Miután Angela Merkelt német kancellárrá választották 2005-ben, Varsó Párizzsal és Brüsszellel együtt az első olyan fővárosok közé tartozott, amelyeket a német politikus meglátogatott. Németország ekkor még a szoros együttműködés reményében tekintett keleti szomszédjára, amely egy évvel korábban, 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz. Tizenhat évnyi kormányzás után, a kancellár leköszönésekor viszont már egészen másként fest a helyzet: nemrég még az sem volt biztos, hogy Merkel a lengyel fővárost is felveszi búcsúkörútjának úti céljai közé.
Bár a kereskedelmi kapcsolat Németország és Lengyelország között még mindig virágzik, a két szomszédos ország politikailag elszigetelődött egymástól.
Angela Merkel azzal kezdte lengyelországi látogatását, hogy megemlékezett a második világháború áldozatairól – miközben az elmúlt időszakban ismét napirendi pontra kerültek a múlt sérelmei Lengyelországban, és kormánypárti politikusok nyíltan követelnek jóvátételt Németországtól a háborús károkért. Becslések szerint hatmillió lengyel vesztette életét a második világháborúban, amely azután tört ki 1939-ben, hogy Németország megtámadta Lengyelországot.
Az eredeti tervek szerint a német kancellárt Mateusz Morawieckin kívül Andrzej Duda is fogadta volna, a jobboldali lengyel elnök azonban lemondta a találkozót.
A hivatalos indok szerint az államfő a felső-sziléziai Katowicébe látogatott Merkel lengyelországi tartózkodása alatt, a lengyel média diplomáciai forrásokra hivatkozva ugyanakkor közölte, hogy az elnök valójában más miatt kerüli a találkozást. Andrzej Duda katowicei útjának híre ugyanis azok után látott napvilágot, hogy a Gazprom orosz gázipari cég pénteken bejelentette: befejeződött az Északi Áramlat 2 megépítése, és várhatóan már idén megkezdi működését. Az Oroszországot Németországgal összekötő gázvezetéket az Egyesült Államok és több európai ország, köztük Lengyelország és Ukrajna is bírálta, amelyek attól tartanak, hogy az Északi Áramlat 2 kiszolgáltatottá teszi az EU-t az orosz energiahordozónak. Washington szankciókkal is fenyegetett, ám júliusban megállapodásra jutott Németországgal a földgázvezeték építésének befejezésével kapcsolatban. A Balti-tenger alatt húzódó, Ukrajnát elkerülő útvonal segítségével Moszkva Németországba irányuló gázexportja a duplájára nő.
– A lengyelek szemében Merkel Ms. Északi Áramlat 2-ként távozik a kancellári székből
– jelentette ki Michal Baranowski lengyel elemző a kritikus lengyel–német kapcsolatokra utalva.
A két ország viszonya 2015-ben kezdett elmérgesedni, amikor a konzervatív-jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) vette át az irányítást Lengyelországban. A kétoldalú kapcsolat helyzetét pedig tovább súlyosbítja, hogy Brüsszel – Németországgal az élvonalban – az elmúlt időszakban egyre több vitát folytat Lengyelországgal és Magyarországgal. Ahogyan nemrég lapunk is megírta, az Európai Bizottság kedden bejelentette, azt kéri az EU Bíróságától, hogy vessen ki pénzbüntetést Lengyelországra a bírákat illető fegyelmi rendszer reformja miatt. Az uniós bíróság ugyanis a közösségi joggal nem összeegyeztethetőnek nevezte a bírói jogsértéseket vizsgáló lengyel fegyelmi kamara létét, miközben a lengyel alkotmánybíróság azt mondta ki, hogy a jogrendszer reformját illetően a nemzeti jogot elsődlegesnek kell tekinteni az uniós joggal szemben.
– A politikának többről kellene szólnia, mint hogy bírósághoz fordulunk
– közölte a német kancellár varsói látogatásán, arra utalva, hogy az EB-nek és Lengyelorszának tárgyalás útján kellene megoldania a problémát.
Mindezen felül Varsó és Berlin között a migráció kérdése is kényes téma, amely a kormányfők találkozóján szintén szóba került.
– A Lengyelország és Németország közötti különbségek elsősorban a 2015 -ös migrációs válságot érintik, jelenleg mindkét fél hangsúlyozza a határok védelmének szükségességét
– mondta Mateusz Morawiecki azok után, hogy Angela Merkellel a Lengyelországot sújtó migrációs hullámról is tárgyaltak. Varsó és a balti államok kormányai a minszki vezetést vádolja azzal, hogy közel-keleti országokból utaztat migránsokat Belaruszba, majd a szomszédos országok határaihoz szállítja őket. Angela Merkel nyilatkozatából azonban az derült ki, hogy a német kancellár figyelmét kevésbé köti le a határok védelme és az uniós állampolgárok biztonsága, mint a közel-keleti és afgán bevándorlók sorsa.
– Ezek az emberek, akiket Minszk nyomásgyakorlási eszközként használ, segítségre és védelemre szorulnak
– emelte ki a Willkommenskultur szülőanyja a kétoldalú megbeszélés után megtartott sajtótájékoztatón.
Bár a német parlamenti választásig már csak két hét van, Angela Merkel az utolsó pillanatig igyekszik a figyelem középpontjában maradni: útját a jövő héten Szerbiában, Albániában és Franciaországban folytatja.
