Nem minden NATO-tagország tekinti Kínát fenyegető kihívásnak

Joe Biden szerint Peking növekvő fenyegetés, az európai vezetők viszont óvatosabban fogalmaznak.

Merkel és Macron Toulouse-ban hangolta össze érdekeit Fotó: REUTERS/Regis Duvignau

Több európai vezető sem osztja a NATO véleményét, miszerint Kína rendszerszintű kihívás lenne. A transzatlanti szervezet zárónyilatkozatában az áll: Kína növekvő nemzetközi befolyása, ambíciói rendszerszintű kihívást jelentenek a szabályokon alapuló nemzetközi rend számára, Peking növekvő befolyására közösen kell reagálnia a szervezetnek. A dokumentum megfogalmazása előtt Joe Biden amerikai elnök a megszólalásában világossá tette: Kínát növekvő fenyegetésnek tekinti.

Gondoskodni kell arról az alapvető felelősségről, hogy minden szövetségest megvédhessünk bármilyen irányú fenyegetéstől

– hangsúlyozta a NATO főtitkára. Jens Stoltenberg záró sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy Kína gyorsan fejleszti atomarzenálját, átláthatatlan a hadseregük modernizációja és a kibertérben is egyre nagyobb fenyegetést jelent.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár nyilatkozik a sajtó képviselőinek a NATO-csúcs előtt Brüsszelben június 14-én.
Fotó: MTI/EPA/AFP/Kenzo Tribouillard

Az európai vezetők közül Angela Merkel és Emmanuel Macron viszont már óvatosabban fogalmazott. A német kancellár szerint Kína számos területen vetélytárs, de sok más területen szövetséges. Merkel szerint a NATO-nak fel kell készülnie a fenyegetésekre, de nagyon fontos, hogy Oroszországhoz hasonlóan fenntartsa a politikai párbeszéd lehetőségét Pekinggel. Hozzátette: továbbra is Oroszország jelenti a legnagyobb kihívást.

A NATO katonai szervezet, viszont a Kínával való kapcsolatunk kérdése nem csak katonai kérdés

– emelte ki Emmanuel Macron. A francia elnök hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy ne szórjuk szét magunkat, és ne torzítsuk a Kínával való kapcsolatunkat, amely nem pusztán katonai, hanem gazdasági, stratégiai és technológiai szinten is mozog.

Emmanuel Macron francia államfő. Fotó: EPA/Andreas Gora

Mario Draghi olasz miniszterelnök Kínával kapcsolatban úgy nyilatkozott: az ország egy olyan autokrácia, amely nem tartja be a multilaterális szabályokat, és nem osztja ugyanazt a világlátást, mint a demokráciák. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy együtt kell működni Pekinggel. Alexander De Croo belga miniszterelnök is a kölcsönösségre hívta fel a figyelmet a Pekinggel fenntartott kapcsolatokban. Mint mondta: Kína gazdasági és katonai értelemben is világhatalommá válik, ezt a NATO-nak figyelembe kell vennie.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök úgy nyilatkozott:

Magyarország mindenfajta hidegháborút ellenez,

és hozzátette: életéből 26 évet hidegháborús körülmények között töltött. – Higgye el, ez rossz dolog, ne tegyünk ilyet – tette hozzá a kormányfő újságírói kérdésre.

Kína a NATO-zárónyilatkozat rá vonatkozó részét visszautasította. A távol-keleti ország a közleményében kijelentette: nem fogja ölbe tett kézzel nézni, hogy mások rendszerszintű kihívásként állítsák be. A közleményükben hozzáteszik: Kína mindig is védekező jellegű nemzeti védelmi politikát folytatott, hadseregének modernizációját pedig jogszerű, nyílt és átlátható módon végzi.

Szakértők szerint a NATO-n belül a szövetségesek között szakadás alakulhat ki, ha Kína túlságosan nagy hangsúlyt kap, különösen azért, mert az európai hadseregek képességei viszonylag korlátozottak, és az USA nem tudná egyszerre kezelni az ázsiai katonai konfliktust, miközben védi Európa határait Oroszországgal szemben.