Még bizalmatlanok az európaiak az új vakcinákkal szemben

Felmérések szerint a britek és a franciák mintegy fele kételkedik az oltóanyag megbízhatóságában.

Cseke Dóra
2020. 12. 02. 15:26
New York, 2020. november 18. A Pfizer logója az amerikai gyógyszergyártó cég New York-i székházán 2020. november 9-én. A Pfizer és a német Biontech cég 2020. november 18-án bejelentette, hogy napokon belül sürgõsségi jóváhagyást kér az Egyesült Államok és az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatóságától az általuk kifejlesztett koronavírus elleni vakcina használatára. A BNT162b2 elnevezésû oltóanyag a klinikai próbák és vizsgálatok eredményei alapján meghaladja a 90 százalékos hatékonyságot. MTI/AP/Bebeto Matthews Fotó: Bebeto Matthews
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A közelmúltban az Egyesült Királyságban végzett reprezentatív felmérés résztvevőinek csak 54 százaléka válaszolt úgy, hogy biztosan beoltatná magát a koronavírus ellen. Miután megmutatták nekik a közösségi médiumokban terjengő félrevezető és valótlanságon alapuló híreket, az oltási kedv 47,6 százalékra csökkent. – Holott a koronavírus-járvány végére csak a társadalom átoltottsága és a nyájimmunitás tehet pontot. Hiába áll rendelkezésre hatékony oltóanyag, ha az emberek nem fogadják el – hangsúlyozta Heidi Larson, a London School of Hygiene and Tropical Medicine egyetem által készített felmérés vezetője.

Az oltással kapcsolatban tétovázók és a vakcinát határozottan ellenzők ugyanazokat a félelmeket sorolják:

a kételyek között említették az oltóanyag kidolgozásának gyorsaságát, az oltóanyag tesztelésének és engedélyezésének gyanús sebességét, az esetleges mellékhatásokat, a vakcina tartós hatékonyságát.

Paul McKay, az Imperial College londoni tudományegyetem vezető munkatársa, aki már harminc éve oltóanyag-fejlesztéssel dolgozik, szeretné eloszlatni az új vakcinával kapcsolatos kételyeket. A brit Evening Standard napilapnak adott interjúban hangsúlyozta, hogy az új oltóanyag kidolgozását talán hiba volt rekordgyorsaságú felfedezésnek nevezni, mert ez félrevezető lehetett a laikusok számára.

Ugyanis a módszert, amelyen a megoldás alapul, már évek óta kutatják, és finomítják a tudósok szerte a világon, és a koronavírus esetében ezt a már ismert technológiát egyszerűen az új vírusra alkalmazták.

– Levettük a vírus felületéről a fehérjét, és belehelyeztük a vakcinába. Számunkra ez teljesen nyilvánvaló lépés volt – fogalmazott a kutató. Szinte az egész világ éjjel-nappal ezen dolgozott, a koncentrált figyelem több év kutatómunkának felel meg. A Pfizer és a BioNTech által kifejlesztett, Nagy-Britanniában szerdán engedélyeztetett vakcinával kapcsolatban hangsúlyozta:

Ez az oltóanyag is ugyanazokon a lépéseken ment keresztül a tesztelése és az engedélyezése során, mint bármely más készítmény.

Elmondta még, hogy egy vakcina mellékhatásai soha nem olyan súlyosak, mint maga a betegség, amelytől az oltóanyag a pácienst megvédi. Az új készítmények alkalmazása kedvezőtlen tapasztalat esetén ugyanis akár azonnal leállítható. A mellékhatások érzékeltetésére példaként említette azt az influenza elleni védőoltást, amely 2009-ben néhány gyermeknél alvászavarokat okozott.

Eközben egy Franciaországban végzett felmérés szerint jelenleg a lakosság fele utasítaná el az oltást, 5–10 százalékuk kategorikusan, 40–50 százalékuk pedig ingadozik, de egyelőre elutasító a Covid–19 elleni oltással kapcsolatban.

Mindez nagy kihívás elé állítja a francia kormányt. Jean Castex miniszterelnök és Emmanuel Macron államfő is megszólalt az ügyben:

a francia kormány a vakcina népszerűsítésére tájékoztató kampányt indít, hogy teljes átláthatóságot biztosítson a kételkedők számára, a bizalom kiépítésére.

Az információáramlás kétirányú lesz: az állampolgárok is feltehetik majd a kérdéseiket, amelyekre az oltóanyaggal és a lakosság beoltásával megbízott tudományos bizottság szakértői válaszolnak.

Svédországban szintén alacsony a koronavírus-vakcina iránti bizalom, amit a szakemberek a H1N1-oltáshoz kapcsolódó rossz tapasztalatokkal magyaráznak. A svéd kormány azonban nem aggódik, mert bár az országban nincs kötelező védőoltásprogram, a lakosság átoltottsága a klasszikus védőoltások tekintetében így is meghaladja a 97 százalékot. A skandináv ország vezetése arra számít, hogy az átfogó információs kampány hatására sikerül majd a svédek többségét meggyőzni.

A koronavírus megjelenése előtt néhány héttel kiadott WHO-tanulmány rámutatott arra, hogy a globális egészségügyi biztonságot leginkább veszélyeztető tényezők egyike az oltásokkal kapcsolatos gyakori bizalmatlanság. Pedig a WHO szerint bármely közösségben vagy akár az egész világon

a lakosság 60-70 százalékának átoltottsága szükséges bármilyen járvány elkerüléséhez.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.