Hiányoznak az erős állam alapjai

Ma tartják meg Berlinben a második Líbia-konferenciát, ezúttal az Abdulhamíd Mohammed Dbeiba vezette átmeneti líbiai egységkormány is képviselteti magát. A résztvevők között lesz Antony Blinken amerikai külügyminiszter, akit német kollégája, Heiko Maas hívott meg, továbbá – ahogy a 2020 januárjában megtartott első berlini Líbia-konferencián is – az Egyesült Királyság, Franciaország, Oroszország, Kína, Olaszország, Törökország, az Egyesült Arab Emírségek és az Európai Unió is képviselteti magát. Az eseményen várhatóan három fő témára helyezik a hangsúlyt: a december 24-re tervezett parlamenti és elnökválasztás előkészítése, a külföldi zsoldosok kivonása és az egységes líbiai nemzeti hadsereg létrehozása.

Brüsszel részéről az a cél, hogy az Euró­pai Unió déli határán stabilizálják a főként szubszaharai migránsok által tranzitországként használt Líbiát, ezzel csökkentve a migrációs kihívásokat és a terrorizmus kockázatát Európa-szerte.

Lapunknak Csicsmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem Közel-Kelet-szakértője elmondta, szerinte a terítékre kerülő célkitűzések nem reálisak, azonban hangsúlyozta: az év végére tervezett elnökválasztás sikere attól függ majd, hogy kik és milyen támogatottsággal indulnak.

– Van líbiai nemzeti dialógus, de ez mennyire halad abba az irányba, hogy erősítse az államot?

– tette fel a kérdést a szakértő, aki szerint noha jelentősen javult a helyzet Líbiában 2019 óta, még mindig hiányoznak az erős állam alapjai, beleértve egy egységes nemzeti hadsereg meglétét. Sami Hamdi Közel-Kelet-elemző a Deutsche Welle német hírportálnak szintén azt mondta, Líbia nem elég stabil és független ahhoz, hogy vezető politikusai a nemzetközi színtéren is hallathassák hangjukat.

A Líbiát évtizedekig irányító Moammer el-Kadhafit az arab tavasz nyomán 2011-ben megbuktatták és megölték a lázadók, azután polgárháborúba sodródott az ország. A két részre szakadt államban szemben áll egymással a nemzetközileg elismert, tripoli székhelyű kormány és az ország keleti, valamint déli területeit irányító Halífa Haftár tábornok vezetése alatt álló lázadók. Tavaly októberben tűzszünetet kötöttek a felek, idén februárban pedig beiktatták a hivatalába az új egységkormányt, amelynek legfőbb küldetése a decemberre tervezett választások levezénylése.

Az ország állapota azonban a politikai alku ellenére továbbra is kaotikus.

Néhány nappal ezelőtt például Abdulhamíd Mohammed Dbeiba ideiglenes miniszterelnök bejelentette, megnyitották a kormányerők által felügyelt területen fekvő Miszráta és a Halífa Haftár tábornok irányítása alatt álló Szirt városok közötti utat, amelyet még két évvel ezelőtt zártak le a növekvő feszültségek miatt. A hírt azonban cáfolják a lázadók, továbbra is arról adnak hírt, az utat homokdűnékkel és kövekkel torlaszolják el, hogy azt ne lehessen használni.

Szakértők szerint a decemberi választáson Haftár vagy egy általa támogatott politikus is indulni fog, azonban elemzők szerint a tábornok kizárása, a választások ismételt elhalasztása, vagy a nem kívánt választási eredmény esetén Haftár törvénytelennek tekintheti az ideiglenes egységkormányt, és visszatérhet a fegyveres megoldáshoz.

– A zsoldoscsapatok kivonása a legnagyobb kihívás, amelyhez további lépések szükségesek, ilyen például a nemzeti hadsereg megszervezése

– mutatott rá Csicsmann László, utalva arra, hogy eddig semmi jel nem utal arra, hogy az érintett országok kivonnák katonáikat az országból.

Halifa Haftár tábornok csapatai
Fotó: Reuters

A tavaly októberben kötött tűzszüneti megállapodás egyik legfontosabb eleme az országban tartózkodó és a polgárháborúban aktívan résztvevő több mint húszezer külföldi zsoldos kivonása. Kilencven nap volt arra, hogy a külföldi erők elhagyják az észak-afrikai országot, ez azonban nem történt meg. Emmanuel Macron francia államfő először Törökország szíriai zsoldosait, majd az orosz Wagner-csoporthoz tartozó zsoldosokat és a török csapatokat vonná ki az észak-afrikai országból. Mellettük még belarusz, moldáv, szerb és ukrán nemzetiségűek is harcolnak, valamint Törökország Tunéziából, Egyiptomból és Szudánból is toborzott katonákat. Mindezt tetézi még, hogy 2019-ben Tripoli és Ankara kétoldalú megállapodást kötött, miszerint a török csapatok mindaddig az észak-afrikai országban maradnak, amíg az egyezmény érvényét nem veszti. Ján Kubiš, az ENSZ líbiai különmegbízottja májusban arra figyelmeztetett, amennyiben nem hagyják el a külföldi erők Líbiát, az nemcsak a belpolitikai stabilizálódást, de a decemberi választásokat is fenyegeti.