2°C Natália 2022. december 9. 
Minden túlzás nélkül jelentős közép-európai sajtótörténeti esemény, hogy a PENTA Investments kétes hírű befektetői csoport csütörtöki bejelentése szerint
A MÁSODIK LEGNAGYOBB SZLOVÁK KIADÓBAN, A PETIT PRESS RT.-BEN A 34 SZÁZALÉKOS RÉSZESEDÉSÉT ELADJA A SOROS-GYÖRGY FÉLE, NEW YORK-I SZÉKHELYŰ MEDIA DEVELOPMENT INVESTMENT FUNDNAK (MDIF)
A tranzakciónak azért van különös jelentősége, mert a Petit Press Rt. összesen 35 szlovák sajtóterméket ad ki, köztük az ország legolvasottabb hírportálját, a liberális SME.sk-t.
A MDIF néhány órával később megerősítette a tranzakcióról szóló sajtóhírt a közösségi oldalán, ugyanígy tett a SME is.
Az Origo már többször beszámolt róla, hogy
A MDIF 18,9 SZÁZALÉKBAN A KISEBBSÉGI TULAJDONOSA A BALOLDALI MAGYAR NARANCSOT MŰKÖDTETŐ MAGYARNARANCS.HU LAPKIADÓ KFT.-NEK, ILLETVE 28,23 SZÁZALÉKBAN A SOROS-BLOGOT,A 444-T ÜZEMELTETŐ MAGYAR JETI ZRT.-NEK.
A maga 34 százalékos részesedésével
SOROS BEFOLYÁSA TEHÁT NAGYOBB LESZ A PETIT PRESS-BEN, ÉS AMI A LÉNYEG, ANNAK AZ ÉKKÖVÉBEN, A SME-BEN, MINT A MAGYAR NARANCSBAN, ILLETVE A 444-BEN.
A PENTA nem hozta nyilvánosságra a Sorossal kötött tranzakció feltételeit. Távozásának okaként „a vonzó ajánlattételt„ nevezte meg.
Alexej Fulmek, a Petit Press igazgatója örömét fejezte ki, hogy a Soros-féle MDIF lesz az új részvényesünk, mert minthogy mondta „több mint húsz éve követem munkájukat”.
Harlan Mandel, az MDIF vezérigazgatója az üzletről a következőket mondta: „A Petit Press társaságba befektetni elképesztő és izgalmas lehetőség. Ez kifejezi az újságmárkáinak erősségébe, és különösen a SME lap stabilitásába vetett hitünket„. Korábban amúgy Harlan Mandel volt a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok (Open Society Foundations-OSF) elődszervezete, az Open Society Institute (OSI) a jogi ügyekért felelős igazgató-helyettese.
A Petit Press többségi tulajdonosa továbbra is az Első Szlovák Befektetési Társaság (PSIS), ebben a tekintetben nem történt változás.
Szorosabb összefonódás várható a SME és a Soros-blog között?
A M7 arról is írt, hogy a Petit Press kiadó új felügyelőbizottsági tagja lesz Jim Eagan, az Oxfordi Egyetemen végzett és a BBC Global News korábbi vezérigazgatója, valamint Marie Nemcová, az MDIF igazgatója.
Ahogy arról az Origo korábban beszámolt,
A 444-ET KIADÓ MAGYAR JETI ZRT. IGAZGATÓTANÁCSÁBAN OTT ÜL MARIE NEMCOVÁ, AKI KORÁBBAN A NYÍLT TÁRSADALOM ALAPÍTVÁNYOK PRÁGAI PROGRAMIGAZGATÓJA VOLT.
A PENTA amúgy 2014-ben lépett be a Petit Pressbe, amikor 50 százalékos részesedést vásárolt a német Rheinisch-Bergische Verlagsgesellschafttól (RBVG).
