Szabadságot követelnek a leégett migránstábor lakói

Ha Moria a földi pokol volt, leégésével most annak hetedik bugyrába jutottak a lakói.

Magyar Nemzet
2020. 09. 12. 10:30
Mória, 2020. február 3. Tüntetõ illegális bevándorlók Mitílínibe, Leszbosz szigetének központjába indulnak 2020. február 3-án. A tüntetõk a móriai befogadótábor zsúfoltsága és a menedékkérelmek elbírálásának hossza miatt tiltakoztak, továbbá követelték, hogy osszák szét õket a többi európai uniós tagállamban. A felirat jelentése: Európai Unió, Egyesült Nemzetek, a gyermekeink még élnek. MTI/EPA/ANA-MPA/Sztratisz Balaszkasz Fotó: Sztratisz Balaszkasz
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szabadságot akarunk! – skandálták a minap leégett görögországi Moria menekülttábor fedél nélkül maradt lakói, hangot adva óhajuknak, hogy elhagyhassák Leszbosz szigetét. – Gyertek ide, segítsetek! Ne hagyjatok magunkra! Olyanok vagyunk, mint az árva gyerekek! – üzent az Európai Uniónak az AP hírügynökségen keresztül Freddy Musamba, aki Gambiából kelt útra a szebb élet reményében. A helyszíni beszámolók szerint a tüntetések alapvetően békések, a migránsok énekelnek, táncolnak, zenélnek.

Pedig ha Moriát eddig földi pokolként írták le, hát megsemmisülésével most annak legmélyebb bugyrába kerültek.

A tábort eredetileg 2015-ben alig több mint 2700 ember befogadására tervezték, de mára már majd 13 ezren lakták. Ez az embertömeg most ott húzza meg magát, ahol éppen helyet talál: az út mellett, falak tövében, fák alatt, sőt a temetőkbe és a templomokba is bevették magukat.

 

A görög hatóságok ugyan megkezdték egy átmeneti sátortábor felhúzását, valamint három hajót is a sziget partjaihoz vezényeltek, azonban ennyi embert egyik napról a másikra nyilvánvalóan nem lehet elszállásolni. Az infrastruktúra megsemmisülésével nem csak az élelem lett hiánycikk, de a folyó víz is, ami higiéniás problémákat okoz – éppen a koronavírus-járvány kellős közepén. Az időjárás még viszonylag kedvező a görög szigeten, nappal ugyan a hőséggel kell küzdeni, de éjszaka még nem hűl le túlságosan a levegő.

– Nem akarunk még egy tábort, ellenzünk minden építkezést. Már öt éve ez a helyzet, ideje, hogy más hordja a hátán a terhet! – fakadt ki az AFP hírüngyökségnek Vangelisz Violacísz, az egyik helyi görög politikus. A leszbosziak egy részénél végleg betelt a pohár: próbálták elzárni a Moria felé vezető utakat. Az egykori turistaparadicsomban évek óta gyülemlik a feszültség, a sziget lakói is megszabadulnának a rossz hírüket keltő tehertől.

A migránsok tehát szeretnének a szárazföldi területekre jutni, és a helyiek sem kérnek belőlük.

Csakhogy a véleményükre senki nem kíváncsi, a görög hatóságok nem engedélyezik elszállításukat. Egyrészt éppen a Covid–19 miatt, hiszen nemrégiben a táborban is felbukkant a kór, és nem tudhatják, hogy a lakók közül hányan kapták el a betegséget. Másrészt ha meghajolnának a migránsok akarata előtt, az rossz üzenetet közvetítene: vagyis hogy erőszakkal elérhetik a céljaikat. Ugyanis minden jel arra utal, hogy a tábort maguk a lakók gyújtották fel zsarolásképpen, miután a hatóságok bejelentették, hogy karantén alá vonják.

Egyelőre tehát úgy néz ki, a migránsok maradnak Leszboszon. Margaritisz Szkínász uniós menekültügyi biztos már be is jelentette, hogy a közeljövőben új, modernebb tábor épül, az Európai Unió bevonásával. Ennek pontos helye, tervei, költségei még nem ismertek. Az idő viszont sürget, hiszen ezrek, köztük ötezer gyermek maradt fedél és ellátás nélkül.

Az Európai Unió még nem hajolt meg a migránsok újraelosztását követelő hangok előtt. Németország és Franciaország vállalta, hogy mintegy 400 kísérő nélküli kiskorút befogad, csatlakozott hozzájuk még Finnország és néhány másik állam is. Sebastian Kurz osztrák kancellár viszont ma leszögezte: Ausztria a politikai nyomás ellenére sem hajlandó befogadni egyetlen migránst sem a Moria táborból.

– Amire nincs szükség, az a szimbólumpolitika. Sokkal inkább egy igazi, tartós pénzügyi segítségre van szükség az érintett területeken, egy gazdasági távlatra az afrikai földrész számára, és külső határaink hatékony védelmére – idézte a távirati iroda a politikust.

A litván belügyminiszter ma ugyancsak világossá tette, ugyan érkezett kérés hozzájuk, de nem hajlandók senkit befogadni.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.