Csak idő kérdése volt, hogy a két ország között a tengeren is konfliktusra kerüljön sor: az orosz határrendészet 2018. november 25-én elfogott három ukrán hajót, majd őrizetbe vette a legénységüket. A háttérben szintén a Krím félsziget feletti szuverenitás kérdései álltak: Moszkva szerint a hajók nem kértek engedélyt az áthaladáshoz, Ukrajna szerint a Krím part menti vizei nem minősülnek orosz területnek, így erre nem is volt szükség. A legénység végül tavaly szeptember elején szabadult a két ország közötti fogolycsere-egyezmény alapján, a hajókat novemberben szolgáltatták vissza.
A hágai Állandó Választottbíróság múlt heti döntésében az orosz és az ukrán külügy is más-más aspektusokat emelt ki, ami jól mutatja az ügy komplexitását. Ukrajna azt hangsúlyozta, hogy a bíróság Kijev pártjára állt, és visszautasította Moszkva indoklását a joghatóságról: tehát megindulhat az eljárás. Ezzel szemben Oroszország szerint a választottbíróság elismerte azt, hogy az Ukrajna által indított eljárás a Krím félsziget hovatartozásáról is szól. Bár az Oroszországgal szembeni tengerjogi pernek szimbolikus jelentősége lehet, és akár kisebb kellemetlenségeket is okozhat a Kremlnek, de végső soron nem sok eredménnyel zárulhat. A territoriális vizekről nem lehet dönteni a félsziget hovatartozásának megállapítása nélkül, de a szárazföld kérdéseiben a hágai választottbíróság valóban nem lesz illetékes.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!