A PENTA ÉS AZ RBVG KÖZÖTTI TRANZAKCIÓ ÓRIÁSI SAJTÓBOTRÁNNYAL JÁRT, EMIATT A SME SZERKESZTŐSÉGÉNEK EGY RÉSZE FELÁLLT, ÉS DENNÍK N NÉVEN EGY MÁSIK LIBERÁLIS PORTÁLT HOZOTT LÉTRE.
Az új, immár PENTA-érdekeltségű SME főszerkesztője pedig a magyar származású Balog Beáta (vagy ahogy ő írja a nevét a SME-ben, Beata Balogová) lett. Róla azt érdemes megjegyezni, hogy gyakran kritizálja a magyar kormányt. A tranzakció után a SME nem igazán váltott politikai-ideológiai világnézetet, továbbra is alapvetően liberális maradt, kissé talán eltolódva a baloldal felé.
AMI VÁLTOZOTT, AZ A GAZDASÁGI ÉRDEKKÖR KISZOLGÁLÁSA VOLT, ÉS EZEN VAN A LÉNYEG.
Robert Ficónak nem tetszik, hogy Sorosé lesz a SME
A tranzakció bejelentése után Robert Fico volt szlovák miniszterelnök, az ellenzéki, szociáldemokrata SMER-párt vezetője sajtótájékoztatót hívott össze.
Fico ekkor kijelentette, hogy Soros György pénze befolyásolta és befolyásolja az események alakulását – írja az MTI a TASR szlovák állami hírügynökségre hivatkozva. A volt kormányfő még arról beszélt, hogy
A SOROS-PÉNZEKET A MÚLTBAN ÉS JELENLEG IS EGYES POLITIKUSOK TÁMOGATÁSÁRA VAGY ÉPPEN „LIKVIDÁLÁSÁRA” HASZNÁLTÁK ÉS HASZNÁLJÁK.
Fico – aki 2019 tavaszán azután kényszerült távozásra a kormányfői székből, hogy Ján Kuciak újságíró meggyilkolása után tüntetések sorozata indult a kormánya ellen – korábbi kijelentéseit megismételve leszögezte: 2019-ben egy államcsínykísérletre került sor Szlovákiában, amely során a tüntetéseket Soros György is támogatta.
Mi a PENTA?
A PENTA Investments pénzügyi csoportról dióhéjban azt kell tudni, hogy 1994-ben alapította meg öt olyan személy (Jozef Oravkin, Eduard Maták, Marek Dospiva, Iain Child és Jaroslav Haščák), akik a csehszlovák kommunista elit kiváltságos gyerekeiként a híres moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetben (MGIMO) tanulhattak a 80-as évek végén.
Az MGIMO-n tanultak többségéből később vagy diploma, vagy titkosszolga lett, esetleg a kettőnek a keveréke. Érdemes megemlíteni, hogy a KGB is innen toborozta a leendő „munkatársait„.
Mivel azonban a kommunista rezsimek összeomlottak, így az ötök (PENTA) – kihasználva a családjuk politikai befolyását – üzletelni kezdtek, első körben a Kínával folytatott kereskedelem egy jelentős szeletére tették rá a kezüket.
EZT KÖVETŐEN RÉSZT VETTEK A PRIVATIZÁCIÓS FOLYAMATBAN, MAJD A PÉNZÜGYI SZEKTORBAN TERJESZKEDTEK.
Gazdasági jellegű tevékenységük gyakorta került a közvélemény és a sajtó kereszttüzébe, mivel az általános vélekedés szerint
NEM TISZTESSÉGES ESZKÖZÖKKEL GAZDAGODTAK MEG, ÉS A POLITIKAI SZEREPLŐK MEGVÁSÁRLÁSA ÁLTAL EGYFAJTA KIVÁLTSÁGOS KASZTOT ALKOTTAK/ALKOTNAK A SZLOVÁK TÁRSADALMON BELÜL, AKIK A TÖRVÉNYEK FELETT ÁLLNAK.
Jelenleg egyébként a PENTA-csoport a legnagyobb foglalkozató Szlovákiában, több mint 30 ezer alkalmazottjuk van.
