Az EU-nak nincs közegészségügyi hatásköre

A későbbiekben könnyebben lehet majd a határok lezárásához nyúlni, a járványhelyzet ebből a szempontból precedenst teremthet – mondta a Magyar Nemzetnek Feledy Botond elemző.

2020. 03. 21. 7:54
Home office: adómentesen akár havi 16 ezer forinttal is hozzájárulhat a rezsiköltségekhez a munkaadó Fotó: Havran Zoltán
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A későbbiekben könnyebben lehet majd a határok lezárásához nyúlni, a járványhelyzet ebből a szempontból precedenst teremthet – fogalmazott a Magyar Nemzetnek Feledy Botond. A Brüsszelben élő elemzőt az EU egészségügyi hatásköreiről és az uniós intézmények „távirányíthatóságáról” is kérdeztük.

Az uniós tanács égisze alatt hetente tartanak videókonferenciát az egészségügyi miniszterek, zajlik a védőfelszerelések közös beszerzése, Ursula von der Leyen bizottsági elnök pedig nemrég egy 37 milliárd eurós segélycsomagról beszélt a járványhelyzet kapcsán. Az EU most mégis a szokásosnál is többször kapja meg a bélyeget: megbukott. A probléma nem új keletű: az egészségügy egyelőre olyan szakpolitika, amelynél Brüsszelnek nincs igazán befolyása a tagállami döntésekre. – Való igaz, az uniónak alapvetően nincs közegészségügyi kompetenciája.

Emlékezetes, hogy a 2009-es H1N1-vírust követően megkezdődött egy folyamat, amely a határokon átnyúló egészségügyi fenyegetések kezelését célozta, egy jogszabályt végül elfogadtak erről a tagállamok. Az EU mégis leginkább egy platform a tagállami kommunikációhoz. Annyit tud tenni, amennyit az országok vezetői hagynak neki – fogalmaz a felvetésünkre Feledy Botond Brüsszelben élő külpolitikai szakértő. – Ha most a tagállamok – kiváltképp Németország – meg tudják mutatni, hogy hajlandók az unióért áldozatot hozni, hosszú távon akár még az integráció mélyítésének is megágyazhatnak – vélekedik, hozzátéve: a radikális bezárkózás ennél lényegesen rosszabb forgatókönyv.

– A menekültválságkor tapasztalt széthúzás csak töredéke annak, ami ez esetben még jöhet – teszi hozzá Feledy.

Kérdés, hogyan lehet Brüsszelben is otthonról dolgozni
Fotó: Havran Zoltán

Ebbe a gondolatmenetbe illeszkedik az uniós mozgásszabadság jövője is. Az EU-n kívülről jelenleg korlátozott módon lehet beutazni, számos tagállam már a belső határok visszaállításáról is rendelkezett. – Egy pszichológiai gát átszakadt. Elfogadottá vált, hogy vissza lehet állítani a határellenőrzést.

Később, ha bármilyen más válság, akár egy újabb járvány vagy migrációs hullám jön, ott lesz majd a lehetőség, hogy a tagállamok azt mondják: miért nem zárjuk le megint a határokat? – érvel a szakértő, azt is jelezve: a jelenlegi járványhelyzetben még az is kérdéses, hogy a megelőzést valóban a nemzeti határok mentén vagy inkább regionálisan, akár országcsoportokban kellene-e végezni. – Sokkal egyszerűbb és látványosabb a határokhoz nyúlni, mint egy szomszédos tagállam egészségügyi rendszerével koordinációba fogni – mondja Feledy Botond.

Amíg a válságkezelés módját is megannyi kérdés övezi, az sem megoldott, hogy a következő hónapokban miképp fognak majd távirányítással működni a brüsszeli intézmények. – Az Európai Parlament helyzete a leginkább kritikus. Ahhoz, hogy az EP több száz képviselője és munkatársaik folyamatos távmunkát végezhessenek, nagyon erős biztonsági rendszert kell kiépíteni, ez viszont időbe telik – fogalmaz az elemző.

Egy további szempontként a személyes kontaktust igénylő uniós egyeztetések jövőjét említi, például a jelenleg is szünetelő brexit-tárgyalásokat. – Ezek olyan helyzetek, ahol az ­uniós diplomaták által akár évtizedeken keresztül kifejlesztett tárgyalási technikák jutnak szerephez. Nekik lényegesen nehezebb írásban vagy online kommunikálniuk – szögezi le.

Egymásra vagyunk utalva

– A koronavírus-járvány mutatja meg igazán, hogy a Kárpát-medence és a nagyobb régió országai mennyire egymásra vannak utalva – mondta tegnap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Kolozsváron, a Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel közös sajtótájékoztatón. Kijelentette: lehetővé tették a hazatérő román állampolgároknak, hogy a kijelölt útvonalon átjussanak Magyarországon. Azt kérték a román hatóságoktól, hogy ez semmiképp ne járjon egy Magyarország területén kialakuló közlekedési dugóval.

– Sajnos ebből a szempontból nem teljesen pozitívak a tapasztalataink. Az éjszaka során 15-20 kilométeres sorok alakultak ki Magyarország és Románia határán a román határőrök eljárásai miatt – mondta a miniszter.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.