Mégsem végződik happy enddel az arab tavasz sikertörténete?

Tunézia gazdasági és politikai válságot él át. A problémát már az Európai Unióban is érzik, Olaszországba több illegális bevándorló érkezik a stabil és demokratikus Tunéziából, mint a polgárháborúba süllyedt Líbiából.

2020. 08. 26. 6:44
Az állami szektorban dolgozók jobb munkakörülményekért tüntettek idén júliusban Fotó: MTI/EPA/Mohamed Meszara
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ilyen gazdasági helyzetet súlyosbít a politikai bizonytalanság. Ezt pedig az Európai Unió is meg fogja érezni. Az olasz statisztikák szerint új migrációs krízis fenyeget, az év kezdetétől augusztus elejéig már majdnem 15 ezer illegális bevándorló érkezett az országba. Ez az adat közel négyszerese a tavalyi hasonló adatoknak, bár még mindig elmarad a két évvel ezelőtti vagy a 2015-ös csúcshoz viszonyítva. Változást jelent viszont, hogy már többen érkeztek Tunézia felől, mint Líbia irányából. Ez köszönhető annak is, hogy a járvány miatt a Tunéziában élő, többnyire afrikai bevándorlók nagy része is elveszítette munkáját.

De a probléma nem csak őket érinti: az érkezők között legnagyobb arányban, majdnem hatezren tunéziaiak voltak, akik – tekintve, hogy Tunézia biztonságos ország – mind gazdasági okokból keltek útra.

Az Európa kapujában fellépő problémát látják Brüsszelben is, Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítését felelős uniós biztos éppen a hetekben járt Tunéziában. A lapunknak múlt héten adott interjújában elmondta, hogy egy gazdasági támogató tervet raktak le az asztalra, de elvárják azt is, hogy az ország együttműködjön az illegális migráció megfékezésében.

Népszavazás Algériában

November elsején népszavazást tartanak az alkotmánymódosításról Algériában – jelentette be hétfő este Abdel-Madzsid Tebbun államfő. A dátumválasztás jelképes: ezen a napon kezdődött az ország Franciaország elleni, 1954 és 1962 között zajló függetlenségi háborúja. A referendumra másfél évvel azután kerülhet sor, hogy az országos tiltakozások hatására tavaly áprilisban lemondott az országot két évtizeden át irányító Abd el-Azíz Buteflíka. A tavaly decemberben megválasztott új államfő – aki korábban miniszterelnökként is szolgált – demokratikusabb alkotmányt ígért, melyben szétválasztaná a hatalmi ágakat, nagyobb jogköröket adna a kormányfőnek és a parlamentnek, továbbá az elnök legfeljebb két mandátumot tölthetne ki. Az alkotmánymódosítás tervezetét a népszavazásra bocsátás előtt még a parlamentnek is jóvá kell hagynia. Bár az előző rendszer néhány korábbi vezetőjét korrupció miatt felelősségre vonták, a 45 millió lakosú észak-afrikai ország gazdasági gondjait Buteflíka távozása sem oldotta meg, így azóta is rendszeresek a tüntetések, a tiltakozók mélyebb reformokat követelnek.

 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.