Denevér vagy tobzoska? – Kína szigorít a víruskutatáson

Peking szeretné központilag a kezében tartani a narratívát a kórokozó eredetéről.

Sepang, 2017. augusztus 2. Malajziai vámtiszt csempészektõl lefoglalt tobzoskapikkelyeket mutat egy sajtótájékoztatón a Kuala Lumpur-i repülõtéren 2017. augusztus 2-án. A malajziai hatóságok több mint 300 kg tobzoskapikkelyt és 75 kg elefántagyarat foglaltak le, amelyeket csempészek a Kongói Köztársaságból próbáltak meg Malajziába juttatni. A veszélyeztetett fajok közé sorolt tobzoskát ínyencségként fogyasztják, pikkelye gyógyszerek alapanyagául szolgál. A lefoglalt tobzoska pikkelyek eszmei értéke kb. 761 000 euró, azaz több mint 230 millió forint, az elefántagyaraké 54 ezer euró, amelye meghaladja a 16 millió forintot. (MTI/EPA/Ahmad Juszni) Fotó: Ahmad Juszni

Kína szigorított az ellenőrzésén azoknak a tudományos publikációknak, melyek az új típusú koronavírus eredetével foglalkoznak – értesült a CNN. Az amerikai hírcsatorna azóta már a világhálóról törölt utasításokra hivatkozva arról írt, ezentúl minden témába vágó tanulmányt központilag átvilágítanak, és külön engedélyeztetnek megjelenés előtt. A portálnak egy névtelenül nyilatkozó kínai tudós úgy vélte, a lépés bizonyosan hátráltatni fogja a létfontosságú kutatásokat, és az sem valószínű, hogy a hatalom támogatni fogja az objektív eredményeket. Értékelése szerint a döntés mögött az állhat, hogy Peking szeretné ellenőrzése alatt tartani a narratívát a kórokozó eredetéről, leszámolna azzal a – például Donald Trump által is gyakran hangoztatott – közvélekedéssel, hogy ez a „Kína vírus”. Január óta egyébként számos kínai tanulmány megjelent a témában már nemzetközi lapokban is.

A szigornak azért van jelentősége, mert még mindig inkább csak elméletek léteznek, mintsem bizonyított tények az új típusú koronavírus eredetéről. Mióta tavaly év végén Vuhanban felbukkant a kór, számos teória és összeesküvés-elmélet napvilágot látott. Az információs háború közepette még a kínai külügyminisztérium is megpendítette, hogy a fertőzést az Egyesült Államok hadserege szabadította az országra, míg a tengerentúlon azt találgatták, talán a város virológiai laboratóriumából szabadult el a kór. Bár a Nature Magazin később közzétett egy tanulmányt, amely bebizonyította, hogy a vírus nem mesterséges, hanem fertőzött állatokról terjedt át emberekre, ez sem oszlatta el teljesen a kételyeket. Még a brit hírszerzés is vizsgálja, nem egy véletlen folytán szabadult-e a világra a kórokozó.

A hivatalos kínai narratíva, hogy a híres-hírhedt vuhani húspiac lehet a vírus forrása. Vélhetően egy vadon befogott, nem megfelelően elkészített állatból mutálódott és terjedt át a kórokozó az emberre. Ám hogy pontosan milyen állatról, azt még egyelőre nem tudni. A járvány első időszakában először a denevéreket, majd a kígyókat, végül a tobzoskát hibáztatták. Mint a Nature Magazin emlékeztet rá, kínai tudósok genetikai analízissel februárban 99 százalékra tették, hogy az egyébként védett, de a kínai tradicionális orvoslásban és konyhában szívesen fogyasztott tobzoskától eredhet a kór. Elképzelhető azonban, hogy a vírus több körben mutálódott: például egy denevér előbb megfertőzte a tobzoskát, az pedig az embert. Biztosat egyelőre nem lehet mondani, még további kutatásokra van szükség.

Mindenesetre a vuhani húspiacon már aligha találnak bizonyítékokat, mivel az egészet gyorsan fertőtlenítették és kipucolták.