Donald Tusk visszatér, de nem rajong érte Lengyelország

A konzervatív kormánypárt legyőzésére esküdött fel a korábban hazánkat is bíráló politikus.

Varsó, 2021. július 3. Donald Tusk volt lengyel miniszterelnök, az Európai Néppárt (EPP) eddigi elnöke beszédet mond az ellenzéki Polgári Platform (PO) országos tanácsának kongresszusán Varsóban 2021. július 3-án. Tusk bejelentette, hogy elfogadja a felkérést és átveszi a PO irányítását és visszatér a lengyel belpolitikába. MTI/EPA/PAP/Wojciech Olkusnik Fotó: Wojciech Olkusnik

Visszatér a lengyel belpolitikába, és „teljes állásban” átveszi az ellenzéki Polgári Platform (PO) irányítását Donald Tusk volt lengyel miniszterelnök, az Európai Néppárt (EPP) eddigi elnöke – jelentették be szombaton Varsóban a párt országos tanácsának kongresszusán.

– Száz százalékban tértem vissza

– fogalmazott felszólalásában Tusk, miután a PO eddigi elnöke, Borys Budka beszédében felkérte őt, hogy vegye át a párt irányítását, és vállaljon szerepet a lengyel belpolitikában, „ne félállásban, hanem százszázalékosan”.

Tusk véleménye szerint a PO nélkül nem lehet legyőzni a jelenleg kormányzó Jog és Igazságosságot, a pártnak vissza kell szereznie az önbizalmát, a jövőbeli választási győzelembe vetett hitét, és ő ebbe akarja fektetni energiáját. – Lengyelországra gondolok, ha elalszom, ha felkelek, Európa valahogyan tartja magát – jelentette ki az EPP eddigi elnöke.

Donald Tusk beszédet mond az ellenzéki Polgári Platform országos tanácsának kongresszusán Varsóban
Fotó: MTI/EPA/PAP/Wojciech Olkusnik

A 64 éves Donald Tusk 2003–14 között volt a PO elnöke, 2007–14 között pedig miniszterelnök, két parlamenti választást nyert meg, de a 2015-ös megmérettetés előtt – amelyet a Polgári Platform elveszített – otthagyta a lengyel belpolitikát. Öt évig az Európai Tanács elnöki posztját töltött be, majd az Európai Néppárt elnöke lett. Ebben az időszakban elmérgesedett az EPP viszonya egyik tagpártjával, a Fidesszel. Az Európai Néppárt folyamatos balra tolódása és az állandósult viták végül ahhoz vezettek, hogy a magyar kormánypárt idén márciusban kilépett az EPP-ből.

A helyzetet nem segítették Donald Tusk megnyilvánulásai sem.

A lengyel politikus az elmúlt években folyamatos bírálattal illette a Fideszt és a magyar kormányt.

Idén áprilisban például a járványhelyzetre utalva azt mondta: – Magyarország és Lengyelország tragikus rekordokat döntenek a halálozások és az új esetek számában. Ilyen, amikor az illiberális demokrácia működésben van.

Tavaly áprilisban, a koronavírus-járvány elleni magyar intézkedések kapcsán Carl Schmitthez, a nácik egyik főideológusához hasonlította Orbán Viktor miniszterelnököt. Tavaly októberben korcsnak nevezte a magyar demokráciát. Miután a Fidesz kilépett a néppártból, s Orbán Viktor Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel, illetve Matteo Salvinivel, az olasz Liga vezetőjével találkozott Budapesten idén áprilisban egy új jobboldali szövetség létrehozása céljából, Tusk úgy fogalmazott: a lengyel miniszterelnök Orbánnal és Salvinivel épít Putyin-párti politikai blokkot.

Donald Tusk és Orbán Viktor 2019-ben
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Tusk lengyel pártja odahaza is ideológiai harcban áll a 2015 óta kormányzó nemzeti-konzervatív Jog és Igazságossággal (PiS), a Fidesz szövetségesével. A Polgári Platform az elmúlt években ugyanazokban a témákban bírálta a PiS-t – igazságügyi reform, abortusztörvény szigorítása –, amelyeket az uniós intézmények és a nyugati államok is kifogásoltak.

A konzervatív kormányzás idején Lengyelország számos kérdésben – például a bevándorlás és az LMBTQ-ideológia elutasítása, illetve a tagállami szuverenitáshoz való ragaszkodása miatt – került összetűzésbe Nyugat-Európával, és került szorosabb kapcsolatba Közép-Európával, azon belül a visegrádi négyekkel.

– Ma a gonosz irányítja Lengyelországot, mi pedig megküzdünk ezzel a gonosszal. Jarosław Kaczyński és a PiS megfosztottak bennünket a biztonságtól, Lengyelország évtizedek óta nem volt ennyire egyedül. A PiS Oroszország programját hajtja végre az esetek százszázalékában – illette kemény bírálattal szombaton Tusk a PiS-t vezető Jarosław Kaczyński. A lengyel miniszterelnök-helyettes azonban Tusk visszatérésével kapcsolatban a Gazeta Polskának azt mondta:

– Nem felel meg mindenki ízlésének Tusk úr német-központúsága, illetve az, hogy nem rajong a kemény munkáért.

Bírálói szerint a jobbközép-liberális Polgári Platform is túlságosan balra tolódott az elmúlt években, ezzel elvesztette konzervatív szavazótáborát. A 2011-es választásokon a szavazatok közel negyven százalékát megszerző PO a legfrissebb felmérések szerint 16,9 százalékos eredményre számíthatna, ha most lennének a választások. A győzelem a PiS-é lenne 33,5 százalékkal. Ráadásul az ellenzéken belül is erős kihívója akadt a PO-nak: a tavaly alakult liberális-centrista Lengyelország 2050 nevű alakulat 17,1 százalékos támogatottságnak örvend. – Kérdéses, hogy a Lengyelország 2050 sikere hosszú távon fenntartható-e. Hiába előzik meg a közvélemény-kutatásokban az évek óta identitás- és vezetői válsággal küszködő Polgári Platformot, utóbbi sokkal komolyabb pártstruktúrára támaszkodhat – mondta nemrég lapunknak Rosonczy-Kovács Mihály, a Közép-európai Nézőpont Intézet elemzője.

A korábbi sikerek ellenére ráadásul Donald Tusk elutasítottsága is igen magas Lengyelországban: a TVN televízió megbízásából készül felmérés szerint

a lengyelek 60 százaléka vélte úgy, hogy Tusknak nem kellene visszatérnie a lengyel politikába.