Munkakezdés kis szépséghibával

Magyar bővítési biztossal a fedélzetén, de brit tag nélkül kezdheti meg a munkáját az Európai Bizottság. Az uniós parlament holnap szavaz a testületről, miután tegnap a tagállamok tanácsa is rábólintott a személyi összetételre. Szijjártó Péter Várhelyi Olivérrel az oldalán érkezett a brüsszeli ülésre.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Várhelyi Olivérrel, az Európai Bizottság leendő magyar tagjával együtt érkezett tegnap az uniós külügyi tanács brüsszeli ülésére, ahol elfogadták az Ursula von der Leyen vezette testület frissített – immár Várhelyit is soraiban tudó – névsorát. Ez a zöld jelzés lehetővé teszi, hogy az Európai Parlament holnap, Strasbourgban szavazzon a biztosi testület egészéről. A magyar tag az új ciklusban a presztízsértékű bővítési és szomszédságpolitikai tárcáért fog felelni.

– Ezzel a döntéssel biztossá vált, hogy a magyar biztos az új bizottság egyik legfontosabb pozícióját töltheti be, hiszen az EU bővítési politikája az egyik legfontosabb uniós politika, és az unió jövője szempontjából az egyik legnagyobb jelentőségű terület – fogalmazott Szijjártó Péter az ülés után újságíróknak, azt hangsúlyozva: az unió sikerének a bővítés a kulcsa. A szakpolitika célterületéről, a Nyugat-Balkánról szólva pedig kiemelte: nemcsak gazdasági és politikai, de a régiónk biztonsága szempontjából is meghatározó országok integrálásáról van szó.

– A bevándorlási útvonalak ezen a területen haladnak keresztül. Az itt található országok integrálása azt is jelentené, hogy az unió a védvonalát messzebbre, délebbre tudná kitolni – szögezte le a külgazdasági és külügyminiszter, aki egyúttal a bevándorláspárti erők kudarcának nevezte, hogy végül Magyarország jelöltje kapta a bővítési tárcát. Várhelyi – és az első biztosjelöltünk, Trócsányi László – ellen egyébként nem csak az Európai Parlament balliberális oldalán mozogtak nagy erők. A Magyar Nemzet tegnap arról számolt be: Soros György amerikai milliárdos a Német Külpolitikai Társaság elnökének közbenjárásával akarta elérni, hogy Angela Merkel kancellár mondjon nemet a bizottsági területek olyan felosztására, hogy hazánk kapja a bővítési biztosi posztot. De kudarcot vallott ezzel.

Bár borítékolható, hogy az EP szerdán megszavazza a bizottság összetételét, a testület csak kis szépséghibával tud majd munkába állni december elsején. A tegnap elfogadott névsor ugyanis foghíjas: az Egyesült Királyság a folyamatos uniós kérés ellenére sem jelölt tagot. Londonnak múlt péntekig volt ideje rá, hogy válaszoljon a bizottság – immár egy uniós kötelezettségi eljárás kereteiben megküldött – felszólító levelére, de a szigetországból egyelőre nem érkezett válasz. Von der Leyen leendő bizottsági elnök ugyanakkor nemrég kézhez kapott egy levelet az EU tanácsának soros elnökségét adó Finnországból, amelyben Helsinki azzal érvel: az Egyesült Királyság valóban nem tesz eleget az uniós szerződésekből adódó kötelezettségeinek, de ez semmiképp sem eredményezheti a közösségi intézményrendszer bénultságát.

– Boris Johnson miniszterelnök még júliusban, a legelső, parlament előtti felszólalásában megmondta, nem jelölünk uniós biztost. Akkor kijelentette azt is, mindez nem jelenti azt, hogy ne léphetne hivatalba az új Európai Bizottság – ezt egy brit konzervatív EP-forrás mondta lapunknak Brüsszelben, miközben arra is felhíva a figyelmet: nagyobb probléma, hogy a bizottsági hercehurcával erősödik a bizalmi vákuum London és Brüsszel között. A decemberi előre hozott választásokon ugyanis hiába nyerhet kilépéspárti erő a szigetországban, Londonnak a jövő év január 31-re időzített brexiten túl is együtt kell majd dolgoznia az EU-val. A britek uniós távozását követő átmeneti időszakban a jövőbeli kapcsolatrendszer égető kérdései – így a brit–uniós szabadkereskedelmi megállapodás – kerülnek terítékre. – A londoni biztos hiánya pedig valójában nem a Von der Leyen vezette bizottság munkáját hátráltatja, hanem tovább rombolja a szigetország megbízhatóságáról alkotott képet – tette hozzá uniós forrásunk.