Újabb válsággóc alakult a posztszovjet térségben?

Újabb válsággóc kibontakozását látjuk a posztszovjet térségben: Belarusz, Kirgizisztán és Hegyi-Karabah után ezúttal Grúziában bontakoztak ki masszív kormányellenes tüntetések. A grúz ellenzék nem ismeri el az október végi parlamenti választások eredményét, és csalással vádolja a parlamenti helyek többségét megszerző kormánypártot. A hétvégén tovább romlott a közhangulat, a hatóságok vízágyúkkal és könnygázzal oszlatták az elégedetlen tömegeket.

Tbiliszi, 2020. november 8. Ellenzéki tüntetõk tiltakoznak az október 31-i választás végeredménye ellen és követelik egy új szavazás kiírását a parlament épülete elõtt Tbilisziben 2020. november 8-án. MTI/EPA/Zurab Kurcikidze Fotó: Zurab Kurcikidze

Több mint tízezer ember vonult utcára vasárnap este Grúziában, az október utolsó napján tartott parlamenti választások megismétlését követelve. Az ellenzéki erők a grúz parlament előtt kezdtek gyülekezni, ahol elmondták a követeléseiket: a központi választási bizottság elnökének, Tamar Zsvaniinek a menesztése, a politikai foglyok szabadon engedése és új parlamenti választások kiírása. A tömeg ezután a választási bizottság épületéhez sietett, ahol a grúz belügyminisztérium beszámolója szerint megpróbálták elfoglalni az intézményt.

– Mivel a tüntetők erőszakos módszereket alkalmaztak, és nem tettek eleget a rendőri utasításoknak, a belügyminisztérium arányos erőt alkalmazott a törvényben biztosított kereteken belül – írta közleményében a minisztérium.

A rendőrség végül vízágyúkat és könnygázt is bevetett a tömeggel szemben, írta a RIA Novosztyi orosz hírügynökség.

Az október 31-én megtartott grúz parlamenti választásokat a hivatalos adatok szerint fölényesen a kormánypárt, a Grúz Álom nyerte meg: a voksok 48,1 százalékát kapták, 90 képviselői helyet szerezhetnek a 150 fős törvényhozásban. Tizenhét mandátum sorsa a választások második fordulójában, november 21-én dőlhet el. A kormánypárton kívül hat ellenzéki párt és két választási blokk jutott be, a legtöbbet az Egységben az Erő nevű koalíciós blokk szerezte meg (27,1 százalék), amelynek magját a Mihail Szaakasvili korábbi grúz elnök által alapított Egységes Nemzeti Mozgalom párt adja.

Grúziában már az októberi választásokat is ellenzéki zavargások előzték meg: először tavaly nyáron robbantak ki komoly tüntetések a Grúz Álom oroszbarát politikája miatt, amelyek kisebb-nagyobb intenzitással idén februárig kitartottak. Az ellenzéki erők a választási rendszer megváltoztatását követelték: Grúziában korábban a parlamenti mandátumok közel felét (73 helyet a 150-ből) egyéni választókörzetek alapján választották, 77-et pártlista alapján. Az ellenzék szerint ez túlságosan a kormánypártnak kedvezett, és visszaélésekre adott lehetőséget.

A belpolitikai válságnak végül kompromisszumos megoldás vetett véget: idén átmenetileg harmincra csökkentették az egyéni választókörzetekben választható képviselők számát, és a következő választások idején, 2024-ben már teljes egészében pártlistás szavazás alapján döntik el a mandátumok sorsát. Egy másik jelentős változás volt, hogy a bejutási küszöböt három százalékról egy százalékra vitték le.

Habár a Grúz Álomnak nem sikerült a négy évvel ezelőtti bravúr, amikor 115 mandátumot szereztek a parlamentben, így is bőven többségbe kerültek, és becslések szerint a második forduló után a parlamenti helyek több mint hatvan százalékát birtokolhatják.

Ellenzéki tüntetők tiltakoznak az október 31-i választás végeredménye ellen és új szavazás kiírását követelik a parlament épülete előtt Tbilisziben 2020. november 8-án. Fotó: MTI/EPA/Zurab Kurcikidze

A grúz ellenzék csalásról beszél: szerintük akár kétszázezer szavazatot – az összes voks tíz százalékát – meghamisították. Mind a hat bejutott ellenzéki párt arra készül, hogy nem veszi fel a mandátumát.

A nemzetközi megfigyelők alapvetően tisztességesnek és szabadnak értékelték a grúz választásokat, bár szerintük akadt példa nyomásgyakorlásra is. A Transparency International hatszáz megfigyelővel képviseltette magát, és az esemény után az elmúlt tizenkét év legkevésbé demokratikus választásának nevezte azt. Ellenzéki nyomásra 19 választási körzet voksait újraszámolták, de az eredmény egyik esetben sem változott.

A Grúz Álom szerint a választások rendben, demokratikusan zajlottak, az ellenzék parlamenti bojkottját pedig kapitulációnak nevezték a választások második fordulója előtt.

A kibontakozó belpolitikai válság erősen hasonlít az egy hónappal ezelőtti kirgizisztáni eseményekre: az október 4-én megtartott parlamenti választások előzetes eredményhirdetése után a közép-ázsiai országban tömegzavargások bontakoztak ki. A tüntetők elfoglalták a parlament épületét, tömeges csalásokkal vádolták meg a kormánypártot, és új választások kiírását, valamint a kirgiz elnök, Szooronbaj Dzseenbekov lemondását követelték. A zavargásoknak végül meglett az eredménye: két nappal a tüntetések kirobbanása után a választási eredményeket visszavonták, majd távozott az addigi kormány, egy héttel később pedig a kirgiz elnök is lemondott. December 20-án Kirgizisztánban új parlamenti választásokra kerül sor.