időjárás 11°C Dezső 2022. május 23.
logo

Csipkerózsika-sorsra jutott az uniós védelmi program

Dócza Edith Krisztina
2021.07.12. 19:25
Csipkerózsika-sorsra jutott az uniós védelmi program

Problémákkal küzd Európa katonai együttműködési paktuma, az úgynevezett állandó strukturált együttműködés (PESCO). Három és fél évvel azután, hogy a programot nagy lelkesedéssel útjára indították az uniós vezetők, még mindig gyerekcipőben jár számos projektje, jelentős részük lemaradt. Noha az Európai Unió „stratégiai autonómiát” ért el, a katonai és a védelmi területeken még mindig számos akadály van Brüsszel előtt.

Csipkerózsikaként emlegetik az Európai Unió állandó strukturált együttműködés (PESCO) programját, ugyanis a brüsszeli Politico hírportál olyan jelentésről szerzett tudomást, melynek tanúsága szerint az elmúlt három és fél évben a legtöbb projekt még nem hozott eredményt. A PESCO-ban összesen 25 uniós tagország, köztük Magyarország, illetve a visegrádi államok vesznek részt, amelyek mintegy negyvenhat projekten dolgoznak közösen a védelem és a fegyveres erők területén – beleértve a tengeri és szárazföldi együttműködéseket és a hírszerzési képzéseket. Az uniós programot 2017-ben fogadták el, majd 2018-ban indították útjára, azonban a nemrég megjelent éves jelentés szerint számos program még mindig gyerekcipőben jár, és nagyobb mértékű lemaradások jellemzik őket.

A PESCO esetében hazánk – ezek egyike egy orvosi kiképzési központ felállítását célozza a különleges műveleti erők számára Fotó: Kurucz Árpád

A 115 oldalas dokumentumban az áll, hogy tizenöt projekt esetében jelentős lemaradások vannak az eredeti ütemtervhez képest: hat esetben a járványhelyzetet említik meg indokként, más projektek esetében azonban nem neveztek meg konkrét okokat. A jelentésből továbbá az is kiderült, tizennégy projekt elindítását későbbre halasztották, hat esetében pedig a megvalósítás dátumát eltolták, noha szintén ezt a dátumot nyolc projektnél előrébb hozták. A dokumentum szerint több projekt még mindig az ötletelési szakaszban van. Az uniós diplomaták elismerték, hogy a PESCO számos problémával küzd: néhányan azzal érvelnek, hogy az együttműködés még kezdeti szakaszban van, egy tisztviselő arra mutatott rá, „a haladás iránya fontosabb, mint a sebesség”, egyik másik politikus pedig aláhúzta, még a tanulási időszakban jár több projekt.

Húsz projekt számára még nem osztottak ki nemzeti pénzügyi forrásokat

– áll az éves jelentésben, ugyanis több kormány az uniós finanszírozásra és az ipar részvételére számít. A dokumentum hozzáteszi: nem minden esetben van szükség a tagállamok pénzügyi hozzájárulására.

Noha az Európai Unió már évtizedek óta igyekszik kialakítani egy katonai együttműködési formátumot, több tagország úgy véli, hogy a védelem a nemzeti kormányok feladata, mondván az unió létrejöttének eredeti célja a béke fenntartása, a katonai és védelmi kérdések pedig a NATO-hoz tartoznak. Mások azonban azzal érvelnek, hogy Európa nem támaszkodhat mindig az Egyesült Államokra vagy a NATO-ra, a tagországok pedig sokkal több célt érhetnek el, ha együttműködnek.

Benkő Tibor honvédelmi miniszter korábban hangsúlyozta, Magyarország támogat minden olyan intézkedést, amelyek célja megerősíteni az Európai Unió cselekvőképességét a biztonság- és a védelempolitika területén.

A PESCO esetében hazánk három tervezetben is szerepet vállalt – ezek egyike egy orvosi kiképzési központ felállítását célozza a különleges műveleti erők számára, de Magyarország részt vesz egy vegyi, nukleáris és biológiai védelmi felderítő rendszer kifejlesztésében is, további kettőben pedig megfigyelőként vagyunk jelen. Thomas Silberhorn, a német szövetségi honvédelmi minisztérium parlamenti államtitkára lapunknak nemrég arról beszélt: Magyarország és Németország szorosan együttműködik az orvosi központ felállítását célzó projektben is, mely a Politico által idézett jelentés szerint hamarosan a végéhez közeledik.