Bár Brüsszelben a hetet elvileg a klímatörvény kihirdetése tematizálta volna, a görög-török határszakaszon kibontakozó, egyre súlyosabb migrációs válság átrajzolta a csúcsintézmények programját. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, David Sassoli parlamenti elnök, továbbá Charles Michel, az Európai Tanács első embere ma délelőtt látogatást tesznek a görög–török határnál. A jórészt szimbolikus jelentőségű gyorsvizitre másfél nappal azután kerül sor, hogy Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök életre hívta az Európai Unió működéséről szóló szerződés 78. cikkének 3. bekezdését – ez lehetővé teszi, hogy átmeneti intézkedésekre kerüljön sor, ha egy tagállam migrációs krízishelyzettel szembesül. A görög lépés jelentőségét jól érzékelteti, hogy a paragrafus alkalmazására az unió története során eddig egyszer került sor: épp a 2015-ös bevándorlási válság eszkalálódásakor.
Mára mindenesetre általánossá vált a vélekedés, hogy az unió nem használta ki az időt arra, hogy a több mint egymillió migráns Európába érkezése óta működőképes menekültügyi rendszert dolgozzon ki. Recep Tayyip Erdoğan török elnök tegnap már százezrek, sőt milliók Európába engedéséről beszélt. Mint mondta, Nyugaton eddig azt hitték, hogy blöfföl, „aztán amikor megnyíltak a kapuk, egymás után kezdtek jönni a telefonhívások, hogy zárjuk be”. Erdoğan tegnap este egy, az uniós külső határokon fekvő állam vezetőjét, Bojko Boriszov bolgár kormányfőt fogadta, majd Angela Merkel német kancellárral tárgyalt telefonon. Ahogyan Merkel, úgy Ursula von der Leyen – a kancellár egykori védelmi minisztere – ugyancsak ragaszkodik a 2016-os, EU–török megállapodásban foglaltak betartásához. Ennek alapján a török hatóságok igyekeznek megakadályozni a menedékkérők távozását az unió tagországai felé, cserébe Törökország hatmilliárd euró támogatást kap az EU-tól a területén tartózkodó menekültek ellátására. – Van hatályban lévő megállapodásunk Törökországgal, ez jó kiindulópont lehet a párbeszédhez – szorgalmazta a bizottsági elnök újságírók előtt Brüsszelben, hozzátéve: Ankara mostani intézkedései nem jelenthetnek megoldást a kialakult migrációs helyzetre. Az Európai Bizottság legkomolyabb törökellenes kritikáját tegnap épp Margaritisz Szkínász, az európai életmód előmozdításáért felelős – egyébként görög – biztos mondta ki. – Az Európai Uniót senki sem zsarolhatja és félemlítheti meg! – fogalmazott.