Az Emberi Jogok Amerika-közi Bizottságának (IACHR) összesítése szerint huszonhárom ember halt meg Bolíviában a válság kirobbanása óta.
A washingtoni székhelyű szervezet helyi idő szerint szombaton közzétett jelentésében azt írta, hogy 23-an meghaltak és 715-en megsebesültek, és csak az elmúlt egy napban a rendőrség és a katonaság erőszakos intézkedéseinek következtében kilencen haltak meg és 122-en sebesültek meg Cochabamba városában.
Pénteken az ország középső részén fekvő Cochabambánál súlyos összetűzések voltak a biztonsági erők és Evo Morales lemondatott államfő hívei között. A rendőrség közlése szerint az áldozatok Moralesszel rokonszenvező kokatermesztők voltak, és el akartak jutni a városba, de a rendőrök és katonák feltartóztatták őket, mert lőfegyverek, házilag készített gránátvetők és robbanóanyagok voltak náluk. A hatóságok mintegy 170 embert őrizetbe vettek.
Az IACHR közlése szerint az ideiglenes kormány szombaton rendeletet adott ki, amelyben felmenti a felelősségre vonás alól a rend helyreállításában részt vevő, erőszakot alkalmazó katonákat. A szervezet elítéli ezt, és úgy foglal állást, hogy a Jeanine Ánez ideiglenes elnök által is aláírt rendelet nem felel meg az emberi jogok védelmét szabályozó nemzetközi normáknak, és erőszak alkalmazására ösztönzi a hadsereget a tüntetők ellen.
Evo Morales vasárnap kényszerült lemondani az elnöki posztról. A rendőrség és a hadsereg vezetője is távozásra szólította fel azt követően, hogy az Amerikai Államok Szervezete súlyos szabálytalanságokra derített fényt az októberi elnökválasztáson, és az eredmény megsemmisítésére szólította fel La Pazt.
Morales lemondása után Mexikóban kapott menedéket, de bejelentette, hogy kész a lehető leghamarabb hazatérni. Miután a parlament mindkét háza határozatképtelenné vált ahhoz, hogy kijelölje Morales ideiglenes utódát, szerdán Jeanine Ánez, a szenátus ellenzéki alelnöke az ország ideiglenes államfőjévé nyilvánította magát, és bejelentette, hogy a lehető leghamarabb új elnökválasztást akar.
