Hágai bíróság előtt a Krím ügye

Kijev szerint Oroszország legalább 14 nemzetközi konvenciót sértett, beleértve a híd jogtalan építését és a természeti erőforrások kitermelését az Azovi-tengeren és a Kercsi-szorosban.

Forrás: Wikipedia

Elismerte illetékességét a Krími híd építésével szemben benyújtott ukrán per ügyében a hágai Állandó Választottbíróság. Kijev szerint Oroszország legalább 14 nemzetközi konvenciót sértett, beleértve a híd jogtalan építését és a természeti erőforrások kitermelését az Azovi-tengeren és a Kercsi-szorosban. A bíróság múlt heti döntése után az oroszok és az ukránok is győzelmet kiáltottak. Ukrajna örömmel nyugtázta a hágai bíróság múlt héten hozott döntését az illetékesség kérdéséről – az ügyben azóta számos szakértő és a külügyminisztérium is felszólalt, krími előrelépésről beszélve. „A tengerjogi ügy tovább haladhat! A választottbíróság megerősítette a joghatóságát az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros, valamint a természeti erőforrásaink eltulajdonítása ügyében indított perben” – írta Vadim Prisztajko ukrán külügyminiszter a Twitteren.

A helyzet azonban ennél bonyolultabb. Kijev 2016-ban nyújtotta be keresetét Oroszországgal szemben a választottbíróságra. Szerintük Moszkva megsértette az ENSZ 1982-ben hozott tengerjogi egyezményét (­UNCLOS) a Krím félszigetet övező régióban. Az eljárás lassan indult be – 2019 májusában Oroszország megfúrta a keresetet azzal az indoklással, hogy a hágai bíróságnak nincs joghatósága ebben az ügyben. Majdnem egy év telt el, mire múlt héten Hágában kimondták, hogy mégis.

Fotó: Wikipédia

Oroszország 2014. február végén katonai úton szerezte meg az irányítást a Krím félsziget felett, majd egy hónapra rá hivatalosan is az országhoz csatolta a Fekete-tengerben található területet. Mindez – a nemzetközi jog megsértésén túl – további bonyodalmakat hozott. A félsziget stratégiailag fontos földrajzi pozícióban van, az Azovi-tengerrel és a Fekete-tengerrel is határos. Az Azovi-tengernek egyetlen szűk kijárata van a Fekete-tenger felé: a Kercsi-szoros. Korábban a szoros feletti ellenőrzésen Oroszország és Ukrajna is osztozott, ám a Krím megszerzése után Moszkva fennhatósága került a szoros mindkét partja. Az Azovi-tengeren Ukrajnának olyan fontos kikötői találhatók, mint Bergyanszk vagy a félmilliós lakosságú Mariupol. Továbbá, hogy megoldják a Krím félsziget összekötését Oroszországgal, Moszkva 2016-ban indította el a monumentális, 19 kilométer hosszú Krími híd építését, amelyet 2018 májusában nyitottak meg az autóforgalom előtt, 2019 decemberében pedig a vasúti része készült el.

Csak idő kérdése volt, hogy a két ország között a tengeren is konfliktusra kerüljön sor: az orosz határrendészet 2018. november 25-én elfogott három ukrán hajót, majd őrizetbe vette a legénységüket. A háttérben szintén a Krím félsziget feletti szuverenitás kérdései álltak: Moszkva szerint a hajók nem kértek engedélyt az áthaladáshoz, Ukrajna szerint a Krím part menti vizei nem minősülnek orosz területnek, így erre nem is volt szükség. A legénység végül tavaly szep­tember elején szabadult a két ország közötti fogolycsere-egyezmény alapján, a hajókat novemberben szolgáltatták vissza.

A hágai Állandó Választottbíróság múlt heti döntésében az orosz és az ukrán külügy is más-más aspektusokat emelt ki, ami jól mutatja az ügy komplexitását. Ukrajna azt hangsúlyozta, hogy a bíróság Kijev pártjára állt, és visszautasította Moszkva indoklását a joghatóságról: tehát megindulhat az eljárás. Ezzel szemben Oroszország szerint a választottbíróság elismerte azt, hogy az Ukrajna által indított eljárás a Krím félsziget hovatartozásáról is szól. Bár az Oroszországgal szembeni tengerjogi pernek szimbolikus jelentősége lehet, és akár kisebb kellemetlenségeket is okozhat a Kremlnek, de végső soron nem sok eredménnyel zárulhat. A territoriális vizekről nem lehet dönteni a félsziget hovatartozásának megállapítása nélkül, de a szárazföld kérdéseiben a hágai választottbíróság valóban nem lesz illetékes.