Szakértők szerint a decemberi választáson Haftár vagy egy általa támogatott politikus is indulni fog, azonban elemzők szerint a tábornok kizárása, a választások ismételt elhalasztása, vagy a nem kívánt választási eredmény esetén Haftár törvénytelennek tekintheti az ideiglenes egységkormányt, és visszatérhet a fegyveres megoldáshoz.
– A zsoldoscsapatok kivonása a legnagyobb kihívás, amelyhez további lépések szükségesek, ilyen például a nemzeti hadsereg megszervezése
– mutatott rá Csicsmann László, utalva arra, hogy eddig semmi jel nem utal arra, hogy az érintett országok kivonnák katonáikat az országból.
Fotó: Reuters
A tavaly októberben kötött tűzszüneti megállapodás egyik legfontosabb eleme az országban tartózkodó és a polgárháborúban aktívan résztvevő több mint húszezer külföldi zsoldos kivonása. Kilencven nap volt arra, hogy a külföldi erők elhagyják az észak-afrikai országot, ez azonban nem történt meg. Emmanuel Macron francia államfő először Törökország szíriai zsoldosait, majd az orosz Wagner-csoporthoz tartozó zsoldosokat és a török csapatokat vonná ki az észak-afrikai országból. Mellettük még belarusz, moldáv, szerb és ukrán nemzetiségűek is harcolnak, valamint Törökország Tunéziából, Egyiptomból és Szudánból is toborzott katonákat. Mindezt tetézi még, hogy 2019-ben Tripoli és Ankara kétoldalú megállapodást kötött, miszerint a török csapatok mindaddig az észak-afrikai országban maradnak, amíg az egyezmény érvényét nem veszti. Ján Kubiš, az ENSZ líbiai különmegbízottja májusban arra figyelmeztetett, amennyiben nem hagyják el a külföldi erők Líbiát, az nemcsak a belpolitikai stabilizálódást, de a decemberi választásokat is fenyegeti.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!