Ultimátumot adtak Londonnak az EU-csúcson

Nem minden uniós vezető ért egyet a személyes csúcsértekezletek megtartásával a járványhelyzet közepette. Az állam- és kormányfők a brüsszeli EU-csúcs első napján mindenesetre a brexit és a klímapolitika területén is irányvonalakról döntöttek. Londonból egyelőre csak kritika jutott a brüsszeli nyilatkozatnak. Boris Johnson brit miniszterelnök pénteken tesz majd bejelentést arról, hogy a britek elsétálnak-e az uniós tárgyalóasztaloktól.

Ursula von der Leyen itt még öleléssel fogadta volna az Európai Parlament elnökét, David Sassolit az EU-csúcson. Brüsszel, 2020. október 15. Fotó: Zucchi Enzo Forrás: EU Council

Nem tárgyaltak éjszakába nyúlóan az országvezetők a brüsszeli EU-csúcson, ugyanakkor a brexit, valamint a klímapolitika ügyében is sikerült irányvonalakat megfogalmazniuk. A Magyar Nemzet is írt róla, hogy Boris Johnson brit miniszerelnök az uniós csúcstalálkozó kimenetelétől tette függővé a következő lépéseket a patthelyzetbe jutott brit–uniós tárgyalásokat illetően. A találkozón az állam- és kormányfők mindenesetre összezártak és

az elfogadott nyilatkozatukban felszólították Londont, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy elérhetővé váljon a jövőbeli kapcsolatokról szóló alku. Szintén szerepel a dokumentumban, hogy az EU a kilépési megállapodás maradéktalan végrehajtását várja a szigetországtól.

Megfogalmazták azt is, hogy a tagállamoknak és az uniós intézményeknek egyaránt készülniük kell a megállapodás nélküli forgatókönyvre: ez esetben jövő januártól a Kereskedelmi Világszervezet szabályai alapján folytatódhat a kereskedelem az unió és a britek között.

Nem sok jót vetít előre, hogy David Frost, a brit tárgyalódelegáció első embere már tegnap este csalódottságát fejezte ki az elfogadott szöveg miatt. Szerinte meglepő, hogy az unió már nem látványosan elkötelezett a jövőbeli alku iránt. Frost azt is sérelmezte, hogy – az európai vezetők nyilatkozata szerint legalábbis – Nagy Britanniának kell igazán dolgoznia a megállapodás érdekében.

1/3 Disappointed by the #EUCO conclusions on UK/EU negotiations. Surprised EU is no longer committed to working „intensively” to reach a future partnership as agreed with @vonderleyen on 3 October.

— David Frost (@DavidGHFrost) October 15, 2020

Orbán Viktor magyar és Bojko Boriszov bolgár miniszterelnökök az EU-csúcson Brüsszelben 2020. október 15-én.
Fotó: EU Council

Klímaügyben még bőven vannak törésvonalak

Az este másik fontos kérdése az EU klíma ambícióiról szólt, a vezetők megtárgyalták az Európai Bizottság kezdeményezését, miszerint 2030-ig az 1990-es szinthez képest ötvenöt százalékkal kellene csökkenteni a károsanyag-kibocsátást a blokkban. Az erről szóló megállapodás lehetőségét ugyanakkor csak decemberre körvonalazták. A szénalapú gazdaságokkal működő EU-országoknak a célkitűzés nyilvánvalóan drágább és kockázatosabb vállalást jelent. A nyilatkozat szövegébe mindenesetre belekerült, hogy a klímacélokkal összefüggésben figyelembe kell venni a nemzeti sajátosságokat, mégpedig a szolidaritás és igazságosság alapelvek mentén.

A halasztást és az ötvenöt százalékos célt borítékolhatóan nem fogadják majd örömmel a társjogalkotó uniós parlamentben: az EP múlt héten kimagasló, hatvanszázalékos kibocsátás-csökkentésről szavazott 2030-ig.

Jönni vagy nem jönni?

Miután Urusla von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke karanténkötelezettség miatt sebtében távozott az EU-csúcsról, diplomáciai források szerint

több – főként északi – vezető is sérelmezte, hogy a súlyos járványhelyzet ellenére sem térnek vissza a virtuális csúcsértekezletekhez.

Források arról számoltak be, hogy főként a veterán Angela Merkel kancellár volt az, aki a személyes egyeztetéseket szorgalmazta, mégpedig amiatt, hogy ezek a videókonferenciáknál jóval hatékonyabbnak bizonyulnak. Több nemzeti delegáció amiatt is panaszkodott az Európai Tanácsnál, hogy októberben kéthetente volt EU-csúcs – szerintük ez túl gyakori a hatékony és látványos munkához.

Ursula von der Leyen itt még öleléssel fogadta volna az Európai Parlament elnökét, David Sassolit az EU-csúcson. Brüsszel, 2020. október 15.
Fotó: EU Council