Sokszínűséggel igazolt rasszizmus az amerikai egyetemeken

A pozitív diszkrimináció sokakat hoz hátrányba az Egyesült Államokban.

CAMBRIDGE, MASSACHUSETTS - MARCH 12: A student walks through Harvard Yard on the campus of Harvard University on March 12, 2020 in Cambridge, Massachusetts. Students have been asked to move out of their dorms by March 15 due to the Coronavirus (COVID-19) risk. All classes will be moved online for the rest of the spring semester. Maddie Meyer/Getty Images/AFP (Photo by Maddie Meyer / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / Getty Images via AFP) Fotó: MADDIE MEYER

Az amerikai legfelsőbb bíróság megtilthatja egyes amerikai egyetemek azon gyakorlatát, hogy faji alapú diszkriminációt alkalmaznak a felvételizők köré­ben. A bírák hétfőn az igazságügyi minisztérium állásfoglalását kérték ki a kérdésben. Az ügyet egyetemi hallgatók egy csoportja vitte a bíróság elé, akik méltánytalansággal vádolták meg az egyik legtekintélyesebb egyetemet, a Harvardot, amiért az szerintük „diszkriminálja az ázsiai diákokat, és bőrszín alapján hoz pozitív helyzetbe fekete és spanyol ajkú jelentkezőket”.

A Harvard elleni perben a Biden-adminisztrációé lehet az utolsó szó Fotó: Europress/AFP

Öt évvel ezelőtt a legfelsőbb bíróság még úgy döntött: engedélyezi a Texasi Egyetemnek, hogy a felvételizők származását is vegye figyelembe, de csak kismértékben, a sokszínűség elérésének az érdekében. A pert indító hallgatók szerint a Harvard sérti a szövetségi állampolgári jogi törvényeket, és túllépett a diverzitás célján is. Edward Blum és az általa vezetett Hallgatók az Igaz­ságos Felvételi Eljárásért (SFFA) nevű szervezet már évek óta küzd a pozitív diszkrimináció megszüntetéséért.

Az SFFA szerint a Harvard „faji alapú büntetést” ró az ázsiai származású, amerikai állampolgárságú diákokra, egyes kategóriákban szisztematikusan lepontozva őket, míg „hatalmas előnyben” részesíti a fekete és spanyol ajkú jelentkezőket.

A Harvard tagadta a vádakat, és szerintük az etnikai háttér csak korlátozottan játszik szerepet a felvételi során. Az idei évben az első évfolyam hallgatói közül az ázsiai hallgatók aránya 25 százalék, a feketéké 15, a hispánoké 13 – közölte az egyetem. Azt is tudatták: ha felhagynának a gyakorlatukkal, akkor a fekete és spanyol ajkú hallgatók létszáma közel a felére csökkenne.

Az előző amerikai elnök, Donald Trump támogatta az SFFA-t a Harvard ellen indított perben folytatott ügyben, sőt néhány éve maga a Trump-adminisztráció indított pert a Yale Egyetem ellen, amiért az oktatási intézmény ázsiai származású és fehér hallgatókat diszkriminált. A januárban hivatalba lépett Joe Biden elnök azonban visszavonta a keresetet. Szakértők szerint éppen ezért valószínű, hogy az igaz­ságügyi minisztérium a Harvard mellett áll ki most is.

Az amerikai Nemzeti Oktatási Központ szerint 2000 és 2016 között az amerikai egyetemeken hetven százalékról 56 százalékra csökkent a fehér hallgatók aránya, ezzel szemben 12 százalékról 14 százalékra nőtt a fekete és tíz százalékról 19 százalékra a hispán diákok aránya.

Az ázsiai hallgatók hatszázalékos aránya annak ellenére nem változott a felsőoktatásban az elmúlt közel húsz évben, hogy létszámuk az Egyesült Államokban a másfélszeresére nőtt.

Az amerikai sajtó több érdekes példát is felhozott az ügyben. Az indiai származású amerikai Vijay Jojo Chokal-Ingam Almost Black című könyvében kifejti, hogy miként jutott be több neves amerikai egyetem – Harvard, Yale, Columbia – orvosi képzésére.

Student fakes being black to get into college. Vijay Jojo Chokal-Ingam @VijayIngam, who claims he got into medical school by pretending to be a black man, now thinks President Trump will „end affirmative action like Lincoln ended slavery.” https://t.co/sVKy2VEXeu pic.twitter.com/0f8BwQgNfW

— Selfish Citizenship (@SelfishCitizen) December 28, 2017

Mivel a tanulmányi átlaga közepes volt, első körben nem vették fel, így úgy döntött, hogy – nevet változtatva – feketének adja ki magát, kihasználva az egyetemek pozitív diszkriminációra épülő politikáját. Ekkor sikerrel járt. – Amikor a Harvard azt mondja, hogy az ázsiai származású amerikaiak gyengébben teljesítenek a személyes felvételi beszélgetéseken, akkor igazából arra utalnak, hogy az ázsiaiak nem segítik elő a faji kvóta feltöltését.

A Harvard magát erkölcsösnek mutatva igyekszik a sokszínűség látszata mögé bújni, és igazolni rasszizmusát

– mondta.

Egy másik jelentkező, Michael Wang szerint hiába volt kiemelkedő középiskolai diák, a Pennsylvaniai Egyetemen kívül egyik neves amerikai egyetem sem fogadta be a jelentkezését. Az amerikai oktatási központnál panaszt nyújtott be a Yale, a Stanford és a Princeton Egyetemek ellen, azt állítva, hogy ázsiai származása miatt nem vették fel. „Csalódott és dühös voltam. Ha újrakezdhetném, akkor sem tudom, hogyan javíthatnám az esélyeimet” – nyilatkozta Wang.