Az EP kénye-kedve szerint értelmezi a jogállamiságot

A Fidesz európai parlamenti képviselői egy kristálytiszta jogi szakvélemény és David Sassoli elnök utasítása ellenére sem kapták vissza egyelőre a szakbizottsági tagságukat.

Brüsszel, 2020. szeptember 16. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (k, hátul), mielõtt beszédet mond az Európai Unió helyzetérõl az Európai Parlament plenáris ülésén 2020. szeptember 16-án. A koronavírus-járvány miatt a küldöttek egymástól biztonságos távolságra ülnek. MTI/EPA/Olivier Hoslet Fotó: Olivier Hoslet

Noha az Európai Parlament (EP) a jogállamiság úttörőjeként hivatkozik magára, és egyenesen számonkéri az uniós intézmények döntéseinek azonnali végrehajtását a tagállamokon, a balliberális többségű testület a saját jogi szolgálatának a megállapításait már kénye-kedve szerint értelmezi.

A Fidesz európai parlamenti képviselőinek szakbizottsági tagságáról hetekkel ezelőtt határozott az EP jogi szolgálata, kimondva, hogy a független politikusokat is megilletik a szakbizottsági helyek. A kristálytiszta jogi szakvélemény és David Sassoli elnök utasítása ellenére az EP balliberális frakciói, valamint az Európai Néppárt képviselőcsoportja hetek óta húzzák az időt, s nem hajtják végre a döntést – értesült a Magyar Nemzet.

A Fidesz idén márciusban távozott az Európai Néppárt parlamenti frakciójából, majd a pártcsaládból is, ekkor vált kérdésessé, hogy mi lesz a tizenkét kormánypárti képviselő szakbizottsági tagságával. Fő szabály szerint a szakbizottságok összetétele mindig tükrözi a parlamenti erőviszonyokat, és a független politikusok is jogosultak részt venni a szakbizottságok munkájában. Ezt erősítette meg az EP jogi szolgálatának említett véleménye: az ügyben a vizsgálatot Sassoli elnök rendelte el, miután a Fidesz delegációja több alkalommal is levélben fordult hozzá.

A helyzet pikantériája, hogy a jogállamiságot a tagállamoktól következetesen féltő EP épp a héten fordult hivatalosan Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez, jelezve, hogy a jogállamisági rendelet mielőbbi alkalmazását követelik. Mint azt a képviselők levelükben írták, meggyőződésük, hogy egyes tagállamok nem tartják magukat az uniós alapelvekhez, így szankcionálni kellene őket.

Egyébként nem a szakbizottsági ügy az első alkalom, hogy az uniós parlament saját magára már nem alkalmazza a jogállamiság követelményeit.

Emlékezetes, a Magyarországot bíráló Sargentini-jelentés 2018-as megszavazásakor a testület lényegében a saját érdekeinek megfelelően alakította a voksolás szabályait. A koronavírus-válság alatt pedig távolsági szavazást tett lehetővé a képviselőknek – ám ehhez sosem módosítottak az EP kifejezetten személyes jelenlétet előíró eljárási szabályzatán. A testület jobboldali képviselőcsoportjai ebből kiindulva hangoztatják, hogy

elsősorban az EU-intézményeken kellene számonkérni az uniós alapszerződések sokat emlegetett 2. cikkének (ez betonozza be a demokrácia, a jogállamiság, a szabadság, az emberi jogok követelményeit) betartását.