Macron magára haragította a muszlimokat: a második lefejezés egy hónapon belül

A francia elnök hadat üzent az iszlám szeparatizmus ellen, megszaporodtak a kegyetlen merényletek.

Magyar Nemzet
2020. 10. 29. 12:01
null
Nizza, 2020. október 29. Rendõrök a nizzai Notre-Dame-bazilika közelében elkövetett késes támadás helyszínén 2020. október 29-én. Sajtóhírek szerint a támadásban három ember életét vesztette, többen megsebesültek. MTI/EPA/Sebastien Nogier Fotó: Sebastien Nogier
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Noha a hatóságok hivatalosan egyelőre nem erősítették meg, minden jel szerint újabb terrortámadás történt Nizza városában. Az elkövető hátteréről eddig semmilyen információt nem közöltek a hatóságok, sajtóbeszámolók szerint azonban legalább két embert lefejeztek, többen pedig megsebesültek a dél-franciaországi város egyik temploma mellett,

ami arra utal, hogy ismét iszlamista merényletről van szó.

Nizza fekete napja

Késő bánat

Franciaországban nagyjából hatmillió muszlim él, többségük az egykori gyarmatokról, Algériából, Marokkóból származik, de jelentős a török közösség is. Beilleszkedési problémáik a 2015-ben kezdődő terrortámadás-sorozat után kerültek ismét reflektorfénybe, miután kiderült, hogy az elkövetők muszlim bevándorlók voltak. Hétfőn kezdődött például annak a 29 éves algériai férfinak és társainak a pere, aki öt évvel ezelőtt egy templomot akart felrobbantani. Számítását az húzta keresztül, hogy amikor az övébe tűzte fegyverét, az elsült, és lábon lőtte magát. Szeptember óta tart annak a 14 vádlottnak a tárgyalása is, akik a gyanú szerint segédkeztek a 2015-ben a Charlie Hebdo és a párizsi kóser bolt elleni támadásban. Éppen a hétvégén hallgatták meg Farid Benyettou „hitszónokot”, aki korábban szélsőséges eszméivel szervezett be fiatalokat, köztük a Charlie Hebdo merénylőit. A férfi ma már teherautó-sofőrként dolgozik, de könyvet is írt „dzsihádjáról”. A tárgyaláson elismerte felelősségét a történtekért, és bocsánatot kért az áldozatoktól és hozzátartozóiktól.

Nem ez volt az első eset, hogy Nizzában csap le a terror: emlékezetes, 2016-ban, a híres tengerparti város Angol sétányán a Franciaország nemzeti ünnepét ünneplő tömegbe hajtott nagy sebességgel a 31 éves, tunéziai származású Mohamed Lahouaiej Bouhlel egy bérelt teherautóval, a merénylet közben fegyverével a rendőrökre is rálőtt. A teherautót végül a rendőrök megállították, a sofőrt pedig lelőtték,

a merényletben így is 86-an meghaltak és további 202 ember megsebesült.

A merényletet később az Iszlám Állam vállalta magára. Az ügyben idén nyáron történt előrelépés, júniusban a francia terrorellenes ügyészség kilenc ember ellen emelt vádat a 2016-os nizzai eseménnyel összefüggésben. A vádhatóság négy embert terrorista összeesküvés, öt másikat bűnügyi összeesküvés vádjával akar bíróság elé állítani. Utóbbiak a tájékoztatás szerint nem voltak tisztában a támadó szándékaival. Négyüket azzal vádolják, hogy ők látták el lőfegyverrel a merénylőt.

A Második lefejezés egy hónapon belül

Franciaországban egyébként ez a második, lefejezéssel végződő iszlamista merénylet két héten belül. Ahogy arról a Magyar Nemzet is beszámolt, október 16-án lefejezték egy Párizs melletti kisváros történelemtanárát, amiért Mohamed-karikatúrákat mutatott be egy a figyelmet a véleménynyilvánítás szabadságának fontosságára felhívó tanfolyamon. Akkor az elkövető a a Twitter-mikroblogon fényképet tett közzé az áldozat levágott fejéről.

A mostani esetből arra lehet következtetni, hogy Emmanuel Macron francia elnöknek sikerült magára haragítani a muszlimokat az iszlám szeparatizmus elleni küzdelmet célul kitűző akciótervével. Macron rengeteg muzulmán felháborodását váltotta ki a hónap elején elmondott beszédével, amit úgy kezdett: „az iszlám világszerte válságban van”, sokak szerint az érintettek ezt egyértelmű provokációként értékelték.

Azoknak sosem lesz helyük Franciaországban, akik olykor Isten nevében, olykor más országok segítségével egy csoport törvényét akarják a többségi társadalomra erőltetni – fogalmazott Emmanuel Macron a III. Francia Köztársaság kikiáltásának százötvenedik évfordulója alkalmából elmondott beszédében még szeptemberben.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.