Andrzej Duda nem fogadta Angela Merkelt Varsóban

Újabb állomásához érkezett Angela Merkel hetek óta tartó búcsúturnéja, a német kancellár Washginton, Moszkva és Kijev után Varsóba is ellátogatott szombaton. A leköszönő német kormányfőt a lengyel fővárosban Mateusz Morawiecki miniszterelnök fogadta, miután Andrzej Duda elnök lemondta a találkozót. A vizit körülményei jól tükrözik, hogy a lengyel–német kapcsolatok válságos állapotban vannak.

Vars, 2021. szeptember 11. Angela Merkel nmet kancellrt (b) fogadja Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnk Varsban 2021. szeptember 11-n. MTI/EPA/PAP/Leszek Szymanski Fotó: Leszek Szymanski

Miután Angela Merkelt német kancellárrá választották 2005-ben, Varsó Párizzsal és Brüsszellel együtt az első olyan fővárosok közé tartozott, amelyeket a német politikus meglátogatott. Németország ekkor még a szoros együttműködés reményében tekintett keleti szomszédjára, amely egy évvel korábban, 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz. Tizenhat évnyi kormányzás után, a kancellár leköszönésekor viszont már egészen másként fest a helyzet: nemrég még az sem volt biztos, hogy Merkel a lengyel fővárost is felveszi búcsúkörútjának úti céljai közé. 

Bár a kereskedelmi kapcsolat Németország és Lengyelország között még mindig virágzik, a két szomszédos ország politikailag elszigetelődött egymástól. 

Angela Merkel azzal kezdte lengyelországi látogatását, hogy megemlékezett a második világháború áldozatairól – miközben az elmúlt időszakban ismét napirendi pontra kerültek a múlt sérelmei Lengyelországban, és kormánypárti politikusok nyíltan követelnek jóvátételt Németországtól a háborús károkért. Becslések szerint hatmillió lengyel vesztette életét a második világháborúban, amely azután tört ki 1939-ben, hogy Németország megtámadta Lengyelországot.

Az eredeti tervek szerint a német kancellárt Mateusz Morawieckin kívül Andrzej Duda is fogadta volna, a jobboldali lengyel elnök azonban lemondta a találkozót. 

A hivatalos indok szerint az államfő a felső-sziléziai Katowicébe látogatott Merkel lengyelországi tartózkodása alatt, a lengyel média diplomáciai forrásokra hivatkozva ugyanakkor közölte, hogy az elnök valójában más miatt kerüli a találkozást. Andrzej Duda katowicei útjának híre ugyanis azok után látott napvilágot, hogy a Gazprom orosz gázipari cég pénteken bejelentette: befejeződött az Északi Áramlat 2 megépítése, és várhatóan már idén megkezdi működését. Az Oroszországot Németországgal összekötő gázvezetéket az Egyesült Államok és több európai ország, köztük Lengyelország és Ukrajna is bírálta, amelyek attól tartanak, hogy az Északi Áramlat 2 kiszolgáltatottá teszi az EU-t az orosz energiahordozónak. Washington szankciókkal is fenyegetett, ám júliusban megállapodásra jutott Németországgal a földgázvezeték építésének befejezésével kapcsolatban. A Balti-tenger alatt húzódó, Ukrajnát elkerülő útvonal segítségével Moszkva Németországba irányuló gázexportja a duplájára nő.

–  A lengyelek szemében Merkel Ms. Északi Áramlat 2-ként távozik a kancellári székből

– jelentette ki Michal Baranowski lengyel elemző a kritikus lengyel–német kapcsolatokra utalva.

A két ország viszonya 2015-ben kezdett elmérgesedni, amikor a konzervatív-jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) vette át az irányítást Lengyelországban. A kétoldalú kapcsolat helyzetét pedig tovább súlyosbítja, hogy Brüsszel – Németországgal az élvonalban – az elmúlt időszakban egyre több vitát folytat Lengyelországgal és Magyarországgal. Ahogyan nemrég lapunk is megírta, az Európai Bizottság kedden bejelentette, azt kéri az EU Bíróságától, hogy vessen ki pénzbüntetést Lengyelországra a bírákat illető fegyelmi rendszer reformja miatt. Az uniós bíróság ugyanis a közösségi joggal nem összeegyeztethetőnek nevezte a bírói jogsértéseket vizsgáló lengyel fegyelmi kamara létét, miközben a lengyel alkotmánybíróság azt mondta ki, hogy a jogrendszer reformját illetően a nemzeti jogot elsődlegesnek kell tekinteni az uniós joggal szemben. 

– A politikának többről kellene szólnia, mint hogy bírósághoz fordulunk

– közölte a német kancellár varsói látogatásán, arra utalva, hogy az EB-nek és Lengyelorszának tárgyalás útján kellene megoldania a problémát. 

Mindezen felül Varsó és Berlin között a migráció kérdése is kényes téma, amely a kormányfők találkozóján szintén szóba került.

– A Lengyelország és Németország közötti különbségek elsősorban a 2015 -ös migrációs válságot érintik, jelenleg mindkét fél hangsúlyozza a határok védelmének szükségességét

– mondta Mateusz Morawiecki azok után, hogy Angela Merkellel a Lengyelországot sújtó migrációs hullámról is tárgyaltak. Varsó és a balti államok kormányai a minszki vezetést vádolja azzal, hogy közel-keleti országokból utaztat migránsokat Belaruszba, majd a szomszédos országok határaihoz szállítja őket. Angela Merkel nyilatkozatából azonban az derült ki, hogy a német kancellár figyelmét kevésbé köti le a határok védelme és az uniós állampolgárok biztonsága, mint a közel-keleti és afgán bevándorlók sorsa.

– Ezek az emberek, akiket Minszk nyomásgyakorlási eszközként használ, segítségre és védelemre szorulnak

– emelte ki a Willkommenskultur szülőanyja a kétoldalú megbeszélés után megtartott sajtótájékoztatón.

Angela Merkel német kancellár és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök sajtótájékoztatót tart a megbeszélésüket követően Varsóban 2021. szeptember 11-én. Fotó: MTI/EPA/PAP/Wojciech Olkusnik

Bár a német parlamenti választásig már csak két hét van, Angela Merkel az utolsó pillanatig igyekszik a figyelem középpontjában maradni: útját a jövő héten Szerbiában, Albániában és Franciaországban folytatja. 

Borítókép: Angela Merkel német kancellárt fogadja Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök Varsóban 2021. szeptember 11-én. Fotó: MTI/EPA/PAP/Leszek Szymanski