Jégbe zárt élet lehet az Europán

A NASA tudósai tavaly novemberben az Antarktiszon tesztelték azt a különleges eszközt, amelyhez hasonló berendezés egy napon majd elutazhat az Europára, a Jupiter fagyott holdjára. A cél, hogy lyukat fúrva a vastag jégbe elmerüljön a hold felszín alatti óceánjában és életnyomok után kutasson.

Közel két méter átmérőjű jégbe vágott lyuk közelében hat pingvin bámult hat embert az antarktiszi égbolt alatt. A lék hívogatóan hatott az állatokra, hiszen azon keresztül a világítórákban (krill) gazdag vizet érhették el. A csapat egyik tagja sem merült el – a közelben élő leo­párdfókáktól való félelem kellően nagy visszatartó erőt jelentett. Ha mégis lebuknak a pingvinek, nemcsak fókával, hanem különleges robottal randevúzhattak volna.

A NASA tudósai és mérnökei tavaly novemberben hosszú napokon keresztül nyúzták Bruie-t, a jég alatti világ felfedezésére alkalmas eszközt Antarktisz keleti részén. A távirányítású robot földi tesztjének az a hosszú távú célja, hogy segítségével majdan az élet bizonyítékait keressék a Jupiter bolygó Europa nevű holdján, amelyet vastag jégkéreg borít, alatta azonban folyékony víz van (lehet). Nehogy néhány köbméterre gondoljunk, kétszer-háromszor több víz gyűlt ott össze, mint amennyi a Föld összes óceánjában hullámzik.

A 2017 óta fejlesztett Bruie egy tengelyből és a két végére szerelt, nagyméretű pizzához hasonlító kerékből áll. A jeges vízben való úszásra tervezett eszköz az antarktiszi terepvizsgálatok során három alkalommal három órán át mért a jég alatt. A negyedik bevetés igen kemény volt: 42 és fél órán át volt a sarki jégpáncél alatt. A tesztelés az Europa-misszióra való felkészülés mellett a földi életről is tanulságokkal szolgálhat, hiszen a sarki jég és a tengervíz találkozásánál lévő zóna gazdag mikroorganizmusokban. A kutatók meg akarják érteni e speciális élőhely sokszínűségét, illetve arra is választ keresnek, hogy a vastag jég alatt, a fénytől elzárt körülmények között létrejöhet-e az élet.

2018 legvégén a Csillagászat.hu szakportál írt arról, hogy az Europa jeges felszíne alatt hatalmas óceán rejtőzik, a védett helyen akár élet is kialakulhatott. Belesni a jég alá, hogy ennek a feltételes életnek a jeleit kutassuk, meglehetősen nehéz feladat, főleg ha belegondolunk, hogy a jégtakaró akár több kilométer vastag is lehet. A vezető űrügynökségeket egyaránt izgatja ez a különös világ. Az Európai Űrügynökség 2022-ben indítja útjára a Jupiter jeges holdjait felfedező Juice (Jupiter Icy Moon Explorer) missziót. Az űreszköz 2030-ra érkezik meg, fedélzetén svéd kutatók által fejlesztett részecskedetektorral, amely különböző módokon szerez információt az Europa óceánjának összetételéről.

Antarktiszi próbaúton a Bruie. Felkészülés a jövőre
Fotó: NASA

A NASA sem tétlenkedik: az amerikai űrügynökség tavaly augusztusban támogatta azt a felvetést, hogy űrszondát küldjenek a Jupiter holdjára, hogy a lehető legrészletesebben tárják fel a jégkéreg borította hold titkait. A következő robotszonda, az Europa Clipper a tervek szerint legkorábban 2025-ben indulhat. Ez az eszköz nem áll hold körüli pályára, nem is száll le azon, hanem többször nagyon közel halad el mellette, miközben kameráival nagyfelbontású képeket készít a felszínéről.

A kutatók az Europa Clipper utáni időkre is gondolnak. Noha legfeljebb a távoli tervekben találni nyomát annak, hogy mikor indulhat leszálló szonda az Europára, ez nem akadályozta meg a NASA mérnökeit és tudósait abban, hogy technológiákat fejlesszenek ki a majdani küldetés támogatására.

– Olyan járművet tervezünk, amely alkalmas lehet az Europa óceánjában való közlekedésre. Hosszú távú elképzelésről van szó, amely reményünk szerint egy nap megvalósul – mondta Kevin P. Hand, a projekt tudományos vezetője a New York Timesnak. Előbb azonban az Euro­pa Clipper jusson el oda, majd készüljön olyan berendezés, amely sikeresen leszállhat a jeges holdra. Ezt követően olyan apróságot kell megoldani, hogy miként rágja át magát az ember alkotta eszköz az akár több kilométer vastag jégen, és miként küld értékelhető jeleket a felszínre, amit majd a Föld is megkap.

A Bruie-hez hasonló eszközök ezen kérdések megválaszolásával segítik a majdani kutatórobotok fejlesztését.