Az EU országai gyorsabb vakcinabeszerzésre sürgetik Brüsszelt

Alexander De Croo belga miniszterelnök csütörtökön bejelentette, hogy a súlyosbodó járványhelyzet miatt a nem létfontosságú utak EU-n belüli beszüntetését kéri kollégáitól a mai uniós csúcsértekezleten. Főként a turizmustól függő országok ellenezhetik a javaslatot: ők mielőbb vakcinaútlevelek segítségével lehelnének életet a gazdaságaikba. Angela Merkel kancellár sem tartja kizártnak, hogy tovább kell szigorítani. A virtuális csúcsértekezleten az országvezetők, köztük Orbán Viktor miniszterelnök az EU eddig sokat kritizált vakcinabeszerzését is tárgyalják.

A border police officer checks vehicles at the last toll gate entering Spain from France, following an order from the Spanish government to set up controls at its land borders over coronavirus, in La Jonquera, Spain March 17, 2020. REUTERS/Nacho Doce Fotó: NACHO DOCE Forrás: Reuters

Virtuális csúcstalálkozón ülnek össze ma este az uniós tagországok állam- és kormányfői, köztük Orbán Viktor miniszterelnök. Az értekezlet legfontosabb kérdése az uniós oltási program lesz: ismert, a közelmúltban több tagállam is jelezte, hogy a vártnál kevesebbet kapott az EU-ban már engedélyezett oltóanyag-mennyiségből, ráadásul az Európai Bizottság által a tagállamok nevében megkötött szerződések alapján az sem egyértelmű, hogy a gyártók milyen szállítási határidőkre vannak kötelezve. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) vizsgálati folyamata pedig alaposan, de nagyon lassan zajlik:

Sebastian Kurz osztrák kancellár a héten bejelentette, hogy a mai EU-csúcson Dánia és Görögország vezetőjével együtt nyomatékosan kérni fogja, hogy az EMA mielőbb engedélyezze a brit AstraZeneca oltóanyagát. – Minden hét számít – mondta a kancellár.

Magyarországon engedélyt kapott a brit vakcina, ám annak beszerzése az EU-val közösen folyt, így az EMA engedélyére kell várni az oltás megkezdéséhez – erről csütörtökön Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt.

A tagállamok vezetői ma este az Európai Bizottság azon tervéről is véleményt mondanak, miszerint nyárig a felnőtt lakosság legalább hetven százalékát be kell oltaniuk, idén márciusig pedig a nyolcvan év felettiek, valamint az egészségügyi és a szociális szektorban dolgozók legalább nyolcvan százalékát. Utóbbiak mindössze ajánlások az egészségügy területén kizárólagos kompetenciával nem rendelkező EU-tól, ám több tagállamból máris kritika érte őket, mondván: amennyiben nem gyorsul fel az oltóanyag beszerzése, gyakorlatilag lehetetlen célokról van szó.

Brüsszel eddig egyébként összesen 2,3 milliárd dózis vakcinát kötött le összesen hat biotechnológiai cégnél, és a második negyedévre már sokkal hatékonyabb beszerzést ígér.

Egy másik tárgyalási pontot az EU-szerte bevezetendő vakcinaútlevelek jelentik majd, ezekre legelőször Kiriákosz Micotákisz, Görögország miniszterelnöke tett javaslatot, majd a turizmustól nagyban függő Portugália, Málta és Ciprus vezetői is csatlakoztak hozzá. Az Európai Bizottság hivatalos, megvitatandó javaslata szerint január végéig kell megegyezésre jutni az oltási igazolványokról, biztosítva például, hogy egy Litvániában kiadott igazolványt a spanyol hatóságok is elfogadjanak.

Jogi szempontból is vitatott ötletről van szó, ugyanis az oltás egyetlen uniós államban sem kötelező, tehát a gyakorlatban nem adhat többletjogokat egy-egy ilyen igazolvány kiállítása.

Franciaország az egyik szkeptikus: Európa-ügyi államtitkára szerint alig kezdődött meg az oltási kampány, így teljességgel időszerűtlen vakcinaútlevelekről beszélni. Heiko Maas német külügyminiszter egy friss nyilatkozatban viszont azt mondta, hogy a beoltott embereknek igenis lehetővé kell tenni, hogy visszatérhessenek a régi életükhöz.

Több tagállam azonnali utazási korlátozást akar

A turizmustól függő államok javaslata borítékolhatóan vitákat generál a mai csúcstalálkozón, ugyanis több tagállam – messze a vakcinaútlevelekről szóló elképzeléstől – azonnali utazási korlátozások bevezetését akarja a vírus gyorsabban terjedő mutációi miatt.

Alexander De Croo belga miniszterelnök csütörtökön kijelentette: az EU-csúcson arra fogja kérni a kollégáit, hogy a nem szükséges utakat azonnal korlátozzák a blokkon belül. – Az elmúlt hónapokban szépen kértük az embereket arra, hogy ne utazzanak. Karácsonykor mégis 160 ezer ember hagyta el az országot

– mondta a kormányfő Belgiumról, amely valóban az EU egyik leginkább járvány által sújtott ország. De Croo elmondása szerint nem teljes zárlatot szeretne a schengeni övezeten belül, a javaslata természetesen nem érinti a határ menti ingázók, külföldön dolgozók helyzetét.

Angela Merkelt is kérdezték a utazási korlátozások bevezetéséről csütörtökön. A kancellár nem zárta ki a határzár lehetőségét, ám mint mondta, ezt uniós szintű koordináció kell, hogy kísérje. Szerinte az áruk szabad áramlását nem szabad korlátozni. Merkel hangsúlyozta, nem számít arra, hogy erről a ma esti EU-csúcstalálkozón döntést születik.

Tavaly márciusban, a vírushelyzet elején a legtöbb tagállam egymaga döntött utazási korlátozások bevezetéséről, akkor az EU-t a koordináció hiánya miatt érte kritika. A bevezetett intézkedések az áruk szabad áramlását akkor sem érintette. Emlékezetes, hogy számos ország tavaly nyártól kezdve veszélyességi osztályokba kezdte sorolni a világ országait, és máig a státuszuk függvényében szabályozza az onnan való belépést.