Az Európai Bizottság éppen egy évvel ezelőtt mutatta be az új migrációs paktumot, azonban az elmúlt időszakban meglehetősen kevés eredményt sikerült elérni. Az már bizonyos, hogy a most hétvégén esedékes német parlamenti választások, és a jövő áprilisi francia elnökválasztás eredménye is jelentősen befolyásolhatja a migrációs stratégia sorsát, szakértők szerint azonban ha nem sikerül az ügyben kompromisszumra jutni, akkor csak tovább mélyül az uniós megosztottság.
Margarítisz Szkínász szerint nem fog megismétlődni a 2015-ös nagy menekültválság, amikor több mint 1,3 millióan kértek menedékjogot az Európai Unió tagállamaiban.
Az európai életmódért felelős uniós biztos erről a Politico című brüsszeli lapnak beszélt annak apropóján, hogy az Európai Bizottság kereken egy éve prezentálta a szolidaritást középpontba helyező migrációs stratégiáját, azonban azóta sem sikerült a tagállamoknak közös nevezőre jutni az átfogó európai uniós menekültügyi politikát illetően. Szkínász – aki nem mellesleg az előző, Jean-Claude Juncker vezette bizottság vezető szóvivője is volt – Orbán Viktort is felemlegette a brüsszeli lapnak adott interjújában. Mint fogalmazott,
Orbán Viktor előnyére vált, hogy Brüsszel hat évvel ezelőtt egyhangú szavazás helyett többségi szavazással egyezett bele a menekültek befogadásába, mert lehetőséget teremtett a magyar miniszterelnök számára, hogy hangot adjon ellenvéleményének, ez pedig kulcsfontosságú tényező volt Orbán hazai népszerűségének növekedésében.
Szkínász azonban még most sem gondolja, hogy hiba lett volna többségi szavazással megnyitni Európa kapuit. – A többségi szavazás a migrációs politikában jogilag lehetséges, azonban politikai szempontból problémás – fogalmazott. Az uniós biztos egyébként továbbra is kitartóan védi az elmúlt egy évben számos tagállam által kritizált migrációs paktumot, mondván: olyan javaslatról van szó, amely megválaszol minden migrációval kapcsolatos kérdést, amely a határellenőrzés és a védelem megfelelő kombinációjával rendelkezik.
A Szkínász ugyanakkor fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy az uniós paktumban helyet kap az emberiesség és a menekültügy is – ennek gyakorlati alkalmasságát pedig éppen az uniós biztos szülőhazájában, Görögországban igyekeznek tesztelni.
Athén ugyanis anyagi támogatásért fordult Brüsszelhez a dél-európai országot sújtó migrációs nyomás feltartóztatása érdekében, az Európai Bizottság azonban feltételhez kötötte az anyagi segítséget: egy olyan határvédelmi mechanizmus kidolgozására kérték fel ugyanis a görög kormányt, amelynek központi eleme, hogy a humanitárius segítségnyújtást fókuszba állítva nem küldik vissza a migránsokat a származási országaikba. Ezért cserébe pedig Athén megkapja a korábban kért 15,83 millió eurónyi támogatást. Az intézkedés továbbá magába foglalná a határvédelmi hatóságok munkájának felügyeletét is, ugyanis nemrégiben különböző civil jogi szervezetek azzal vádolták Görögországot és az uniós határvédelmi szervet, a Frontexet, hogy a migránsokat jogtalanul tartóztatják fel. Nótisz Mitarákisz migrációs miniszter azonban rámutatott, számos ügyet kivizsgáltak – több közülük az uniós illetékes hatóságokig is eljutott –, azonban nem találtak bizonyítékot arra, hogy az Európai Unió alapvető jogait megsértették volna.
