Zsarolási eszköz Macron kezében

Noha Emmanuel Macronnak egyelőre még nincs teljhatalma, ez változhat, ha a koronavírus-járvány már a politikai intézmények működését is veszélyezteti. Az alkotmány ugyanis rendkívüli helyzetben akár kvázi diktátori jogköröket is képes biztosítani a mindenkori államfőnek.

Az államfőnek még nincs teljhatalma Fotó: POOL New Forrás: Reuters

A koronavírus-járvány elleni védekezés következtében a világ számos országában lépett érvénybe különleges jogrend: az Európai Unió tagállamainak többségében szükségállapotot vezettek be, rendkívüli döntések meghozatalára hatalmazva fel a kormányokat annak érdekében, hogy az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető következmények elhárításáért a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban lépjenek fel. Ez alól Franciaország sem kivétel, ahol a parlament március 22-én megszavazta azt a törvényjavaslatot, amely felhatalmazza a kormányt az egészségügyi veszélyhelyzet kihirdetésére, lehetőséget nyújtva a kormánynak, hogy ideiglenesen korlátozza az alapvető szabadságjogokat, beleértve a szabad mozgáshoz, vállalkozáshoz és gyülekezéshez való jogot.

Az Édouard Philippe vezette francia kormány így olyan jogkörök birtokába került, amelyek normális esetben a parlament hatáskörébe tartoznak. – A francia alkotmánynak a rendeleti kormányzásról rendelkező 38. cikkelye határozott időre és határozott tárgykörben engedi meg a kormánynak a rendeleti törvényalkotást a parlament felhatalmazásával. Az adott jogszabályok ugyanakkor csak akkor maradnak hatályban, ha azokra a parlament később rábólint, azaz ratifikálja azokat – magyarázta lapunk megkeresésére Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő. A kutató szerint erre azért van szükség, mert a francia parlament döntésmechanizmusa viszonylag lassú. Ez a gyakorlat amúgy a békeidőkben sem tekinthető idegennek, legutóbb épp az Emmanuel Macron elnök által ígért újabb munkaügyi reformot fogadták el ilyen módon. – A döntéshozatalt gyorsíthatja ugyanakkor a francia alkotmány 49-3-as cikkelye, amelynek értelmében az adott jogszabályt elfogadottnak kell tekinteni, ha egy bizonyos időn, 24 órán belül nem nyújtanak be bizalmatlansági indítványt a kormány ellen.

Ez tehát egy eszköz a kormány kezében, hogy olyan törvényeket vigyen át a nemzetgyűlésen, amelyeket a kormánytöbbség vagy annak egy része nem feltétlenül akar, magyarázta a szakértő. Mint mondta, ez egy alkotmányos zsarolási eszköz, hiszen a renegát képviselők a 49-3 életbelépésekor gyakorlatilag a kormány bukása (és egy lehetséges feloszlatás és mandátumvesztés), valamint a belenyugvás között választhatnak. Hozzáfűzte: a történelmi tapasztalat azt mondja, hogy a csatából a parlament aligha tud győztesen kijönni.

Soós Eszter Petronella ugyanakkor rámutatott: a francia alkotmány egyértelműen a végrehajtó hatalom, Franciaország esetében tehát az elnök és az általa kinevezett kormány felé billenti a hatalmi ágak egyensúlyát a törvényhozás kárára. A kormány békeidőben ugyanis nagyon erősen tudja kontrollálni a parlament munkáját, hiszen még a nemzetgyűlés témáját is részben a kabinet határozza meg, a mindenkori francia államfőt azonban valódi teljhatalommal az alkotmány 16. cikkelye tudja felruházni rendkívüli helyzetben, kvázi diktátori jogköröket biztosítva számára.

Az államfőnek még nincs teljhatalma
Fotó: Reuters

– Noha egyelőre ennek aktiválása elmaradt, az említett cikkely konkrét gyakorlati útmutatások nélkül ruházza fel a mindenkori elnököt teljhatalommal, amennyiben „a köztársaság rendjét, az ország függetlenségét, területi egységét, nemzetközi kötelezettségeinek teljesítését súlyos és azonnali veszély fenyegeti” – fogalmazott a kutató. Soós Eszter Petronella hozzáfűzte, hogy a március végén életbe lépett egészségügyi vészhelyzet és a felhatalmazás ennél jóval visszafogottabb, amely, bár egyelőre két hónapra szól, de törvénnyel természetesen meghosszabbítható.

– Ez nem azt jelenti, hogy a mindenkori elnököt teljhatalommal felruházó 16. cikkelynek később nem lehet szerepe a járványügyi helyzetben, hiszen ha például a kormány egy része is megfertőződik a koronavírussal, és emiatt munkaképtelenné válik, vagy a parlament nem lesz képes ülést tartani, akkor az alkotmányos intézkedések is szintet léphetnek – magyarázta a szakértő. Hozzáfűzte: a francia sajtóban már több kormánytag, illetve képviselő megbetegedéséről lehetett olvasni.

Franciaország egyébként több mint két hónappal az első koronavírusos beteg diagnosztizálása után – népességarányosan – az EU harmadik legfertőzöttebb tagállamává vált az olaszok és a spanyolok után. A 67 milliós országban már kilencvenezer fertőzöttet regisztráltak a Wolrdometers adatai szerint, és több mint 7500-an estek a kór áldozatául.

Késes terrortámadás

Vizsgálatot indított a párizsi terrorellenes ügyészség a hét végén a délkelet-franciaországi Romans-sur-Isere városban elkövetett késelés ügyében, amelynek során két ember meghalt, öt pedig megsebesült. Az első vizsgálatok azt mutatták, hogy a helyszínen őrizetbe vett feltételezett elkövető, Abdallah A.-O, egy 1987-ben született szudáni menekült gyilkos ámokfutást hajtott végre a közrend szándékos súlyos megzavarása vagy pedig terrorizmus céljával, írta a távirati iroda. A gyanúsított 2017. június 29-én kapott menekültstátust, júliusban pedig tíz évre szóló tartózkodási engedélyt Franciaországban. Korábban nem volt dolga a rendőrséggel és a titkosszolgálatok nyilvántartásában sem szerepelt. Az ügyészség jelezte, hogy az elkövető lakhelyén végzett házkutatás során olyan vallási jellegű, kéziratos dokumentumokat találtak, amelyekben az elkövető arra panaszkodik, hogy hitetlenek országában kénytelen élni. Emmanuel Macron államfő a Twitteren gyalázatosnak minősítette a támadást, és jelezte, hogy annak minden részletére fényt fognak deríteni a hatóságok, valamint együttérzését fejezte ki a támadás áldozatainak hozzátartozóival és sebesültjeivel. A szudáni férfi szombat délelőtt a kisváros központi részén először egy dohányboltban támadta meg a tulajdonost, majd a hentesboltban, végül az utcán támadott meg embereket. A rendőrség elfogta az elkövetőt.