„Figyelembe véve azt a tempót, amellyel a Brüsszel által megrendelt oltóanyag érkezik a tagállamokba, nincs más lehetőségünk, minthogy saját magunknak keressünk más ellátási lehetőségeket.” A magyar miniszterelnök kabinetfőnöke megerősítette január 21-i sajtótájékoztatóján: a magyar kormány úgy döntött, hogy jóváhagyja a koronavírus elleni orosz oltóanyag, a Sputnik V és az AstraZeneca oltóanyagának is a használatát.
– Ezzel Magyarország az első olyan európai uniós tagállammá vált, amelyik engedélyezi az orosz állami támogatással kifejlesztett koronavírus elleni vakcina használatát – írja a Financial Times. – Egyúttal ez az első példa arra is, hogy egy európai uniós tagállam kilép a sorból és saját hatáskörben sűrgősséggel hagyja jóvá egy vakcina használatát.
Szintén csütörtökön erősítette meg Magyarország azt a szándékát is, hogy a kínai Sinopharm-tól egymillió adag oltóanyagot szándékozik beszerezni, fűzi hozzá a Financial Times, emlékeztetve Orbán Viktornak egy múlt heti információjára, miszerint Kína és Oroszország „polgáraiknak tízmillióit oltják be jelenleg is ezekkel az oltóanyagokkal”, ami mindenképp arra utal, hogy az oltóanyagok biztonságosak. Amikor az orosz kormány bejelentette, hogy éppen kétmillió adag oltóanyagot terít az ország területén, a Financial Times utánajárt: helyi orvosokat kérdezett meg erről, akik csak arról tudtak beszámolni, hogy vakcina-hiány van.

Fotó: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov
Zűrzavar az egységes stratégiában
Akárhogy is van, fűzi hozzá a lap, az biztos, hogy az orosz kezdeményezés „csak hozzátesz ahhoz a nyomáshoz, ami az Európai Unió vezetésének a vállát nyomja a koronavírus elleni harcban”. Brüsszel több megrendelést is leadott már – több gyártónál – koronavírus vakcinák szállítására, a megrendelést a teljes Európai Unió számára központilag irányítva, egy kézben tartva.
Kétségkívül, az európai jog lehetővé teszi, hogy „a tagállamok átmenetileg használhatnak (az EU által) nem engedélyezett gyógyszereket”, például egy világjárvány elleni védekezésben, magyarázza a lap.