Afrikából üzent Pekingnek Ursula von der Leyen

Új alapokra helyeznék az Európai Unió és Afrika kapcsolatait, Ursula von der Leyen legalábbis ennek próbált megágyazni kétnapos etiópiai útján. Az unió készülő Afrika-stratégiájáról ­Szijjártó Péter is beszélt tegnap Brüsszelben. A külgazdasági és külügyminiszter szerint Magyarország elsősorban gazdaságfejlesztést, illetve a biztonsági helyzet javítását várja a dokumentumtól.

Brüsszel, 2019. december 9. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (k) és Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter (b) kezet fog a Külügyek Tanácsa munkaülésén Brüsszelben 2019. december 9-én. Balról Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztosa (b2), jobbról Jacek Czaputowicz lengyel (j2) és Nikosz Hrisztodulidesz ciprusi külügyminiszter (j). MTI/KKM/Borsos Mátyás Fotó: KKM/Borsos Mátyás

Az Afrikával fenntartott kapcsolatok, illetve az emberei jogok kérdése is terítékre került tegnap a külügyi tanács brüsszeli ülésén, ahol a magyar álláspontot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviselte.

A fekete kontinens ügye amiatt is rendkívül aktuális, mert Ursula von der Leyen, az Euró­pai Bizottság elnöke a hét végén Afrikában járt, és egy kölcsönösen előnyöket biztosító, partneri kapcsolatot ígért. Az etiópiai út volt a német politikus első EU-n kívüli megjelenése bizottsági elnökként. Az azóta napvilágot látott információk szerint a diplomáciai főhajtás mellett a látogatás egyben üzenet volt az unió versenytársainak – nevezetesen Kínának – a globális porondon. Peking csak a múlt évben 204 milliárd dolláros kereskedelmi forgalmat bonyolított Afrikával, politikai szempontból pedig az sem mellékes, hogy nem egykori gyarmattartóként érkezik a kontinensre. Az EU–Afrika-kapcsolatok mindenesetre mozgalmas és bizakodásra okot adó év előtt állnak: jövő februárban az Afrikai Unióval lesz közös tanácskozás az etiópiai Addisz-Abebában, októberben pedig EU–Afrika-csúcs jöhet Brüsszelben. Ursula von der Leyen a részletes Afrika-stratégia ismertetését jövő márciusra ígérte.

Ami a magyar szempontokat illeti, tegnap Szijjártó Péter arról beszélt Brüsszelben: Magyarország elsősorban gazdaságfejlesztést, illetve a biztonsági helyzet javítását várja a készülő stratégiától. – A cél, hogy az afrikai országok népességmegtartó képessége olyan ütemben fejlődjön, ahogy az érintett ország lakossága növekszik – fogalmazott a tárcavezető, aki szerint ellenkező esetben újabb migrációs hullámok indulhatnak Afrikából. Hazánk 2017-ben 1,3 milliárd forinttal, tavaly pedig már 6,9 milliárd forinttal támogatta az afrikai gazdaságfejlesztési programokat – tette hozzá. Kiemelte azt is: hazánk jelenleg 1710 afrikai diáknak biztosít ösztöndíjakat.

Szijjártó Péter kezet fog osztrák kollégájával a Külügyek Tanácsa munkaülésén Brüsszelben
Fotó: MTI/KKM/Borsos Mátyás

A világ legdinamikusabban gyarapodó országai zömében valóban afrikaiak: egy friss felmérés szerint 2100-ra Nigéria lakossága több mint ötszáz, a Kongói Demokratikus Köztársaságé pedig megközelítőleg háromszázmillió fővel növekszik. Ursula von der Leyen afrikai útján részletesen egyelőre nem tárgyalta a népességrobbanás és a migráció kérdését. Az elnök azt mindenesetre ismét leszögezte: a kérdésben közösen, valamennyi féllel egyetértésben kell megoldást találni.

Akárcsak az EU–Afrika-stratégia, az Európai Bizottság részletes bevándorláspolitikai tervei is jövő tavasszal kerülnek nyilvánosságra.

Várhelyi optimista – Úgy tűnik, hogy képesek leszünk az októberi hiba kijavítására. A csatlakozási tárgyalások Albániával és Észak-Macedóniával jövő tavasszal kezdődhetnek – fogalmazott Várhelyi Olivér bővítés- és szomszédságpolitikáért felelős biztos Brüsszelben, ahol tegnap első alkalommal vett részt biztosként a külügyi tanács ülésén. Várhelyi tegnap a szóban forgó országok külügyminisztereivel is egyeztetett. Az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács októberi csúcsértekezletén nem sikerült megegyezni az albán és az észak-macedón csatlakozási tárgyalások megindításáról. Franciaország mellett Hollandia és Dánia ellenezte az előrelépést.