Így működik a szlovák maffiaállam
A PENTA vezetőjét, Jaroslav Haščákot 2020. december 4-én korrupciós vádakra hivatkozva vette őrizetbe, majd tartóztatta le a szlovák Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA).
A LETARTÓZTATÁSA AZ ÚGYNEVEZETT GORILLA-ÜGGYEL HOZHATÓ ÖSSZEFÜGGÉSBE.
A dolog lényege: Jaroslav Haščák 2005-2006 között pártállástól függetlenül vezető politikusokkal találkozott az egyik pozsonyi lakásán, ahol megbeszélték, hogy a PENTA tagjai mit fognak privatizálni, vagy más módon megszerezni, ehhez pedig mennyi kenőpénzre van szükség annak érdekében, hogy az államgépezet olajozott működését a PENTA szolgálatába állítsák.
A hangfelvételek 2019 őszén kerültek elő, ezek alapján benne volt a PENTA illegális bizniszeiben Marian Kočner nagyvállalkozó is, aki akkor a Kuciak-gyilkosság miatt már házi őrizetben volt, mivel őt gyanúsították a felbujtással. Kuciak és barátnője gyilkosát 2020 decemberében 25 év börtönbüntetésre ítélték, de
ELEGENDŐ BIZONYÍTÉK HIÁNYÁBAN MARIAN KOČNERT FELMENTETTÉK, AMI ÓRIÁSI BOTRÁNYT VÁLTOTT KI A KÖZVÉLEMÉNY RÉSZÉRŐL.
Haščákot egyébként 2021. január 7-én szabadlábra helyezték a szlovák Legfelsőbb Bíróság határozata alapján, amelyben a testület a vizsgálati fogság elrendelésének és a büntetőeljárás megindításának jogosultságát is megkérdőjelezte. Ez még nagyobb felháborodást okozott, és sokakban megerősítette azt a gyanút, hogy
SZLOVÁKIA VALÓJÁBAN EGY OLIGARCHÁK ÁLTAL IRÁNYÍTOTT MAFFIAÁLLAM, AMIT A POSZTKOMMUNISTA NÓMENKLATÚRA MŰKÖDTET.
Az Új Szó teljes egészében a PENTA-nál marad
Ahogy azt fentebb megírtuk, a PENTA 2014-ben lépett be a szlovák médiapiacra, de nem csak a Petit Presst szerezte meg, hanem a Společnost 7 plus kiadót és a Trend Holding kiadót is. A két társaság ezt követően egyesült, és megalakította a News and Media Holdingot. Ez jelenleg az első számú szlovákiai szereplő a nyomtatott és az online média piacán.
A PENTA A NEWS AND MEDIA HOLDINGON KERESZTÜL UGYANCSAK 2014-BEN RÁTETTE A KEZÉT AZ EGYETLEN SZLOVÁKIAI MAGYAR NAPILAPRA, A NAGY MÚLTÚ, POZSONYI SZÉKHELYŰ ÚJ SZÓRA, ILLETVE AZ ÚJ SZÓ KVÁZI HETILAPJÁNAK SZÁMÍTÓ VASÁRNAP CÍMŰ MAGAZINRA.
Mivel a PENTA 100 százalékban a News and Media Holding érdekeltségébe tartozik, így az Új Szó is teljes egészében a kétes hírű üzleti kör kezébe került.
EZ SOKAK SZERINT POLITIKAI-IDEOLÓGIAI JELLEGŰ IRÁNYVÁLTÁST IS JELENTETT A MAGYAR LAPNÁL,
amely addig alapvetően korrekt hangnemben írt a budapesti nemzeti-konzervatív kormányról, 2014-től kezdődően azonban ellene fordult, és azóta szinte kizárólag negatív tartalmú híreket közöl az Orbán Viktor vezette kormányról. Az Új Szó viszonya változott a szlovákiai magyar, illetve a szlovák politikához is. A kritikusok véleménye alapján egyre erőteljesebben kezdte támogatni a Bugár Béla-féle vegyes nemzetiségű Most-Híd pártot, amely állandó konfliktusban állt a Fidesszel, miközben a szlovák oligarchákkal kiváló kapcsolatot épített ki.
