EU-csúcs: Rutte és Babiš fura szövetsége okozott meglepetést

Az utóbbi évek nagy gazdasági reformerei lehetnek a vesztesei az uniós mentőcsomagnak – többek között erről írt az európai sajtó a pénteki, megállapodás nélkül véget ért EU-csúcstalálkozót követően. A német Die Welt érdekességként említette, hogy a közép-európai és az északi országok, úgy tűnik, egy oldalon állnak bizonyos kérdésekben.

Brüsszel, 2019. június 30. Andrej Babis cseh miniszterelnök az Európai Unió rendkívüli brüsszeli csúcstalálkozójára érkezik 2019. június 30-án. A résztvevők az EU vezetői tisztségeinek betöltéséről tárgyalnak. MTI/EPA/Reuters pool/Francois Lenoir Fotó: MTI/EPA/Reuters pool/Francois Lenoir

Andrej Babiš cseh és Mark Rutte holland miniszterelnököknek nincs sok közös vonásuk. Ritkán esik meg, hogy az országvezetők egy csónakban evezzenek, a pénteki EU-csúcson ez mégis megtörtént – írta cikkében a Die Welt, amelynek beszámolója szerint Rutte pár perccel Babiš után szólalt fel, és akárcsak kollégája, maga is firtatta, hogy a járvány miatti mentőcsomag támogatásait miért is 2015 és 2019 közötti adatok, tehát sok esetben ötéves számok alapján határoznák meg. – Angela Merkelnek és társainak ezen a ponton esett le, hogy igencsak nagy nézetkülönbségeket kell áthidalni – állította a német lap. Idézték Markus Ferber bajor európai parlamenti képviselőt, aki szerint okkal szkeptikus számos ország, elvégre az Európai Bizottság úgy készül a nagy hitelfelvételre, hogy nincs a láthatáron pontos visszafizetési terv.

A pénteki, a lényegében az újjáépítési programról szóló videokonferenciás találkozón sem a csomag méretében, sem a hitelek és vissza nem térítendő támogatások arányában, sem pedig a leendő költségvetés saját forrásainak kérdésében nem értettek egyet az országvezetők. Ursula von der Leyen bizottsági elnök szerint ugyanígy vitatott a költségvetési visszatérítések meglévő rendszere is.

A német Der Spiegel lap szintén bírálta az uniós pénzosztás elképzelt módját. Mint azt írták, a találkozó előtt megannyi tagország diplomatái táblázatokkal álltak elő, miszerint az Európai Bizottság adatai valóban nem a leghatékonyabb felhasználást teszik lehetővé. – Azok az országok, amelyek az utóbbi években reformok útján tettek rendet a munkaerőpiacon, most hátrányos helyzetbe kerülhetnek – idézte a kritikusokat a Der Spiegel, arra is emlékeztetve: az Európai Bizottság elnöke következetesen elutasította ezt a bírálatot. Mark Rutte – az északi, fukarnak nevezett államok szószólójaként – azt mondta: merész lépés lenne Von der Leyentől, ha megpróbálná átfogó vita nélkül áttolni az Európai Tanácson a bizottság elosztási kulcsát.

Nem csoda tehát, hogy a holland miniszterelnök a sajtóban kétségesnek nevezte, hogy júliusban, egy „talán személyes” találkozón megállapodás jöhet létre a mintegy 1850 milliárd eurós kérdésben. – Nem volt rossz a hangulat, de nagy mennyiségű munka vár ránk – mondta, és visszautasította a kritikát, miszerint Hollandia nem szívesen segít a déli, járvány sújtotta államokon. Rutte szerint nem kérdés, hogy a tagállamok szolidárisak akarnak lenni egymással, ám szerinte okkal várható el, hogy az eddig kevésbé „óvatlan” EU-országok reformokat hajtsanak végre, például a nyugdíjrendszer vagy az adózás terén.

A törésvonalak mélységét jól érzékelteti, hogy a mielőbbi megállapodás szükségességében is eltérnek a vélemények: míg Rutte nyugalomra int, többek között Angela Merkel német kancellár, Pedro Sánchez spanyol és Sophie Wilmès belga miniszterelnök, valamint Emmanuel Macron francia elnök is arról beszéltek a találkozót követően, hogy júliusban már mindenáron egyezségre kell jutni.