A nukleáris elrettentésről szóló előző dokumentumot 2010-ben fogadta el az akkori orosz államfő, Dmitrij Medvegyev. A Vedomosztyi lap szerint a nukleáris fegyverek használatára vonatkozó feltételek nem változtak a tíz évvel ezelőtti politikához képest – ám valójában ezt nem állíthatjuk teljes bizonysággal. A Medvegyev által elfogadott irányvonalat ugyanis soha nem hozták nyilvánosságra, és az elmúlt tíz évben végig zárolt anyag maradt, miközben a mostani dokumentum teljes szövege azonnal felkerült a Kreml honlapjára.
Joggal adódhat a kérdés: miért most és miért publikusan? A nukleáris elrettentésről szóló stratégia alapvető célja, hogy Oroszország ellenfeleinek elvegye a kedvét attól, hogy bármilyen ellenséges lépést tegyenek az ország ellen. 2010 óta pedig bőven akadt olyan geopolitikai kihívás, amelyre Moszkvának reagálnia kell. Ilyen például a 2014 után kialakult helyzet. Hat évvel ezelőtt Oroszország – kihasználva az Ukrajnában fellépő belpolitikai zavarokat – megszállta a Krím félszigetet, ami komoly európai és amerikai szankciókat vont maga után. A Krímet Oroszország azóta nagy erőkkel próbálja az ország közigazgatási és gazdasági rendszerébe integrálni: a félsziget és Szevasztopol városa önálló föderatív egységként épült az Oroszországi Föderációba; megépítették a Krími-hidat, amely összeköti a félszigetet Oroszország többi részével, valamint nagy összegeket fordítanak a régió fejlesztésére. A Kreml most arra készül, hogy bármi áron megvédje a félszigetet, biztosítva a terület orosz hovatartozását. A másik fejlemény a NATO terjeszkedése. 2014 óta az atlanti szervezet egyértelműen a Moszkva jelentette fenyegetést tekinti a legfontosabb kihívásának. Washington egyre inkább elvárja a szövetségeseitől, hogy többet költsenek a védelemre, a szervezet pedig igyekszik bővíteni a rakétavédelmi rendszereit, például Lengyelországban. Egy további adalék, hogy az elmúlt években újra kibontakozott az űrverseny Washington, Moszkva és újabban már Peking között is. Donald Trump amerikai elnök az amerikai űrdominancia új korszakáról beszél, az űrben lévő erőforrások privatizációjára készülve. Nem véletlen, hogy az új orosz stratégiai dokumentumban több passzus is kitér az űrben elhelyezett fegyverekre. A stratégiai irányváltásban szerepe lehet továbbá az amerikai adminisztráció közvetlen lépéseinek: Trump elnöksége alatt Washington több olyan nemzetközi szerződésből is kihátrált, amelyek korábban az európai biztonság alapját képezték.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!