Ellátási nehézségekkel küzdenek a koronavírus elleni vakcinák németországi gyártói – legalábbis ez derült ki az ARD német közszolgálati televízió Kontraste című politikai műsorának felméréséből.
– Alig kapunk gépeket, és korlátozottak a lehetőségeink az eszközök, valamint az alapanyagok beszerzése terén is
– nyilatkozta ezzel kapcsolatban Konstantin Matentzoglu, a heidelbergi Celonic biotechnológiai vállalat ügyvezető igazgatója, majd hozzátette: – A legnehezebb szállítási garanciát kapni a beszállítóktól. A közepes méretű vállalatnak hamarosan több millió, koronavírus elleni oltóanyagot kellene előállítania, egyelőre azonban fogalmuk sincs, hogy miből.
Hamar nyilvánvalóvá vált a szűkös kínálat
„Nem véletlenül adódnak nehézségek a gyártásszervezésben” – írta ezzel kapcsolatban a Tagesschau, az ARD/Erste híradója. A probléma háttere, hogy az Európai Unió először 2020 novemberének közepén és december elején rendelt oltóanyagokat a Pfizer–BioNTech és a Moderna gyártócégektől, vagyis olyan későn, hogy a vállalatoknak már alig volt idejük felkészülni az alapanyagok megvásárlására vagy a gyárak megépítésére.
Brüsszel késői rendelése vezetett tehát ahhoz is, hogy jelenleg túl kevés oltás áll rendelkezésre az egész Európai Unióban.
A probléma megoldása és a gyártói kapacitásnövelés teljes erővel történő támogatása helyett viszont kormányzati szinten semmi sem történt. – A felelős minisztereknek el kellett volna ismerniük a hibáikat, és megállapodásra kellett volna jutniuk az oltások gyorsabb beszerzése érdekében. De kihátráltak, és nem vállalják a felelősséget – közölte a Kontrastével Moritz Schularick bonni közgazdász.
Zúgolódás Berlinben
A szövetségi kormány kulisszái mögött az a hír járja, hogy Olaf Scholz szociáldemokrata alkancellár, szövetségi pénzügyminiszter már régebb óta egy oltási koordinátor kinevezése mellett kampányolt. Sikerült is elérnie a célját:
múlt pénteken ugyanis kinevezték a pozícióra Christoph Krupp természettudóst, Scholz bizalmasát, aki március 1-jén kezdi meg munkáját a szövetségi gazdasági minisztériumnál.
Matentzoglu reméli, hogy Krupp gyorsan szert tesz a szükséges gyógyszeripari szakértelemre – a Celonic ügyvezető igazgatója már jó ideje támogatja egy koordinátor kinevezését, ám nem érti, hogy erre miért csak most került sor.
Nem Scholz ugyanakkor az egyetlen, aki Brüsszelt hibáztatja, amiért szinte az egész blokkban akadozik az oltási folyamat, miközben az uniót januárban elhagyó Egyesült Királyságban már közel húszmillióan kapták meg legalább a vakcina első adagját, és a szintén nem EU-tag Szerbiában is már a lakosság tíz százaléka túlesett a vakcináción. Ahogy arról korábban lapunk is beszámolt, Tiemo Wölken szociáldemokrata európai parlamenti képviselő szintén élesen bírálta Brüsszelt, mondván: az Európai Uniónak sokkal korábban kellett volna további adagokat rendelnie a BioNTech és a Pfizer cégektől.
– Miért nem rendelt az Európai Unió minden előállítótól vakcinát, hogy elegendő mennyiségű oltóanyag álljon rendelkezésre minden egyes uniós állampolgár beoltásához?
– tette fel a kérdést Wölken, aki szerint túl későn, túl kevés vakcinát szerzett be az EU.