Habár a Grúz Álomnak nem sikerült a négy évvel ezelőtti bravúr, amikor 115 mandátumot szereztek a parlamentben, így is bőven többségbe kerültek, és becslések szerint a második forduló után a parlamenti helyek több mint hatvan százalékát birtokolhatják.
A grúz ellenzék csalásról beszél: szerintük akár kétszázezer szavazatot – az összes voks tíz százalékát – meghamisították. Mind a hat bejutott ellenzéki párt arra készül, hogy nem veszi fel a mandátumát.
A nemzetközi megfigyelők alapvetően tisztességesnek és szabadnak értékelték a grúz választásokat, bár szerintük akadt példa nyomásgyakorlásra is. A Transparency International hatszáz megfigyelővel képviseltette magát, és az esemény után az elmúlt tizenkét év legkevésbé demokratikus választásának nevezte azt. Ellenzéki nyomásra 19 választási körzet voksait újraszámolták, de az eredmény egyik esetben sem változott.
A Grúz Álom szerint a választások rendben, demokratikusan zajlottak, az ellenzék parlamenti bojkottját pedig kapitulációnak nevezték a választások második fordulója előtt.
A kibontakozó belpolitikai válság erősen hasonlít az egy hónappal ezelőtti kirgizisztáni eseményekre: az október 4-én megtartott parlamenti választások előzetes eredményhirdetése után a közép-ázsiai országban tömegzavargások bontakoztak ki. A tüntetők elfoglalták a parlament épületét, tömeges csalásokkal vádolták meg a kormánypártot, és új választások kiírását, valamint a kirgiz elnök, Szooronbaj Dzseenbekov lemondását követelték. A zavargásoknak végül meglett az eredménye: két nappal a tüntetések kirobbanása után a választási eredményeket visszavonták, majd távozott az addigi kormány, egy héttel később pedig a kirgiz elnök is lemondott. December 20-án Kirgizisztánban új parlamenti választásokra kerül sor.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!