Orbán Viktor ezzel kapcsolatban mindenekelőtt gratulált a nagy fejlődéshez, amelyet százmilliós dimenzióban hajtottak végre. Konkrét lépésként megegyeztek,
hogy személyes megbízottakat jelölnek ki, akik javaslatokat tesznek majd, mely területeken rúghatnak labdába a magyar cégek.
Elmondása alapján néhányat máris azonosítottak: ilyen a mezőgazdaság, ezért az élőállattartásban, a gabonafélék termesztésében és a vetőmagtermesztésben is nagy közös projektekben gondolkodnak magyar–egyiptomi és V4-egyiptomi keretekben is.
Ezen kívül emlékeztetett rá, hogy Magyarország egyik legnagyobb ipari vállalkozása, hogy vasúti kocsikat szállít Egyiptomba, és tervezik, hogy karbantartó és gyártórészlegeket is kitelepítenek majd. Ezen kívül még szóba került az energetika is, hogy a későbbiekben Egyiptom LNG-kapacitásait Magyarországon keresztül bekapcsolják az európai gázellátásba. A nagy érdeklődésre való tekintettel döntés született arról is, hogy 115 ösztöndíjas helyet biztosítunk egyiptomi diákoknak.
A két vezető hamarosan kiértékelheti az eredményeket, Abdel Fattáh esz-Szíszi ugyanis a közös sajtótájékoztató végén meghívta Egyiptomba az új főváros felavatására Orbán Viktort.
Következetlen Európa
Egyiptom az Európai Unió számára megkerülhetetlen szereplő, a viszony ugyanakkor kölcsönös. Kairó 2017 és 2020 között például 756 millió euró értékű támogatást kapott, ráadásul az unió továbbra is első számú kereskedelmi partnere, a teljes áruforgalom egynegyedéért felelős. Az ország az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank forrásainak első számú haszonélvezői közé került, több európai állam (például Olaszország, Hollandia, Németország és Belgium) az egyiptomi piac első számú befektetői között találhatók – derült ki a Külügyi és Külgazdasági Intézet frissen közzétett elemzéséből. Szalai Máté rámutatott, a kézzelfogható érdekek ellenére az európai kormányok többsége és az uniós szervek is emberi jogi és politikai aggályok miatt távolságot igyekeznek tartani a kairói kormánytól. – A szóbeli bírálaton túl az EU érdemben nem tud (vagy nem akar) fellépni Egyiptommal szemben – folytatta. A kutató következtetése szerint azonban az inkonzisztens uniós hozzáállás csak arra jó, hogy csökkentse az „Egypt first”, azaz Donald Trump után az „Egyiptom az első” politikát folytató kairói kormány bizalmát az unióval szemben. Hozzátette, ugyan a visegrádi négyek nem számottevő gazdasági partnerei Egyiptomnak befektetések tekintetében, az ország fontosságát azonban már csak az is jól mutatja, hogy Kairó egyike azon öt afrikai fővárosnak, ahol mind a négy ország állandó nagykövetséget üzemeltet.
Borítókép: Orbán Viktor a karmelita kolostorban fogadta az egyiptomi elnököt. Forrás: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!