A 2016-os szlovák parlamenti választást követően ismét Robert Fico alakíthatott kormányt, de jelentősen meggyengült, így koalícióra kényszerült a liberális Sieť-tel, a nacionalista, Andrej Danko-féle Szlovák Nemzeti Párttal, és nem kis meglepetésre bevették a kormányba a Most-Hidat is.
NOHA AZ ÚJ SZÓ KORÁBBAN KEMÉNY KRITIKÁVAL ILLETTE ROBERT FICÓT, A MOST-HÍD KORMÁNYRA KERÜLÉSE UTÁN EZ MEGVÁLTOZOTT, A MAGYAR LAP PEDIG HATÁROZOTTAN TÁMOGATTA BUGÁR PÁRTJÁNAK RÉSZVÉTELÉT A POZSONYI KORMÁNYKOALÍCIÓBAN,
kisebb törést csupán Ján Kuciak újságírónak a már sokat emlegetett, 2018 februárjában történő meggyilkolása jelentett. A Most-Híd az újságíró-gyilkosság után sem szállt ki a kormányból, ez pedig ahhoz vezetett, hogy 2020 februárjában kiesett a pozsonyi parlamentből.
2018 januárjában az Új Szó arra hívta fel a figyelmet, hogy 17 év után már nem a Petit Press Rt., hanem a szintén pozsonyi székhelyű Duel-Press Kft. az Új Szó és a Vasárnap új kiadója. Hozzáfűzték: „A DuelPress Kft. tulajdonosa a PENTA pénzügyi csoporthoz tartozó News and Media Holding kiadóház, ügyvezető igazgatója Michal Teplica. Az Új Szó és a Vasárnap lapigazgatója továbbra is Slezákné Kovács Edit”.
A pozsonyi lap a SME Soros általi felvásárlása bejelentésének a napján fontosnak tartotta leszögezni, hogy
TOVÁBBRA IS A PENTA KEZÉBEN MARAD, ŐKET TEHÁT EGYÁLTALÁN NEM ÉRINTI AZ AMERIKAI MILLIÁRDOS ÜZLETE.
Szó szerint ezt írták: „Az Új Szó kiadója a DUEL – PRESS Kft., amely a PENTA befektetési csoport 100 százalékos tulajdonában van„.
A Körkép.sk nevű felvidéki magyar hírportál úgy tudja: a Denník N bejelentette, hogy hamarosan magyarul is megjelenő hírmagyarázó tartalmakkal jelentkezik. Mégpedig a magyar kormányt, Orbán Viktort és a nemzeti-konzervatív értékrendet szisztematikusan támadó, korábbi most-hidas kötődésű Új Szó-főszerkesztő, Szalay Zoltán irányítása alatt.
Baloldali-liberális kormánykoalíciót akar Soros Pozsonyban látni, ezért vehetett magának részesedést a szlovák médiapiacon
A Körkép.sk elemzései arra világítanak rá, hogy a konzervatív, bevándorlásellenes, családpárti értékeket valló OĽaNO-párti Igor Matovič miniszterelnök március 31-én történt lemondatása, és a gyengekezűnek tartott Eduard Heger (OĽaNO) kormányfői székbe való juttatása egy lehetséges baloldali-liberális hatalomátvételt készíthet elő.
Matovič megbuktatása a Momentum szlovák testvérpártja, a Progresszív Szlovákia (PS) politikusának, Zuzana Čaputová köztársasági elnöknek a hathatós közreműködésével valósult meg.
ERRE ÜRÜGYET A SZPUTNYIK V OROSZ VAKCINA MATOVIČ ÁLTAL SZORGALMAZOTT VÁSÁRLÁSA SZOLGÁLTATOTT, VALÓJÁBAN AZONBAN EGY BALOLDALI-LIBERÁLIS KORMÁNYKOALÍCIÓ HATALOMRA JUTTATÁSÁNAK A TERVE KÖRVONALAZÓDIK A HÁTTÉRBEN.
