Több európai vezető sem osztja a NATO véleményét, miszerint Kína rendszerszintű kihívás lenne. A transzatlanti szervezet zárónyilatkozatában az áll: Kína növekvő nemzetközi befolyása, ambíciói rendszerszintű kihívást jelentenek a szabályokon alapuló nemzetközi rend számára, Peking növekvő befolyására közösen kell reagálnia a szervezetnek. A dokumentum megfogalmazása előtt Joe Biden amerikai elnök a megszólalásában világossá tette: Kínát növekvő fenyegetésnek tekinti.
Gondoskodni kell arról az alapvető felelősségről, hogy minden szövetségest megvédhessünk bármilyen irányú fenyegetéstől
– hangsúlyozta a NATO főtitkára. Jens Stoltenberg záró sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy Kína gyorsan fejleszti atomarzenálját, átláthatatlan a hadseregük modernizációja és a kibertérben is egyre nagyobb fenyegetést jelent.

Fotó: MTI/EPA/AFP/Kenzo Tribouillard
Az európai vezetők közül Angela Merkel és Emmanuel Macron viszont már óvatosabban fogalmazott. A német kancellár szerint Kína számos területen vetélytárs, de sok más területen szövetséges. Merkel szerint a NATO-nak fel kell készülnie a fenyegetésekre, de nagyon fontos, hogy Oroszországhoz hasonlóan fenntartsa a politikai párbeszéd lehetőségét Pekinggel. Hozzátette: továbbra is Oroszország jelenti a legnagyobb kihívást.
A NATO katonai szervezet, viszont a Kínával való kapcsolatunk kérdése nem csak katonai kérdés
– emelte ki Emmanuel Macron. A francia elnök hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy ne szórjuk szét magunkat, és ne torzítsuk a Kínával való kapcsolatunkat, amely nem pusztán katonai, hanem gazdasági, stratégiai és technológiai szinten is mozog.

Mario Draghi olasz miniszterelnök Kínával kapcsolatban úgy nyilatkozott: az ország egy olyan autokrácia, amely nem tartja be a multilaterális szabályokat, és nem osztja ugyanazt a világlátást, mint a demokráciák. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy együtt kell működni Pekinggel. Alexander De Croo belga miniszterelnök is a kölcsönösségre hívta fel a figyelmet a Pekinggel fenntartott kapcsolatokban. Mint mondta: Kína gazdasági és katonai értelemben is világhatalommá válik, ezt a NATO-nak figyelembe kell vennie.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök úgy nyilatkozott:
Magyarország mindenfajta hidegháborút ellenez,
és hozzátette: életéből 26 évet hidegháborús körülmények között töltött. – Higgye el, ez rossz dolog, ne tegyünk ilyet – tette hozzá a kormányfő újságírói kérdésre.