Az Európai Bizottság éppen egy évvel ezelőtt mutatta be az új migrációs paktumot, azonban az elmúlt időszakban meglehetősen kevés eredményt sikerült elérni. Az már bizonyos, hogy a most hétvégén esedékes német parlamenti választások, és a jövő áprilisi francia elnökválasztás eredménye is jelentősen befolyásolhatja a migrációs stratégia sorsát, szakértők szerint azonban ha nem sikerül az ügyben kompromisszumra jutni, akkor csak tovább mélyül az uniós megosztottság.
Margarítisz Szkínász szerint nem fog megismétlődni a 2015-ös nagy menekültválság, amikor több mint 1,3 millióan kértek menedékjogot az Európai Unió tagállamaiban.
Az európai életmódért felelős uniós biztos erről a Politico című brüsszeli lapnak beszélt annak apropóján, hogy az Európai Bizottság kereken egy éve prezentálta a szolidaritást középpontba helyező migrációs stratégiáját, azonban azóta sem sikerült a tagállamoknak közös nevezőre jutni az átfogó európai uniós menekültügyi politikát illetően. Szkínász – aki nem mellesleg az előző, Jean-Claude Juncker vezette bizottság vezető szóvivője is volt – Orbán Viktort is felemlegette a brüsszeli lapnak adott interjújában. Mint fogalmazott,
Orbán Viktor előnyére vált, hogy Brüsszel hat évvel ezelőtt egyhangú szavazás helyett többségi szavazással egyezett bele a menekültek befogadásába, mert lehetőséget teremtett a magyar miniszterelnök számára, hogy hangot adjon ellenvéleményének, ez pedig kulcsfontosságú tényező volt Orbán hazai népszerűségének növekedésében.
Szkínász azonban még most sem gondolja, hogy hiba lett volna többségi szavazással megnyitni Európa kapuit. – A többségi szavazás a migrációs politikában jogilag lehetséges, azonban politikai szempontból problémás – fogalmazott. Az uniós biztos egyébként továbbra is kitartóan védi az elmúlt egy évben számos tagállam által kritizált migrációs paktumot, mondván: olyan javaslatról van szó, amely megválaszol minden migrációval kapcsolatos kérdést, amely a határellenőrzés és a védelem megfelelő kombinációjával rendelkezik.
A Szkínász ugyanakkor fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy az uniós paktumban helyet kap az emberiesség és a menekültügy is – ennek gyakorlati alkalmasságát pedig éppen az uniós biztos szülőhazájában, Görögországban igyekeznek tesztelni.
Athén ugyanis anyagi támogatásért fordult Brüsszelhez a dél-európai országot sújtó migrációs nyomás feltartóztatása érdekében, az Európai Bizottság azonban feltételhez kötötte az anyagi segítséget: egy olyan határvédelmi mechanizmus kidolgozására kérték fel ugyanis a görög kormányt, amelynek központi eleme, hogy a humanitárius segítségnyújtást fókuszba állítva nem küldik vissza a migránsokat a származási országaikba. Ezért cserébe pedig Athén megkapja a korábban kért 15,83 millió eurónyi támogatást. Az intézkedés továbbá magába foglalná a határvédelmi hatóságok munkájának felügyeletét is, ugyanis nemrégiben különböző civil jogi szervezetek azzal vádolták Görögországot és az uniós határvédelmi szervet, a Frontexet, hogy a migránsokat jogtalanul tartóztatják fel. Nótisz Mitarákisz migrációs miniszter azonban rámutatott, számos ügyet kivizsgáltak – több közülük az uniós illetékes hatóságokig is eljutott –, azonban nem találtak bizonyítékot arra, hogy az Európai Unió alapvető jogait megsértették volna.
Szkínász szerint az új migrációs paktum ezen a problémán is fog segíteni, ugyanis a dokumentum létre fog hozni egy olyan mechanizmust, amelynek célja az alapvető emberi jogok tiszteletben tartásának felügyelete a határokon.
Konstruktív kapcsolatban állunk a görög és horvát kormánnyal, hogy megnézzük, hogyan lehet a szabályok közül néhányat már most végrehajtani
– tette hozzá az uniós biztos. A görög politikus továbbá bízik abban, hamarosan megállapodás születik a paktum egy másik aspektusáról, az Eurodacról, az Európai Unió ujjlenyomat-adatbázisáról. „A menedékkérők és az illegális határátlépők azonosítására javasolt rendszer egyre közelebb van a befejezéshez” – mondta Szkínász a Politico hírportálnak.
Varga Judit igazságügyi miniszter egyébként épp a napokban illette éles kritikával Szkínászt egy korábbi, az Euractiv hírportálnak adott nyilatkozata miatt: az uniós biztos ugyanis arról beszélt, hogy ki kell várni, hogy a német szövetségi és a francia elnökválasztások megtörténjenek, mielőtt végleges megállapodás születne a migrációs paktumról. „Ezek szerint nagy baj lenne, ha a németek és a franciák dönthetnék el a választásokon a migrációval kapcsolatos kérdéseket. Jobb helyette eltitkolni előlük, milyen paktum is készül, hiszen ezzel a témával nem lehet választást nyerni!” – reagált Varga Judit Szkínász megnyilatkozására.
Lapunk megkeresésére Vargha Márk, a Migrációkutató Intézet kutatója ezzel kapcsolatban elmondta: a 2015-ös migrációs hullám terheiből leginkább Németország vette ki a részét, a tanácsban pedig biztosan nem menne át olyan javaslat, amivel ne értene egyet az új kancellár, ezért korántsem mindegy, hogy a baloldali vagy a jobbközép jelölt győzedelmeskedik a most hétvégén esedékes parlamenti választásokon. A szakértő továbbá ismertette, ha az új német kormány ősszel megalakul, akkor leghamarabb decemberben fogadhatja el az Európai Parlament a paktumot, a tanács pedig a jövő év első felében, a francia soros elnökség alatt tárgyalhatja. Vargha Márk szerint amennyiben a német és a francia kormányoknak nem sikerül a migrációval szemben elfogadó és azokkal kritikus tagállamok között kompromisszumot teremteniük a paktum ügyében, tovább fog mélyülni az Európai Unió megosztottsága, ami a következő évek kihívásainak sikeres kezelését tekintve is rossz előjel lesz.
Borítókép: Európába igyekvő illegális bevándorlók érkeznek a Kanári-szigetekhez tartozó Gran Canaria szigetén fekvő Arguineguín kikötőjébe 2021. szeptember 15-én. Fotó: MTI/EPA/EFE/Ángel Medina G.
