Törökország kezében a migrációs válság kulcsa

A német belügyminiszter a négymillió migráns Európára engedésével fenyegető Ankarát igyekszik meggyőzni arról, tartsa magát a 2016-os migrációs alkuhoz. Brüsszelben eközben a hazánk korábbi biztosjelöltjét, Trócsányi Lászlót félreállító bevándorláspárti erők önmagukat is megszégyenítő kettős mércével igyekeznek keresztülerőltetni a korrupcióval és összeférhetetlenséggel gyanúsított liberális nyugat-európai politikusaikat az európai parlamenti meghallgatásokon.

Leszbosz szigetén tüntetnek a bevándorlók. Folytatnák útjukat Fotó: REUTERS/Elias Marcou

Alapvetően az Németország, illetve az egész Európai Unió Törökországra vonatkozó félhivatalos álláspontja, hogy az ország Recep Tayyip Erdogan elnök vezetésével egyre inkább eltávolodott Európától és a demokratikus alapértékektől, ezért végérvényesen fel kell hagyni az EU-csatlakozási tárgyalásokkal. Noha a „törökkártya” kijátszása az elmúlt években bevált belpolitikai receptnek számított azokban az uniós országokban, ahol nagyszámú török kisebbség él – elsősorban a németeknél és az osztrákoknál –, ám ugyanezen tagállamok politikusai teljesen más hangnemet ütnek meg Ankarával szemben a nemzetközi porondon. Ott rendre hangsúlyozzák: fontos szövetségest látnak Törökországban. A kettős beszéd hátterében pedig az Európára nehezedő migrációs válság lapul, amelynek kezelését az uniós blokk aligha tudja megoldani Ankara nagyvonalú közbenjárása nélkül. Erdogan „szívességének” azonban ára van.

Nagyjából ez az – Erdogannak kedvező – függőségi viszony határozta meg tegnap Horst Seehofer német belügyminiszter törökországi vizitjét, amelynek legfontosabb témája a 2016-os ­EU–török menekültügyi megállapodás volt. A találkozót azután iktatták napirendbe, hogy egy hónapja a török elnök azzal fenyegetett: megnyitja a határt a Törökországban várakozó négymillió menekült előtt, amennyiben nem kapja meg a paktum szerint Ankarának járó hatmilliárd eurós támogatást. Csakhogy Brüsszel szerint az összeg 90 százalékát már átutalták. Ezt a nézeteltérést hivatott rendezni Seehofer, illetve Dimitrisz Avramopulosz migrációügyi EU-biztos találkozója Süleyman Soylu török belügyminiszterrel, amely lapzártánkkor még tartott. Az EU–török paktum meghosszabbításáról ugyanis hamarosan dönteni kell, miközben ismét emelkedett a török–görög határon átkelő menedékkérők száma. Augusztusban kilencezer fő érkezett Görögországba; ez a legmagasabb szám az egyezmény aláírása óta. A Die Zeit német lap szerint a számokból arra lehet következtetni: a török kormány „engedi, hogy ez történjen”.

Leszbosz szigetén tüntetnek a bevándorlók. Folytatnák útjukat
Fotó: REUTERS/Elias Marcou

Az Erdogan által – egyelőre – visszatartott migránsokat ugyanakkor alighanem tárt karokkal várnák Európában a brüsszeli bevándorláspárti erők, amelyek a napokban önmagukat is megszégyenítő kettős mércével igyekeznek áterőltetni korrupcióval és összeférhetetlenséggel gyanúsított liberális politikusaikat az európai parlamenti meghallgatásokon. Jelen állás szerint ugyanis úgy tűnik, hogy míg a liberális túlsúlyú Európai Parlament jogi bizottságának előzetes meghallgatásán nem engedték át Trócsányi László magyar biztosjelöltet, a szakmai meghallgatásokig gond nélkül eljutott az Emmanuel Macron francia elnök emberének számító Sylvie Goulard, valamint a belga Didier Reynders is.

Utóbbit egyébként 2015-ben még rasszizmussal vádolták, amiért Fekete Péternek öltözve parádézott egy rendezvényen, de az elmúlt hetekben inkább azzal került a címlapokra, hogy Belgiumban kenőpénzek elfogadásával és pénzmosással vádolták az uniós igazságügyi tárca várományosát. Reynders a jogállamisági ügyekben, így a hazánkkal és Varsóval szembeni eljárásokban is illetékes lehet majd.

Goulard-ral szemben pedig most is nyomoz az OLAF, az EU csalás elleni hivatala. Noha szerdai meghallgatása nem zajlott éppen zökkenőmentesen, a Politico brüsszeli hírportál szerint ennek főleg az az oka, hogy az Európai Parlament két legnagyobb képviselőcsoportja, így a Trócsányi László mögött álló Európai Néppárt és a szintén visszautasított román biztosjelölt, Rovana Plumb mellett kiálló szociáldemokraták is mindent megtesznek azért, hogy veszteségeiket megtorolva a Macron pártja által uralt liberális frakció is veszítsen legalább egy biztosjelöltet. Ez márpedig Goulard lehet. A meghallgatások még nem értek véget, Goulard-nak például írásban megválaszolandó kérdéseket tettek fel utólag. Lapzártánkkor elképzelhető volt, hogy ismét meg kell jelennie az EP-bizottságok előtt.

Athén kitömné Ankara zsebeit

A bevándorlási válságot leginkább elszenvedő Görögország migrációs minisztere, Giorgosz Kumutszakosz a dolgok elébe menve már Seehoferék látogatása előtt további uniós pénzügyi támogatást kért Törökországnak, érvelése szerint ugyanis „továbbra is az EU–török megállapodás az egyetlen elérhető eszköz a migrációs válság kezelésére”. – El kell ismernünk, hogy Törökország hatalmas terhet hordoz magán azzal, hogy befogadott mintegy négymillió menekültet és bevándorlót, fogalmazott a politikus a Süddeutsche Zeitung német napilapnak.