Állandósul a migrációs nyomás

Míg Recep Tayyip Erdoğan török elnök menedékkérők százezreinek Európába engedéséről beszél, az EU vezetői makacsul ragaszkodnak a 2016-os török-uniós migrációs paktumhoz. Az EU csúcsintézményeinek elnökei ma ellátogatnak a török–görög szárazföldi határhoz, ahol a görögök szerint eddig legalább tízezer – nem csak szíriai – migránst tántorítottak el attól, hogy az unió területére lépjen.

Európába vágyó menedékkérők tiltakoztak tegnap Leszbosz szigetén Fotó: MTI/EPA/Orestis Panagiotou

Bár Brüsszelben a hetet elvileg a klímatörvény kihirdetése tematizálta volna, a görög-török határszakaszon kibontakozó, egyre súlyosabb migrációs válság átrajzolta a csúcsintézmények programját. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, David Sassoli parlamenti elnök, továbbá ­Charles Michel, az Európai Tanács első embere ma délelőtt látogatást tesznek a görög–török határnál. A jórészt szimbolikus jelentőségű gyorsvizitre másfél nappal azután kerül sor, hogy Kiriá­kosz Micotákisz görög miniszterelnök életre hívta az Európai Unió működéséről szóló szerződés 78. cikkének 3. bekezdését – ez lehetővé teszi, hogy átmeneti intézkedésekre kerüljön sor, ha egy tagállam migrációs krízishelyzettel szembesül. A görög lépés jelentőségét jól érzékelteti, hogy a paragrafus alkalmazására az unió története során eddig egyszer került sor: épp a 2015-ös bevándorlási válság eszkalálódásakor.

Mára mindenesetre általánossá vált a vélekedés, hogy az unió nem használta ki az időt arra, hogy a több mint egymillió migráns Európába érkezése óta működőképes menekültügyi rendszert dolgozzon ki. Recep Tayyip Erdoğan török elnök tegnap már százezrek, sőt milliók Európába engedéséről beszélt. Mint mondta, Nyugaton eddig azt hitték, hogy blöfföl, „aztán amikor megnyíltak a kapuk, egymás után kezdtek jönni a telefonhívások, hogy zárjuk be”. Erdoğan tegnap este egy, az uniós külső határokon fekvő állam vezetőjét, Bojko Boriszov bolgár kormányfőt fogadta, majd Angela Merkel német kancellárral tárgyalt telefonon. Ahogyan Merkel, úgy Ursula von der Leyen – a kancellár egykori védelmi minisztere – ugyancsak ragaszkodik a 2016-os, EU–török megállapodásban foglaltak betartásához. Ennek alapján a török hatóságok igyekeznek megakadályozni a menedékkérők távozását az unió tagországai felé, cserébe Törökország hatmilliárd euró támogatást kap az EU-tól a területén tartózkodó menekültek ellátására. – Van hatályban lévő megállapodásunk Törökországgal, ez jó kiindulópont lehet a párbeszédhez – szorgalmazta a bizottsági elnök újságírók előtt Brüsszelben, hozzátéve: Ankara mostani intézkedései nem jelenthetnek megoldást a kialakult migrációs helyzetre. Az Európai Bizottság legkomolyabb törökellenes kritikáját tegnap épp Margaritisz Szkínász, az európai életmód előmozdításáért felelős – egyébként görög – biztos mondta ki. – Az Európai Uniót senki sem zsarolhatja és félemlítheti meg! – fogalmazott.

Európába vágyó menedékkérők tiltakoztak tegnap Leszbosz szigetén
Fotó: MTI/EPA/Orestis Panagiotou

Az ankarai belügyminiszter tegnap késő délután majdnem 118 ezerre becsülte az országot elhagyó, Európa felé induló bevándorlók számát. Az EU-s határvédelmi szervezet, a Frontex nem nyilvános jelentése is a migrációs nyomás erősödésével számol a következő napokban a Die Welt német lap értesülései alapján. A bizalmas jelentés szerint a következő napokban még inkább elmérgesedik a helyzet, az EU-s külső határ eleve nyomás alatt lévő görög–török szakaszát tömeges migrációs áramlások érik el. A görög határőrség közben arról tájékoztatott, hogy tegnap reggelig gyakorlatilag folyamatosak voltak a zavargások, ám végül kevesebb mint száz illegális bevándorló lépte át a görög határt. Megerősítették: közel tízezer menedékkérőt tántorítottak el az EU területére lépésétől. Egyúttal tagadták, hogy a határ menti zavargásokban bárki is életét vesztette volna. Leszbosz szigeténél viszont megfulladt egy kisgyermek, amikor a menekülteket szállító csónakból a vízbe esett. Noha a hangsúly most a szárazföldi eseményeken van, a görög sajtó tegnap több olyan videót tett közzé, amelyen tisztán látható, ahogy a török parti őrség kíséri a migránshajókat a görög felségvizekre. Az Égei-szigeteken jelenleg több tízezer menedékkérő él áldatlan állapotok között. A görög hadsereg tegnap azt is bejelentette, hogy egynapos, éleslőszeres hadgyakorlatot tart a Törökországgal közös szárazföldi határán.

„Nincs válság”

Dimitrisz Avramopulosz, migrációért felelős előző EU-biztos, 2019. március: Az a tény, hogy a március végén tervezett uniós csúcstalálkozó napirendjén hosszú évek óta először nem szerepel a migráció kérdése, azt igazolja, hogy a migrációs válságnak vége. Az, hogy a migrációs válság megszűnt, egy újabb bizonyítéka annak, hogy az EU eddigi migrációs politikája sikeres.

Az Európai Bizottság Beszéljenek a tények, eloszlatjuk a migrációval kapcsolatos tévhiteket című dokumentuma, 2019. március: Európában már nincs válsághelyzet.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság előző elnöke, 2018. december: Lehet, hogy a migrációs téma fontos, de semmi esetre sem az EU legfontosabb problémája.

Felipe González Morales, az ENSZ migránsok emberi jogaival foglalkozó jelentéstevője, 2019. július: A magyar kormány ne tegyen olyan kijelentéseket, amelyek szerint válsághelyzettel áll szemben.

Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa, 2018. szeptember: Európában nincsen semmiféle migrációs válság.

Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője, 2019. május: A bevándorlás egy zseniális kommunikációs trükk, de Orbán Viktor az ufók ellen is lázíthatna, annyira átmosták már a magyarok fejét.

Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője, 2019. április: A migráció egy olyan kérdés, ami teljesen álkérdés. (…) Fókuszáljunk az igazi, valós problémákra, azokra a problémákra, ami igazán érinti a magyar embereket, és ez sokkal inkább a lakhatás, az egészségügy, az oktatás ügye és a megélhetés ügye.