A brexit tematizálja a hetet Brüsszelben

A briteket búcsúztató bulik tömkelegét és brexit témájú európai parlamenti vitát is rendeznek a héten Brüsszelben, annak apropóján, hogy Nagy-Britannia negyvenhét évnyi EU-tagság után elhagyja az uniót.

Nicola Sturgeon skót kormányfő saját vízumot szeretne Fotó: Reuters

A briteket búcsúztató bulik tömkelegét és brexit témájú európai parlamenti vitát is rendeznek a héten Brüsszelben, annak apropóján, hogy Nagy-Britannia negyvenhét évnyi EU-tagság után – a közösség első tagjaként – elhagyja az uniót. Jogi szempontból pár mozzanat hiányzik még a péntek éjféli brexithez, például az Európai Parlamentnek is áldását kell adnia a brit–uniós kilépési alkura.

Utóbbi már szerdán megtörténik. Borítékolható, hogy a 751 EP-képviselő egyszerű többsége támogatja majd a Boris Johnson-féle dokumentumot, amire pár órán belül az EU Tanácsának is rá kell még bólintania. Az uniós parlamenti szakbizottságokban már a múlt héten megkezdődött a brit kollégák hol fájdalmas, hol csipkelődős búcsúztatása, ám a brit kilépésből következő kérdések – így a jövőbeli kapcsolatrendszer milyensége – még tárgyalásra szorulnak.

Nicola Sturgeon skót kormányfő saját vízumot szeretne
Fotó: Reuters

Ehhez adott betekintést tegnap két EP-szakbizottság (az állampolgári jogi és az alkotmányos ügyekért felelős csoport) ülése, ahol a távozást követő lehetséges brit–uniós menekültügyi együttműködés, illetve a családegyesítések kérdése került terítékre.

Bár egyetértettek abban, hogy mindkét félnek érdeke a minél hatékonyabb kooperáció, a menekültkérdést háttérbe szorította az egész brit–EU viszonyt mérgező bizalmi vákuum.

– Hogyan is bízhatnánk meg Nagy-Britanniában mindezek után? A britek eddig is kimaradtak a közös bel- és igazságügyi együttműködésből – világított rá az alapproblémára a liberális Sophie In’t Veldt, de gyakorlatilag valamennyi parlamenti frakció részéről elhangzott a kritika, miszerint London, az örök különutas aligha várhatja el az eddiginél szorosabb együttműködést az EU-val. A brüsszeli szakbizottság előtt a brit álláspontot a Lordok Háza EU-ügyi bizottságának vezetője, Lord Michael Jay képviselte, aki épp arról győzködte a parlamenti képviselőket, hogy a brexit után is lehet érdekazonosság a felek között, például a nemzetközi védelemre szorulók ügyében.

Adódik a kérdés, hogy miképp lehetne a menekültügy és a családegyesítések terén máris közös célokról beszélni, ha a brit, a kilépést követő bevándorlási szabályok egy része még mindig ismeretlen.

A Boris Johnson vezette kormány ez idáig arról tájékoztatott, hogy a kilépés utáni, átmeneti időszak lejártával egy, az ausztrál pontozásos rendszerhez hasonló szabályozást kíván alkotni.

Tegnap pedig bejelentették, hogy a brexit után kedvezményes elbírálásban részesülnek (gyorsítottan kapnak tartózkodási és munkavállalási engedélyt) a külföldről érkezett, bizonyítottan nagy tudású kutatók és akadémikusok.

Egy korábbi bejelentés szerint hason­lóan kitüntetett helyzetben lesznek a szigetországba érkező külföldi orvosok és egészségügyi szakemberek is. A brit Állami Egészségügyi Szolgálat jelenleg negyvenezer ápolót nélkülöz. A zömében Kelet-Közép- és Dél-Európából érkezett egészségügyi alkalmazottak a 2016-os brexitszavazás után hagyták el nagy számban a Brit-szigeteket.