Zuzana Čaputová elnök és az őt támogató liberális médiabirodalom ugyanis még mindig nem tudja megemészteni, hogy a 2020. február 29-i parlamenti választás eredményeképpen
A PROGRESSZÍV SZLOVÁKIA-EGYÜTT (PS-SPOLU) PÁRTSZÖVETSÉG NEM JUTOTT BE A SZLOVÁK TÖRVÉNYHOZÁSBA,
mivel csak 6,96 százalékot kaptak, de a szlovák törvények értelmében pártszövetségek esetében a bejutási küszöb 7 százalék.
Mivel a PS-SPOLU megnyerte a 2019-es elnökválasztást és az EP-választáson is jól szerepelt, így különösen nagy volt a csalódás.
ČAPUTOVÁ ÉS A LIBERÁLIS MÉDIA PERSZE NEM TÉTLENKEDIK, AZ UTÓBBI ZÁSZLÓSHAJÓJÁT, A SME-T PEDIG MOST MEGERŐSÍTI SOROS GYÖRGY IS, AKINEK A MÉDIAVÁSÁRLÁSSAL A KÖRKÉP.SK SZERINT AZ LEHET A CÉLJA, HOGY POZSONYBAN HATALOMRA SEGÍTSEN EGY BALOLDALI-LIBERÁLIS KORMÁNYKOALÍCIÓT.
Matovič megbuktatása és az OĽaNO tervezett felszalámizása után szükség van persze előrehozott parlamenti választásra is, hiszen az PS-SPOLU pártszövetséget valahogy be kell tolni a pozsonyi törvényhozásba, továbbá jelentősen növelni kell Peter Pellegrini pártjának, a szociáldemokrata Hlasnak a népszerűségét.
A PARLAMENTI VÁLASZTÁS UTÁN UGYANIS PELLEGRINI A SZLOVÁK BALOLDAL VEZETÉSÉÉRT VÍVOTT HARCBAN SZEMBE KERÜLT ROBERT FICÓVAL, 2020 JÚNIUSÁBAN PEDIG SAJÁT PÁRTOT ALAPÍTOTT, A MÁR EMLÍTETT HLAST, ÉS MAGÁVAL VITT A SMER-FRAKCIÓ 36 TAGJÁBÓL 11-ET.
A felmérések alapján a Hlas jelenleg a legnépszerűbb szlovák párt, az OĽaNO és a SMER népszerűségvesztéséből egyértelműen Pellegrini politikai közössége tud a leginkább profitálni.
A liberális média és Čaputová pedig azt akarják elérni, hogy egy majdani előrehozott választás után baloldali-liberális kormánykoalíció jöjjön létre, a Hlas-PS-SPOLU-SaS pártok részvételével, amelyhez aztán csatlakozhat Andrej Kiska volt államfő liberális politikai tömörülése, Za ľudí (Zľ) is, amennyiben persze bejut a parlamentbe.
ENNEK A TERVNEK A VÉGREHAJTÁSÁHOZ AZONBAN NAGYON KOMOLY MÉDIAHÁTTÉRRE VAN SZÜKSÉG, AMIHEZ PEDIG RENGETEG PÉNZ KELL, EZZEL MAGYARÁZHATÓ TEHÁT SOROS GYÖRGY NAGYSZABÁSÚ BELÉPŐJE A SZLOVÁK MÉDIAPIACON.
Ebben a játszmában a Magyar Közösség Pártjának (MKP), a végletesen meggyengült Most-Hídnak és az Összefogás uniója által idén márciusban létrehozott Szövetség (Aliancia) nevű magyar érdekképviseleti tömörülésnek nem szánnak szerepet.
(A borítóképen Soros György magyar származású amerikai üzletember, a New York-i Soros Fund Management befektetési társaság elnöke az Európai Roma Mûvészeti és Kulturális Intézet megalapításának alkalmából rendezett berlini ünnepségen 2017. június 8-án. MTI/EPA/Clemens Bilan)
