Törökország még nem döntött arról, hogy eleget tesz-e a tálibok kérésének, hogy üzemeltesse a kabuli repülőteret – jelentette be Recep Tayyip Erdoğan török elnök, a biztonsági kockázatokat emelve ki legfőbb akadályként. A Reuters brit hírügynökség forrásai szerint a törökök különösen a 180 életet követelő csütörtöki terrortámadás árnyékában nem látják garantálva az embereik épségét,
a tálibok viszont ragaszkodnak hozzá, hogy minden külföldi erő elhagyja az országot a kitűzött augusztus 31-i határidővel, és a repülőtér védelmét ők lássák el.
Áthidaló megoldásként szóba jöhet, hogy a török technikai személyzetet ne katonák, hanem egy magáncég biztonsági csapata óvja. Egy biztos, Ankara embereinek védelmét nem akarja a tálibokra bízni, a bemutatott garanciákkal nem elégedettek.
Korábban, a teljes tálib hatalomátvétel előtt felmerült, hogy a kabuli légi kikötőt Törökország magyar és pakisztáni katonákkal együtt üzemeltesse és védje. A tálibok akkor még arra figyelmeztetek: minden Afganisztánban maradó külföldi erőre megszállóként tekintenek. Az afgán főváros tálib kézre kerülésével ezeknek a terveknek alighanem befellegzettek.
Recep Tayyip Erdoğan mindenesetre egyértelművé tette,
ők nem sietnek sehova, nem engedik belerángatni magukat semmibe, a végső döntéssel megvárják az afganisztáni helyzet lecsillapodását, legfőbb prioritásuk most a török állampolgárok evakuálása.
Sürgős lenne viszont dűlőre jutni a táliboknak. A kabuli repülőtér az egyetlen kapocs a világ felé, a köldökzsinór a humanitárius segítségnek, bezárulásával Afganisztán új urai ismét az elszigetelődést kockáztatnák. Csakhogy a képességeik nincsenek meg az üzemeltetéséhez, mindenképpen szükségük van segítségre. A „testvéri” muszlim Törökország, amely ötszáz katonával évek óta ellátja a repülőtér működtetését, kapóra jönne nekik a feladatra, már ha sikerül megegyezni. Ankara korábban nem zárta ki a tárgyalás lehetőségét a tálibokkal, a török elnök még egy kétoldalú találkozó lehetőségét sem tartotta kizártnak. Recep Tayyip Erdoğan most is leszögezte:
Törökországnak nincs szüksége senki engedélyére, hogy leüljön valakivel tárgyalni, majd hozzátette, nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy csak tétlenül szemléljék az eseményeket.
Törökországnak valóban húsba vágó a kérdés: Irán irányából az afgán menekültek legfőbb tranzitországának számíthatnak, határain már most is nagy a nyomás, miközben most is legalább félmillió afgánnak adnak otthont. A kabuli nagykövetségen a törökök és a tálibok már túl vannak egy három és fél órás egyeztetésen, melyet azonban komolyan beárnyékolt a terrortámadás.
Borítókép: Amerikai katonák biztosítják a Hamid Karzai repülőteret. Ki marad utánuk? Fotó: MTI/AP/Amerikai védelmi minisztérium
