2002-ben Gerhard Schröder akkori kancellár a szászországi árvíznél a határozott vezető szerepében mutatkozott: gumicsizmát húzott, kiment a gátakra, cipelte a homokzsákokat. Mindez nagyon szimpatikus volt a választóknak, ezáltal Schröder jó eredményeket tudott elérni a kampányhajrában
– mondta a Magyar Nemzet megkeresésére Bauer Bence, hozzátéve, Armin Laschet (képünkön) nem tudta az egykori kancellár sikereit elérni. A CDU elnöke ígéretet tett arra, hogy minden katasztrófa sújtotta városnak és családnak segítenek, azonban az érintett területek lakói továbbra is Laschetet és más német tisztviselőket hibáztatják, mondván, nem kaptak időben értesítést a szélsőséges időjárási körülményekről.
Bauer Bence a CDU elnökének egy másik „félrelépését” is felidézte: nemrégiben a német szövetségi elnök, Frank-Walter Steinmeier egy megemlékezésen éppen az áldozatokról beszélt egy árvíz sújtotta településen, mialatt Laschet valamilyen viccen nevetett, ami nem vetett jó fényt a politikusra. Noha Észak-Rajna–Vesztfália miniszterelnöke közösségi oldalán bocsánatot kért, és elismerte, hogy viselkedése nem volt alkalomhoz illő, úgy tűnik, ez nem volt elegendő: az esetet széles körű felháborodás követte, amelyhez a kormánykoalíció kisebbik tagja, a Szociáldemokrata Pártj (SPD) politikusai is csatlakoztak.
Ez idáig úgy tűnt, a kancellári hivataltól tizenhat év után búcsúzó Angela Merkel utódja Armin Laschet lehet, viszont a közvélemény-kutatások már nem erre világítanak rá. A Der Tagesspiegel német napilap múlt héten ismertette a Civey közvélemény-kutató cég által készített felmérés eredményeit, amelyen a kancellárjelöltek népszerűségét mérték. A közzétett adatok arra mutattak rá, hogy a megkérdezettek csupán 17 százaléka szavazna a CDU elnökére a szeptember 26-ra kiírt választáson. A válaszadók 21 százaléka azt mondta, Annalena Baerbockra, a Zöldek társelnökére voksolna, azonban többségük, 25 százalékuk Olaf Scholz (SPD) német alkancellárt és pénzügyminisztert látná szívesen Merkel utódjaként.
A CDU népszerűsége visszaesett az utóbbi időben: volt már 29-30 százalékon, most olyan 25-27 százalékon van, ami azt jelenti, a szavazók nem úgy látják Laschetet, mint egy határozott vezetőt
– magyarázta Bauer Bence. A szakértő kiemelte, hogy a csökkenő adatok nemcsak a politikus személyét, hanem a párt egészét is érintik.
Hozzátette, nem Laschet az egyetlen, akire a szeptember 26-i választáshoz közeledve egyre kevesebben szavaznának, Baerbock esetében szintén hasonló eredményeket mutattak a felmérések. – Baerbock nagyon pozitív eredményeket ért el az elején, amikor jelölték, azonban folyamatosan visszaesett – fogalmazott Bauer Bence, hangsúlyozva: Scholz nagymértékű előrelépést mutat, különösen a baloldali szavazók körében. A szövetségi választásokat egy másik vitatéma is beárnyékolja Németországban, ugyanis Peter Tschentscher hamburgi főpolgármester, az SPD politikusa azt javasolta, hogy legyen különbségtétel az oltottak és az oltatlanok között. A statisztikai adatok szerint a lakosság csaknem 63 százaléka kapta meg a koronavírus elleni első oltást, a másodikat pedig több mint 55 százalékuk.
Mindenki, aki akart oltást, az meg is kapta. A német kormány most azt próbálja elérni, hogy valamilyen módon motiválják azokat, akik még nincsenek beoltva
– mutatott rá Bauer Bence, hozzátéve, olyan elképzelések vannak, hogy akik be vannak oltva, azoknak jár bónusz a betegbiztosításnál, de valaki azt a nagyon szélsőséges javaslatot is megfogalmazta, hogy vegyék el a választójogot az oltatlanoktól. Bauer Bence hangsúlyozta:
Magyarország jobban áll a járványügyi helyzet kezelésében, mint Németország, tekintve, hogy a legtöbb német a napokban kapta meg a második oltását, ez viszont nálunk négy hónappal korábban már megtörtént.
