Csíksomlyói feltámadás

Ha korlátozott mértékben is, de idén újra élet költözhetett a csíksomlyói hegynyeregbe. A pünkösdszombati búcsú hagyományos helyszínén közel százezer ember hallgatta meg a búcsú szónoka, a moldvai származású Salamon József gyimesbükki plébános prédikációját.

Zarándokok érkeznek a csíksomlyói búcsú szentmiséjére a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti hegynyeregbe 2021. május 22-én. Fotó: Veres Nándor Forrás: MTI/Veres Nándor

Kovács Gergely gyulafehérvári római katolikus érsek körlevélben értesítette az előző hét folyamán az egyházmegyéket és főesperesi kerületeket, hogy 22110 távolról érkező zarándok vehet részt az idei csíksomlyói pünkösdi búcsún, a csíkszeredaiak számára pedig 15 ezer kitűzőt készítettek elő. Elvileg könnyű lett volna kiszámítani az egy év után újra engedélyezett búcsú résztvevőinek számát, ám a csíksomlyói kegytemplom felé vezető úton senki sem ellenőrizte az igazolványokat, csak az önkéntesek hívták fel néha-néha a figyelmet a maszk viselésére.

A koronavírus-járvány első hullámának következtében tavaly tizenhat fő részvételével mutatták be a pünkösdszombati ünnepi búcsús szentmisét a kegytemplomban, amelyet a templomkertben és a templom melletti parkolóban több százan hallgattak, a somlyói nyeregbe pedig mintegy százan látogattak ki.

2020-ban a koronavírus-járvány miatt zarándokok nélkül lehetett csak megtartani a búcsút
Fotó: MTI/Veres Nándor

Idén Székelyföld több településéről érkeztek gyalogos zarándokok – zarándokként vonult fel a hegynyeregbe Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese is – és keresztalják a helyszínre, többségük Erdélyből. Székelyföld több szegletéből is úgy indultak útnak, hogy az előzetes hírek szigorú ellenőrzésekről és korlátozásokról szóltak. Több protestáns lelkész is arról számolt be, hogy híveik hozzájuk fordultak igazolásért, amellyel megkíséreltek volna feljutni a nyeregbe.

A lecsengőben lévő járvány kialakította visszafogottság, illetve a kiszámíthatatlan járványügyi szabályozások is nehezítették a külföldi zarándokok részvételét. Ugyanakkor, mint ismeretes, Románia csak tegnap aktualizálta járványlistáit, amelynek nyomán Magyarország is a „zöldek”, azaz karanténra nem kötelezettek közé került, így valószínűleg olyanok is akadtak, akik az utolsó pillanatban mégis elindultak Csíksomlyó felé.

Zarándokok érkeznek a csíksomlyói búcsú szentmiséjére a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti hegynyeregbe 2021. május 22-én
Fotó: MTI/Veres Nándor

A szentmisét megelőzően szentségimádást tartottak a hívek részvételével, ezt követően pedig Kerekes László, a Gyulafehérvári Főegyházmegye segédpüspöke megáldotta a kegytárgyakat, valamint a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium arra érdemesült diákjai által a hegynyeregbe felvitt búcsús jelképet, a labarumot és a bazilikajelvényt.

Az idei búcsú sajátos színfoltjának bizonyult Molnár Levente székelyföldi származású operaénekes, aki a zarándoklat világi fővédnökségét vállalta. A világhírű bariton Máriapócsról indulva részben gyalog tette meg az utat Csíksomlyóra, és elhozta az útba ejtett közösségek imaszalagjait. A szentmise előtt hálát adott, hogy sikerült elzarándokolnia a pünkösdi búcsúra, zarándoklatát a nemzet egységéért ajánlotta fel, majd elénekelte a palóc himnuszt.

A pünkösdi búcsú idei szónoka, Salamon József gyimesbükki plébános a moldvai Lujzikalagorban született, kilencvenéves édesapja most is ott él, aki éveken át vitte fiát a csíksomlyói búcsúra. Az 1989. június 25-én dr. Jakab Antal püspök által pappá szentelt plébános jelmondataként a következő zsoltárrészletet választotta: „Oltalmazz engem, Istenem, mert én benned bízom” – a csíksomlyói búcsú idei mottója „A Magasságbeli ereje borít be árnyékával” volt.

A gyimesbükki plébános a Hármashalom-oltárnál elmondta:

a moldvai csángók számára Csíksomlyó évszázadokon át a lelki oázist jelentette, ahová eljőve anyanyelvükön imádkozhattak, énekelhettek, önmagukra találhattak és megerősödtek.

Akkor is, ha nyelvet váltottak, hitükben megmaradtak. – Székelyföldön tapasztalták meg, hogy mit jelent Anyaszentegyházat szeretni, mit jelent építeni, áldozni a közösségért, azért a mentsvárért, amit életet jelent – hangzott el a prédikációban. – Amíg ez a ragaszkodás él a lelkekben Csíksomlyó iránt, lesz jövőnk, hitünk, lesznek értékeink, lesz elképzelés a jövőről.

Felidézte nagy példaképe emlékét is. Amikor 1949-ben Márton Áron püspök a Gyimesekben bérmált, elterjedt a hír, hogy a kommunista hatóságok le akarják tartóztatni. A gyimesbükkiek ünneplő ruhába öltözve, támaszként és oltalmazóként használt bottal a kezükben kísérték a püspöküket Csíksomlyóra. Egymást védték a zászló és a kereszt oltalma alatt. – Továbbra is haladjunk azon az úton, amely megerősít bennünket igazi összefogásban, egységben a nagyjainkkal együtt – intette a jelenlévőket. Prédikációjában arra is kitért: hatalmas lenne az előrehaladás, ha mindenki annyi időt szánna a jó terjesztésére, mint a bűnbakok keresésére, és a maga igazának igazolására.

A búcsús szentmisét Kerekes László gyulafehérvári segédpüspök mutatta be.