Gazdaságilag azzal vívta ki a nyugati hatalmak nemtetszését, hogy elutasította a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap hiteleit. Kijelentette, hogy Bolívia soha nem fog előre jutni a „neoliberális gazdasági világrend” talaján, ezért kulcsszerepet játszott egy alternatív kereskedelmi rendszer felépítésében a dél-amerikai szocialista országok között. Morales intézkedéseit főként államosításokból finanszírozta, ami nem okozott osztatlan sikert.
Megosztó hagyaték
Pozitív intézkedései ellenére az sem véletlen, hogy az elnököt végül komoly tüntetéshullám űzte el pozíciójából, egészen Mexikóig menekült. Bár elnöklése elején maga hozta létre az alkotmányt, mely szerint egy politikus két ciklus erejéig töltheti be az elnöki pozíciót, végül négyszer választatta újra magát. Negyedszerre a lakosság referendumban mondott nemet erre, majd a legfelsőbb bíróság adott rá mégis engedélyt.
Az elnök jelentősen támogatta a bolíviai tradíciót, a kokacserje-termelést, emiatt sokan vádolják a drogkereskedelemben való részvétellel. Morales a környezetvédelmi lobbi ellenszenvét is kiváltotta: komoly ellenállásba ütközött, hogy jelentősen megkönnyítette az erdőégetés alkalmazását, amellyel a farmerek területhez jutnak az állattenyésztéshez. A hatvanéves exelnök listáján a kiskorúakkal való szexuális kapcsolat fenntartása is szerepel, miután teherbe ejtett egy tizenöt éves lányt. A jobboldal emberiesség elleni bűntettekkel vádolja, miután a Morales által szervezett tüntetések miatt nem jutottak el a kórházba időbe az oxigénpalackok, negyven ember halálát okozva.
Mindennek ellenére úgy fest, Morales szava továbbra is meghatározó Bolíviában, és a MAS már attól tart, hogy a nyugati szervezetek a választás tisztaságát készülnek megkérdőjelezni, amennyiben a baloldal arat győzelmet.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!