Polgárháború közepette tartanak elnökválasztást a szírek

Akik elmenekültek az országból, érvényes okmányok nélkül aligha adhatják le a voksukat.

(FILES) In this file photo taken on September 27, 2019 during a guided tour with the Russian army shows men walking past a poster of Syrian President Bashar al-Assad in the old city of Aleppo. - Syria is to hold a presidential election on May 26, the parliament speaker announced today, the country's second in the shadow of civil war, seen as likely to keep President Bashar Al-Assad in power. (Photo by Maxime POPOV / AFP) Fotó: MAXIME POPOV

Hamarosan fordulóponthoz ér Szíria, ugyanis egy hónap múlva, május 26-án újabb elnökválasztást tartanak a polgárháború sújtotta közel-keleti államban – még ha nem is kell nagy versenyre számítani. A jelöltek között van Bassár el-Aszad államfő is, aki 2000-ben még apjától, Háfez el-Aszadtól vette át a pozíciót, a 2014-es választásokon pedig győzelmet aratott; akkor a szavazatok több mint 92 százalékát tudhatta magáénak. A lakosságot a háború és a gyötrelmes évek sem riasztották el az elnöktől, így úgy tűnik, Aszad idén is nagy eséllyel indul az elnöki székért. A politikussal szemben indulni szándékozók április 28-ig nyújthatnak be kérelmet, ez idáig összesen 29-en jelöltették magukat. A SANA szíriai hírügynökség értesülései szerint az ötvenéves Faten Ali Nahar is pályázik az elnöki posztra, aki egyébként az első nő, aki elnökválasztáson indul Szíriában. Lapunk egy hazánkban ideiglenesen tartózkodó szír oktatót, valamint egy magyar–szíriai származású férfit kérdezett a választásokról, valamint az ország jelenlegi helyzetéről.

– Azokon a területeken, melyeket a szíriai kormányerők ellenőriznek, a polgárháború okozta válságos állapot ellenére is magas Aszad támogatottsága

– nyilatkozta lapunknak Tarcheh Sami, Magyarországon tartózkodó szír egyetemi tanár, hozzátéve, hogy ez az ország területének körülbelül 85 százalékát jelenti.

Az ország tizennégy tartománya közül mindössze egy tartomány, Idlíb maradt a lázadók irányítása alatt, az észak-szíriai területek bizonyos részein pedig a kurd fegyveres erők és az amerikai erők váltak meghatározóvá. Az oktató szerint az elnökkel szemben indulók választási programja is ígéretesnek tűnik, azonban ők eddig nem igazán vettek részt az ország politikai életében, így némiképp hátránnyal indulnak Aszaddal szemben. Tarcheh Sami kihangsúlyozta, hogy a 2011-ben lázadók által kirobbantott háború Szíria történelmének legvéresebb és legsúlyosabb konfliktusa, melyben a civilek nagy része elvesztette otthonát vagy családtagjait a szélsőséges fegyveres erők támadásai miatt.

– A szíriai lakosságnak már nincs vesztenivalója. Szabadon dönthetnek arról, hogy kire fognak szavazni

– fűzte hozzá a Magyarországon tartózkodó tanár, aki a menekültek számára való tekintettel elmondta, hogy a külföldről szavazók is különösen fontosak idén.

A tíz évvel ezelőtt kirobbant úgynevezett arab tavasz során mintegy ötmillióan hagyták el Szíriát: a legutóbbi, 2014-es elnökválasztás óta a migrációs hullám még inkább felerősödött a gazdasági és megélhetési nehézségek miatt, így a külföldön élők szavazatai is meghatározók az elnökválasztás során. Egyre több szíriai kirendeltség kezdte meg az előkészületeket, például a bécsi nagykövetség múlt hét pénteken szólította fel a szavazni szándékozókat – többek közt a Magyarországon élő szíreket is –, hogy regisztráljanak személyesen vagy e-mail-üzenetben.

A voksolás azonban koránt sem lesz ilyen egyszerű, ugyanis azoknak, akik már évekkel ezelőtt elhagyták az országot, többnyire érvényes okmányaik sincsenek.

