Ma tartják meg Berlinben a második Líbia-konferenciát, ezúttal az Abdulhamíd Mohammed Dbeiba vezette átmeneti líbiai egységkormány is képviselteti magát. A résztvevők között lesz Antony Blinken amerikai külügyminiszter, akit német kollégája, Heiko Maas hívott meg, továbbá – ahogy a 2020 januárjában megtartott első berlini Líbia-konferencián is – az Egyesült Királyság, Franciaország, Oroszország, Kína, Olaszország, Törökország, az Egyesült Arab Emírségek és az Európai Unió is képviselteti magát. Az eseményen várhatóan három fő témára helyezik a hangsúlyt: a december 24-re tervezett parlamenti és elnökválasztás előkészítése, a külföldi zsoldosok kivonása és az egységes líbiai nemzeti hadsereg létrehozása.
Brüsszel részéről az a cél, hogy az Európai Unió déli határán stabilizálják a főként szubszaharai migránsok által tranzitországként használt Líbiát, ezzel csökkentve a migrációs kihívásokat és a terrorizmus kockázatát Európa-szerte.
Lapunknak Csicsmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem Közel-Kelet-szakértője elmondta, szerinte a terítékre kerülő célkitűzések nem reálisak, azonban hangsúlyozta: az év végére tervezett elnökválasztás sikere attól függ majd, hogy kik és milyen támogatottsággal indulnak.
– Van líbiai nemzeti dialógus, de ez mennyire halad abba az irányba, hogy erősítse az államot?
– tette fel a kérdést a szakértő, aki szerint noha jelentősen javult a helyzet Líbiában 2019 óta, még mindig hiányoznak az erős állam alapjai, beleértve egy egységes nemzeti hadsereg meglétét. Sami Hamdi Közel-Kelet-elemző a Deutsche Welle német hírportálnak szintén azt mondta, Líbia nem elég stabil és független ahhoz, hogy vezető politikusai a nemzetközi színtéren is hallathassák hangjukat.
A Líbiát évtizedekig irányító Moammer el-Kadhafit az arab tavasz nyomán 2011-ben megbuktatták és megölték a lázadók, azután polgárháborúba sodródott az ország. A két részre szakadt államban szemben áll egymással a nemzetközileg elismert, tripoli székhelyű kormány és az ország keleti, valamint déli területeit irányító Halífa Haftár tábornok vezetése alatt álló lázadók. Tavaly októberben tűzszünetet kötöttek a felek, idén februárban pedig beiktatták a hivatalába az új egységkormányt, amelynek legfőbb küldetése a decemberre tervezett választások levezénylése.
Az ország állapota azonban a politikai alku ellenére továbbra is kaotikus.
Néhány nappal ezelőtt például Abdulhamíd Mohammed Dbeiba ideiglenes miniszterelnök bejelentette, megnyitották a kormányerők által felügyelt területen fekvő Miszráta és a Halífa Haftár tábornok irányítása alatt álló Szirt városok közötti utat, amelyet még két évvel ezelőtt zártak le a növekvő feszültségek miatt. A hírt azonban cáfolják a lázadók, továbbra is arról adnak hírt, az utat homokdűnékkel és kövekkel torlaszolják el, hogy azt ne lehessen használni.