Csökkent Netanjahu népszerűsége a rakétaháború után

A felmérések szerint nem lett könnyebb dolga a kormányalakításhoz a Likud vezetőjének.

Jaír Lapid, az ellenzéki Jes Atíd (Van Jövõ) párt elnökének (j) választási plakátja és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek, a jobboldali Likud párt elnökének összefirkált portréja Ramat Ganban. Fotó: Oded Balilty Forrás: MTI/AP/

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek még nehezebb dolga lenne a kormányalakítással, ha a napokban választásokat tartanának

– derült ki az izraeli N12 és a Channel 13 televíziós hírcsatornák közvélemény-kutatásaiból.

Az N12 felmérése szerint Jaír Lapid, az ellenzéki Van Jövő (Jes Atíd) párt vezetője 21 mandátumot kapna – néggyel többet, mint amennyit a legutóbbi választásokon szerzett –, a Channel 13 pedig arra jutott, hogy 22 mandátumot is magáénak tudhatna a 120 fős törvényhozásban. Beni Ganz védelmi miniszter szintén egyre nagyobb népszerűségnek örvend az izraeliek körében: pártja, a Kék és fehér tíz, illetve tizenegy mandátumot kapna, ha a napokban választásokat tartanának a közel-keleti országban, noha nemrégiben csupán nyolcat sikerült szereznie. Az arab pártok esetében azonban nem mutatott ki jelentős mértékű változást egyik közvélemény-kutatás sem. Az Ajman Odeh vezette Közös Lista az N12 által közölt eredmények szerint hat mandátumot kapna, míg a Channel 13 felmérése szerint nyolcat. Az Egyesült Arab Párt (Ra’am) pedig valószínűleg az utolsó helyen maradna, de ismét bejutna mindössze négy mandátummal. Az erőviszonyok átalakulása különösen érdekes most, hogy a fegyvernyugvással ismét napirendre kerül a kormányalakítás a márciusi választások után.

Jaír Lapid, az ellenzéki Jes Atíd (Van Jövõ) párt elnökének (j) választási plakátja és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek, a jobboldali Likud párt elnökének összefirkált portréja Ramat Ganban.
Fotó: Oded Balilty/MTI/AP

A közvélemény-kutatások tehát megerősítik, hogy az izraeli miniszterelnöknek nem feltétlenül állt érdekében a konfliktus a palesztinokkal, miután a márciusi választásokat követően nem tudott koalíciót összekovácsolni. Ezzel kapcsolatban lapunknak Csepregi Zsolt, az Antall József Tudásközpont nemzetközi igazgatóhelyettese korábban elmondta, hogy

Beni Ganz háborúban sokkal nagyobb reflektorfényt kap, jól teljesít, így kiszámíthatatlan, hogy egy esetleges újabb választásokon ezt hogyan jutalmaznák.

Érdekes eredmények születtek azzal kapcsolatban is, ha a jelenlegi választási modellt felcserélné egy olyan rendszer, amiben a szavazók közvetlenül a miniszterelnökre szavazhatnának. Ebben az esetben az N12 felmérése szerint Netanjahu a szavazatok 40 százalékát kapná, ellenfele, Lapid pedig 35 százalékot érne el. A Channel 13 eredményei szintén hasonlóak: a jelenlegi kormányfő 41 százalékkal vezetné a választást és mögötte lenne a Van Jövő párt vezetője 37 százalékkal.

Egy férfi halad el biciklivel az idei választási plakátok előtt Beér-Seva városában Izrael déli részén. Fotó: Hazem Bader/AFP

A két közvélemény-kutatás Izrael és a Gázai övezetben élő palesztinok közötti, az elmúlt hetekben lezajlott rakétaháborúra is kitért. A megkérdezettek legalább 40 százaléka – az N12 felmérése szerint 47 százalékuk – ellenezte a Hamász iszlamista szervezettel megkötött tűzszüneti megállapodást. Az eredmények arra is rámutatnak, hogy a jobboldali szavazók azok, akik a legkevésbé támogatják az egyezményt, mintegy 58 százalékuk ellenezte azt, a magukat baloldalinak vallók körében ez az érték 49 százalék. Arra a kérdésre pedig, hogy a kutatásban részt vevők szerint ki nyerte a csatát, közel azonos válaszokat adtak mindkét felmérés esetében: a megkérdezettek 50 és 54 százaléka mondta azt, hogy sem Izrael, sem a palesztinok nem nevezhetők győztesnek.

– Látszólag a teljesítőképessége határáig feszítették az izraeli védelmi képességeket. A kérdés az, hogy vannak-e még tartalékok

– értékelte Csepregi Zsolt a rakétaháború katonai aspektusait.