Bicikliző férfi egy szíriai városban, mögötte romos épületek, melyek egykor családok otthonai voltak Fotó: Reuters

– Sokan nem tudnak részt venni az elnökválasztáson, mert nincsenek meg az ehhez elengedhetetlen, hivatalos szíriai okmányok

– nyilatkozta lapunknak a magyar–szíriai származású El-Khalid Ibrahim Imre, aki nemcsak a kormányerők civilek elleni vegyi támadásaiból részesült korábban, hanem megjárta a szír börtönök poklát is.

Habár Tarcheh Sami úgy véli, a szírek egyre inkább hangot adnak véleményüknek, El-Khalid ellentétes álláspontra helyezkedik: szerinte a külföldön tartózkodók továbbra sem tudják hangjukat hallatni. A szíriai–magyar származású férfi emlékeztetett, a menekültek lejárt útlevelei csak abban az esetben hosszabbíthatók meg, ha rendezik státusukat a nemzetbiztonsági szolgálatokkal. Azok a külföldön tartózkodó szírek, akik valaha részt vettek kormányellenes tüntetésen, vagy olyan városban tartózkodtak, ahol demonstrációt rendeztek, regisztrálva vannak a hatóságoknál, és nem szívesen mennek vissza Szíriába, hogy ott szembe találják magukat Aszad kormányával.

Égési sérülésekkel kezelnek egy kislányt, miután márciusban az Al-Hol menekülttáborban tűz keletkezett Fotó: AFP/Delil Souleiman

Arra kérdésre, hogy biztonságos-e már a visszatérés a polgárháború sújtotta országba, ellentétes válaszokat kaptunk a két férfitól, abban azonban egyetértettek, hogy elsősorban a megélhetéssel van gond az országban. Tarcheh Sami szerint a mindennapi nehézségek a nyugati igazságtalan szankciók következményei, melyek a civil lakosságot sújtják leginkább: országszerte problémát okoz az áramellátás, valamint az egészségügyi intézmények gyógyszerellátása és az új orvosi berendezések hiánya is súlyos problémákat okoz. Esetenként összesen tízórányi áram sem jut egy városnak egy napon. Josep Borrell, az Európai Bizottság alelnöke márciusban elmondta, nem áll szándékukban megszüntetni a Szíria elleni szankciókat addig, amíg kezdetét nem veszi a tízéves konfliktus rendezése. A szír egyetemi tanár továbbá az amerikai csapatok és a török megszálló erők jelenlétét is elítéli, mondván: „Szíria gazdasági kosarának területén” – az észak-szíriai, olajban, búzában, gyapjúban és földgázban gazdag térségekben – építették ki katonai bázisaikat.

– Az éhezés a legfőbb gond. Az emberek télen nem tudnak fűteni, sok háztartásnak már arra sincs kapacitása, hogy egy járművet fenntartsanak

– sorolta a problémákat El-Khalid kihangsúlyozva, hogy a biztonság mellett a gazdaság helyreállítására is szükség van, mely azonban a jelenlegi helyzetben elképzelhetetlen.

Szíriai zászló lobog a fővárosban, Damaszkuszban. Fotó: Reuters/Ali Hashisho

A magyar–szíriai származású férfi továbbá egy olyan tényezőre is felhívta a figyelmet, melyről meglehetősen ritkán esik szó a Szíriáról szóló párbeszédekben: a polgárháború kirobbanása óta már tíz év eltelt, és ez idő alatt sokan egy másik társadalomba illeszkedtek be, emiatt számos család nem tervez visszatérni hazájába.

– Kaptak külföldön állást, oda járatták iskolába a gyermekeiket és ha nem is teljesen integrálódtak, egy másik környezetben már letelepedtek

– magyarázta El-Khalid.

A SANA szíriai hírügynökség értesülései szerint a svédországi szíriai közösség felszólította az európai országokat, hogy vizsgálják felül politikájukat Damaszkusszal szemben és dolgozzanak a diplomáciai kapcsolatok helyreállításán. A kisebbség tagjai közleményükben kifejtették: a közel-keleti ország civil lakossága egy súlyos humanitárius katasztrófa közepén van, melyet a koronavírus-járvány még inkább fokozott.