Miközben a kontinens legtöbb részén szinte feltartóztathatatlannak tűnik a koronavírus terjedése, Belgium – akárcsak a járvány első hullámának idején – most is a leginkább szenvedő európai államok között van. A népességét tekintve hazánknál valamivel nagyobb országban
az elmúlt héten 77 százalékos növekedést mutatott a regisztrált új esetek száma, és 168 óra leforgása alatt kétszer is több mint tízezer új koronavírusos betegről szóltak a jelentések. Október 9. és 15. között átlagosan naponta harmincan haltak bele a koronavírusba, miközben október 12. és 18. között naponta több mint 250 fertőzött került kórházba
– derült ki az időközben nyilvánosságra hozott adatokból, amely arra is rávilágít: Európa szíve, a fővárosi régió a legfertőzöttebb. Brüsszelben az elmúlt héten elvégzett összes vírusteszt negyede lett pozitív, és csak a múlt héten átlagosan több mint napi 1100 esetet regisztráltak.

Fotó: Belga
Belga miniszter: elvesztettük a kontrollt
Belgiumban ezzel összesen több mint 220 ezer felett jár a fertőzöttek száma, a halottaké pedig átlépte a tízezret. Az ország miniszterelnök-helyettese, egyben az egészségügyi tárca vezetője, a szocialista Frank Vandenbroucke egy hétvégi televíziós interjúban kijelentette:
a belga hatóságok már nem képesek arra, hogy kordában tartsák a vírus terjedését.
– Meghallgattuk valamennyi kórház véleményét. A személyzet mindenütt nagyon stresszes, aminek számos oka van. Ellenőrizzük a kórházi kapacitást, szervezzük a szolidaritást az intézmények között, de ha ilyen mértékben nő a betegfelvételek száma, el kell halasztanunk a nem koronavírusos személyek ellátását – mondta Vandenbroucke.
Szerinte Brüsszel és Vallónia régiók a járvány szempontjából legveszélyesebb európai területei között vannak, és bizony fel kell készülni rá, hogy a közeljövőben ennél is rosszabbra fordul a helyzet, igazi fertőzéscunami jön.

Fotó: Isopix
Az uniós intézmények sem a megszokott módon működnek
A Belgiumban hétfőtől érvényes szigorító intézkedések nyomán a legtöbb munkáltatónak el kellett rendelnie, hogy a munkavállalók zöme – amennyiben lehetséges – otthonról végezze a munkáját. Ami a Brüsszelben lévő unió intézményeket illeti, gyakorlatilag a járvány első hulláma óta állandó a jórészt virtuálisan zajló munkarend – az Európai Parlament a súlyos járványhelyzetben például továbbra sem tudja ellátni szerződéses kötelezettségét, a strasbourgi székhelyen folytatandó ülések megtartását. Az eheti, ötnapos plenáris ülés is lényegében távmunkában zajlik majd.
Emlékezetes, az első hullám idején a magyar kormánypárti delegáció berkeiből többször is megfogalmaztak kritikát, mondván: az a parlament oktatja ki Magyarországot demokráciából, amelyik a plenáris vitákhoz való online hozzászólások lehetőségét sem tudja biztosítani.

Fotó: AFP
Az EU csúcsszerve, az Európai Tanács is több-kevesebb sikerrel próbált visszatérni a normális munkarendhez: az állam- és kormányfők immár három alkalommal találkoztak személyesen Brüsszelben a járvány kitörése óta. A múlt heti ülés alkalmával karanténkötelezettség miatt viszont
előbb Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek, majd Sanna Marin finn miniszterelnöknek kellett távoznia a csúcsértekezletről, ahova Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök hasonló okokból már el sem utazott. Angela Merkel német kancellár a történtek nyomán a német EU-elnökség nevében bejelentette, hogy a novemberben esedékes, eredetileg Berlinbe tervezett informális EU-csúcsot videókonferencia formájában tartják meg.