– A leköszönő amerikai elnök, Donald Trump híveinek betörése az amerikai törvényhozás épületébe sokkolta az egész világot – jelentette ki lapunknak Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) munkatársa.
– A sokkoló jelző az, ami nagyon jól összefoglalja, hogy az amerikai demokrácia egyik szimbolikus épületét rohamozták meg
– jegyezte meg a szakértő, aki azt is elmondta, hogy politikai indíttatású erőszakos cselekményekre bőven volt példa 2020-ban, azonban az még sohasem fordult elő, hogy a Capitoliumot megrohamozzák és betörjenek az épületbe.
Fotó: MTI/FR159526 AP/Jose Luis Magana
Az erőszakos cselekedet alapját az NKE munkatársa szerint az adta, hogy a republikánus hívek csoportjának bizalma teljesen megrendült a politikai intézményrendszerben, hiszen az elmúlt hónapokban folyamatosan az a hír terjedt, hogy nem megbízható a választási rendszer.
Csizmazia Gábor hozzátette azt is: a Black Lives Matter (BLM, A fekete életek számítanak) és más rasszizmusellenes mozgalmak 2020-ban történt megmozdulásai szintén a politikai intézményrendszerbe vetett hit megingását tükrözik
– csak egy másik társadalmi csoport részéről.
A BLM-mozgalom tömeges tüntetéseit az váltotta ki, hogy egy rendőri intézkedés következtében egy fekete bőrű férfi, George Floyd életét vesztette. A demonstrációk sokszor rendkívül erőszakossá váltak, komoly harcok alakultak ki a támogatók és az ellenzők között.
Csizmazia Gábor szerint a megosztottság mindvégig jelen volt az amerikai társadalom bizonyos csoportjaiban, így a capitoliumi eseményeket egy folyamat vad leágazásának tekinthetjük.
A szakértő azt is megemlítette, hogy a szerdai erőszakos megmozdulást a demokraták és a republikánusok is egyöntetűen elítélik, így legalább ebben nincs megosztottság köztük.
Az NKE munkatársa végezetül arról is beszélt:
Joe Biden elnökségének az jelent kihívást a jövőben, hogy miként tudja majd a politikai elit a társadalmat a demokratikus, erőszakmentes politikai részvételre buzdítani.
