Soós Eszter Petronella ugyanakkor rámutatott: a francia alkotmány egyértelműen a végrehajtó hatalom, Franciaország esetében tehát az elnök és az általa kinevezett kormány felé billenti a hatalmi ágak egyensúlyát a törvényhozás kárára. A kormány békeidőben ugyanis nagyon erősen tudja kontrollálni a parlament munkáját, hiszen még a nemzetgyűlés témáját is részben a kabinet határozza meg, a mindenkori francia államfőt azonban valódi teljhatalommal az alkotmány 16. cikkelye tudja felruházni rendkívüli helyzetben, kvázi diktátori jogköröket biztosítva számára.
Fotó: Reuters
– Noha egyelőre ennek aktiválása elmaradt, az említett cikkely konkrét gyakorlati útmutatások nélkül ruházza fel a mindenkori elnököt teljhatalommal, amennyiben „a köztársaság rendjét, az ország függetlenségét, területi egységét, nemzetközi kötelezettségeinek teljesítését súlyos és azonnali veszély fenyegeti” – fogalmazott a kutató. Soós Eszter Petronella hozzáfűzte, hogy a március végén életbe lépett egészségügyi vészhelyzet és a felhatalmazás ennél jóval visszafogottabb, amely, bár egyelőre két hónapra szól, de törvénnyel természetesen meghosszabbítható.
– Ez nem azt jelenti, hogy a mindenkori elnököt teljhatalommal felruházó 16. cikkelynek később nem lehet szerepe a járványügyi helyzetben, hiszen ha például a kormány egy része is megfertőződik a koronavírussal, és emiatt munkaképtelenné válik, vagy a parlament nem lesz képes ülést tartani, akkor az alkotmányos intézkedések is szintet léphetnek – magyarázta a szakértő. Hozzáfűzte: a francia sajtóban már több kormánytag, illetve képviselő megbetegedéséről lehetett olvasni.
Franciaország egyébként több mint két hónappal az első koronavírusos beteg diagnosztizálása után – népességarányosan – az EU harmadik legfertőzöttebb tagállamává vált az olaszok és a spanyolok után. A 67 milliós országban már kilencvenezer fertőzöttet regisztráltak a Wolrdometers adatai szerint, és több mint 7500-an estek a kór áldozatául.
Késes terrortámadás
Vizsgálatot indított a párizsi terrorellenes ügyészség a hét végén a délkelet-franciaországi Romans-sur-Isere városban elkövetett késelés ügyében, amelynek során két ember meghalt, öt pedig megsebesült. Az első vizsgálatok azt mutatták, hogy a helyszínen őrizetbe vett feltételezett elkövető, Abdallah A.-O, egy 1987-ben született szudáni menekült gyilkos ámokfutást hajtott végre a közrend szándékos súlyos megzavarása vagy pedig terrorizmus céljával, írta a távirati iroda. A gyanúsított 2017. június 29-én kapott menekültstátust, júliusban pedig tíz évre szóló tartózkodási engedélyt Franciaországban. Korábban nem volt dolga a rendőrséggel és a titkosszolgálatok nyilvántartásában sem szerepelt. Az ügyészség jelezte, hogy az elkövető lakhelyén végzett házkutatás során olyan vallási jellegű, kéziratos dokumentumokat találtak, amelyekben az elkövető arra panaszkodik, hogy hitetlenek országában kénytelen élni. Emmanuel Macron államfő a Twitteren gyalázatosnak minősítette a támadást, és jelezte, hogy annak minden részletére fényt fognak deríteni a hatóságok, valamint együttérzését fejezte ki a támadás áldozatainak hozzátartozóival és sebesültjeivel. A szudáni férfi szombat délelőtt a kisváros központi részén először egy dohányboltban támadta meg a tulajdonost, majd a hentesboltban, végül az utcán támadott meg embereket. A rendőrség elfogta az elkövetőt.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!