Negyedik ciklusára készül Morales

A szocialista elnök mára szinte az utolsó, aki a dél-amerikai szocialista „rózsaszín dagállyal” került az elnöki székbe, és azóta sikerült megtartania népszerűségét.

epa07926344 The President of Bolivia Evo Morales (C) participates in a rally marking the closing of his electoral campaign, in the city of El Alto, Bolivia, 16 October 2019. Morales, who has served as Bolivia's president since 2006, is running for a fourth term in office. The 2019 Bolivian general election is scheduled to take place on 20 October 2019. EPA/MARTIN ALIPAZ Fotó: MARTIN ALIPAZ

Negyedszerre választhatják elnökké Bolívia első őslakos származású vezetőjét, Evo Moralest vasárnap. A szocialista elnök mára szinte az utolsó, aki a dél-amerikai szocialista „rózsaszín dagállyal” került az elnöki székbe, és azóta sikerült megtartania népszerűségét. Bár egyre több a kritikusa, a csak Evóként emlegetett elnök vitathatatlanul új alapokra helyezte Bolívia társadalmát az őslakos tradíciók felélesztésével és a kokacserje-termesztés támogatásával.

Az ellenzék szerint a tét most az, hogy az ország autokratikus irányt vesz Moralesszel, vagy sikerül megmenteni a demokráciát. Bolíviában a hét végén az elnökválasztás első fordulója mellett parlamentet is választ a lakosság. Az előzetes felmérések szerint a jelenleg kormányzó Mozgalom a Szocializmusért párt továbbra is a legnépszerűbb erő, ám elveszítheti kétharmados többségét a parlamentben. Morales pártja arra kényszerülhet, hogy együttműködjön az ellenzéki erőkkel. Az elnök népszerűsége is negyven százalék körül mozog, és elképzelhető, hogy már az első fordulóban újraválasztják. Moralesnek kedvez az, hogy a két nagy ellenzéki erő nem tudott megegyezni közös jelöltben, ám második forduló esetén nehezebb helyzetbe kerülhet egyetlen ellenféllel szemben.

Az országot 2006 óta vezető elnöknek azonban így sem kell túlságosan aggódnia, hiszen Bolíviát járva egyértelmű: a lakosság Evo oldalán áll. Az országban, ahol a népesség mindössze négy százaléka fehér, az őslakosok sokáig súlyos elnyomásban éltek, 1952-ig például nem léphettek egyes közterekre sem. Moralest a nemzeti öntudat helyreállítójának tartják, hiszen az első őslakos elnökként nagy hangsúlyt fektetett a tradíciók elismertségének megteremtésére, és jogokat biztosított az őslakosoknak és a nyelvüknek. Többször áldozott nyilvánosan Pachamamának (a Földanyának), és sokszor jelenik meg tradicionális öltözetben is, ami rendkívül népszerű a magashegyi lakosság körében.

Ráadásul az elnök maga is az arrafelé tradicionális kokacserje-termesztés világából érkezett a politikába: szakszervezeti vezetőből lett elnökké. Éppen ezért teljes mellszélességgel támogatja a kokain alapanyagának termesztését, ami a vidéki lakosság nagy részének megélhetését jelenti. Népszerűségének sokat segít az is, hogy 2006 óta az ország gazdasága vitathatatlanul a növekedési pályára állt – bár még így is az egyik legszegényebb dél-amerikai országról van szó. Morales malmára hajtja a vizet, hogy a szomszédos Argentínában, ahol sokáig a szegény bolíviaiak jó pénzkereseti lehetőséget láttak, összeomlott a gazdaság. Sokan attól tartanak, hogy ha átadják a hatalmat a jobboldalnak Bolíviában, hasonló következhet be. Morales céljai között szerepel egyébként az is, hogy az ország korábbi tengeri kijáratát, a maChiléhez tartozó területet visszaszerezze, bár erre a nemzetközi törvények szerint nincs sok esélye.

Ellentmondásos alkotmánymódosítás

Evo Morales körül is fogy a levegő, ha nem is olyan látványosan, mint venezuelai kollégája, Nicolás Maduro körül. Bolíviában az elnök második ciklusa (2009–2014) alatt alkotmánymódosítással lehetővé tették azt, hogy a korábbi törvénnyel ellentétben harmadszorra is újraválasztható legyen egy elnök. Harmadik ciklusát töltve Morales népszavazást kezdeményezett arról, hogy negyedszerre is megválasztható legyen, ám ezt a lakosság elutasította. Ezt követően azonban az alkotmánybíróság mégis engedélyezte ezt. Morales azzal védekezik, hogy csak a lakosság hívásának tesz eleget, hiszen még mindig ő a legnépszerűbb politikus.