Megingott az amerikai politikai intézményekbe vetett hit

Csizmazia Gábor szerint szimbolikus jelentőségű, hogy a Capitoliumba törtek be.

WASHINGTON, DC - JANUARY 06: WASHINGTON, DC - JANUARY 06: Crowds gather outside the U.S. Capitol for the "Stop the Steal" rally on January 06, 2021 in Washington, DC. Trump supporters gathered in the nation's capital today to protest the ratification of President-elect Joe Biden's Electoral College victory over President Trump in the 2020 election.(Photo by Robert Nickelsberg/Getty Images) Fotó: Robert Nickelsberg

– A leköszönő amerikai elnök, Donald Trump híveinek betörése az amerikai törvényhozás épületébe sokkolta az egész világot – jelentette ki lapunknak Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) munkatársa.

– A sokkoló jelző az, ami nagyon jól összefoglalja, hogy az amerikai demokrácia egyik szimbolikus épületét rohamozták meg

– jegyezte meg a szakértő, aki azt is elmondta, hogy politikai indíttatású erőszakos cselekményekre bőven volt példa 2020-ban, azonban az még sohasem fordult elő, hogy a Capitoliumot megrohamozzák és betörjenek az épületbe.

Donald Trump republikánus párti amerikai elnök támogatóinak egy csoportja megostromolta az amerikai törvényhozás washingtoni épületét, a Capitoliumot 2021. január 6-án, amikor a kongresszus két háza összeült, hogy hivatalosan is véglegesítse a demokrata párti jelölt, Joe Biden győzelmét hozó november 3-i elnökválasztás eredményét
Fotó: MTI/FR159526 AP/Jose Luis Magana

Az erőszakos cselekedet alapját az NKE munkatársa szerint az adta, hogy a republikánus hívek csoportjának bizalma teljesen megrendült a politikai intézményrendszerben, hiszen az elmúlt hónapokban folyamatosan az a hír terjedt, hogy nem megbízható a választási rendszer.

Csizmazia Gábor hozzátette azt is: a Black Lives ­Matter (BLM, A fekete életek számítanak) és más rasszizmusellenes mozgalmak 2020-ban történt megmozdulásai szintén a politikai intézményrendszerbe vetett hit megingását tükrözik

– csak egy másik társadalmi csoport részéről.

A BLM-mozgalom tömeges tüntetéseit az váltotta ki, hogy egy rendőri intézkedés következtében egy fekete bőrű férfi, ­George Floyd életét vesztette. A demonstrációk sokszor rendkívül erőszakossá váltak, komoly harcok alakultak ki a támogatók és az ellenzők között.

Csizmazia Gábor szerint a megosztottság mindvégig jelen volt az amerikai társadalom bizonyos csoportjaiban, így a capitoliumi eseményeket egy folyamat vad leágazásának tekinthetjük.

A szakértő azt is megemlítette, hogy a szerdai erőszakos megmozdulást a demokraták és a republikánusok is egyöntetűen elítélik, így legalább ebben nincs megosztottság köztük.

Az NKE munkatársa végezetül arról is beszélt:

Joe Biden elnökségének az jelent kihívást a jövőben, hogy miként tudja majd a politikai elit a társadalmat a demokratikus, erőszakmentes politikai részvételre buzdítani.