Az urnákhoz várják holnap a briteket

Az egészségügy helyzete és a brexit tematizálja a csütörtöki előrehozott brit választásokat. Bár a voksolást megelőző felmérések sorra a Konzervatív Párt előnyét jelezték, a múltban többször is tévedtek a kutatók, így csak annyi bizonyos: bármi megtörténhet a szigetországban. A szavazást Brüsszelből is árgus szemekkel figyelik, az eredményen a brit kilépés, a brexit sorsa is múlik.

2010 óta a mai a negyedik alkalom, hogy parlamenti választásokat tartanak Nagy-Britanniában. Akárcsak utoljára, 2017-ben, a britek ma is előrehozott voksoláson dönthetnek országuk jövőjéről, így az EU-kilépés, a brexit alakulásáról. A szavazást megelőző felmérések sorra arról tanúskodnak, hogy a jelenleg is kormányzó Konzervatív Párt lehet a voksolás nyertese. A YouGov közvélemény-kutató kimondottan nagy, százezres minta alapján a minap 43 százalékra becsülte a Boris Johnson vezette párt támogatottságát, második helyre pedig a Munkáspártot jelzi előre ennél jóval kevesebb, 34 százalékkal. A Liberális Demokraták népszerűségét 12 százalékra mérték.

A YouGov ezzel a 650 fős londoni alsóházban 339 mandátumot jelez előre Johnsonéknak, ami a gyakorlatban 28 fős többséget jelentene a kormánypártnak. A konzervatív kormányfő ennek ellenére nem dőlhet hátra: november végén ugyanez a kutatócég még 68 fős konzervatív többséget vizionált. Az sem zárható ki, hogy végül meglepetés születik és kisebbségi kormány alakulhat Londonban, a YouGov ugyanis széles hibahatárral számol: a 311-367 közötti tartományba eshet a tory mandátumok száma. Pusztán az elmúlt fél évben is rengeteget változott a britek választási preferenciája: volt olyan időszak, amikor a Munkáspárt tört az élre, máskor a konzervatívok kaptak erőre, de rövid időre Nigel Farage és Brexit Pártja is befutónak tűnhetett. Emlékezetes az is, hogy 2017-ben a kutatók zöme rosszul mérte fel a konzervatívok népszerűségét, így történhetett meg, hogy az akkor még Theresa May vezette párt végül kisebbségi kormányzásra kényszerült.

Az elemzők felmérték a slágertémákat is. Itt máris meglepetés született, a Panelbase közvélemény-kutató által megkérdezettek nagy többsége, összesen hetven százalék ugyanis az egészségügyet nevezte meg az egyik legfontosabb kérdésként. A brexit alakulását mindössze a résztvevők 51 százaléka vélte meghatározónak. A brit gazdaság állapota, a bevándorlás, illetve a környezetvédelem szintén rendkívüli mértékben foglalkoztatja a szavazókat – mutatott rá a Panelbase. A kutatás eredménye amiatt lehet érdekes, mert Johnson a kampány utolsó napjaiban épp az állami egészségügyi szolgálat (NHS) állapota miatt kapta a legtöbb kritikát. Maga a miniszterelnök is óvatos: egy keddi kampányeseményen „egyáltalán nem eldöntöttnek” nevezte a konzervatív győzelmet.

Ha azonban mégis érvényesül a papírforma, és Johnsonék biztos parlamenti többséggel végeznek az élen, borítékolható, hogy a britek jövő év január végéig elhagyják az Európai Uniót. A Konzervatív Párt az egész választási kampányát a Hajtsuk végre a brexitet! mottója köré építette. Ennél lényegesen nehezebben lehet érvényt szerezni a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt brexitvíziójának: Jeremy Corbynék új megállapodást hoznának létre a kilépés feltételrendszeréről az Európai Unióval, majd ezt a dokumentumot bocsátanák népszavazásra. A Liberális Demokraták a konzervatívokhoz hasonlóan egyszerű, bár velük ellentétes szlogennel kampányoltak. Aki a liberálisokra szavaz, az arra voksol, hogy Nagy-Britannia maradjon az EU-ban – így szólt az üzenet.

Johnson a kampány utolsó napjaiban annak a félelmének is hangot adott, hogy szűkös konzervatív győzelem esetén a Munkáspárt a skót nacionalistákkal próbálna kormányt alakítani. Elemzők szerint ennek kicsi az esélye, a brit politikára ugyanis kevésbé jellemző a politikai kompromisszumkészség, és általában egyetlen párt uralja a törvényhozást.