Abdel-Fattáh esz-Szíszi budapesti látogatásának zárásaként Orbán Viktor a karmelita kolostorban fogadta szerda délelőtt az egyiptomi elnököt. Az észak-afrikai ország delegációja sűrű néhány napot tudhat maga mögött: hétfőn külügyminiszteri szinten egyeztettek a visegrádi négyekkel (V4, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország), kedden kormányfői csúcstalálkozó volt, már az egyiptomi államfő részvételével, akit később Áder János köztársasági elnök is vendégül látott. Végül szerdán a magyar–egyiptomi kétoldalú kapcsolatok kerültek terítékre.
Sorskérdés a határvédelem
A tárgyalások egyik fő témája ezúttal is az illegális migráció volt. Orbán Viktor ezzel kapcsolatban figyelmeztetett: sorskérdés Magyarország és Európa számára, hogy Egyiptom meg tudja védeni a szárazföldi és a tengeri határait is.
Berlin biztonsága nem a berlini külvárosoknál kezdődik. Párizs biztonsága nem a francia–német határnál kezdődik. Brüsszel biztonsága nem a brüsszeli külvárosoknál kezdődik, hanem a szerb–magyar határnál kezdődik, és egy tágabb összefüggésben ott kezdődik Egyiptomnál az ország szárazföldi és tengeri határainál!
– mutatott rá.
A magyar miniszterelnök ezért ismét méltatta, hogy 2016 óta egyetlen illegális migránsokat szállító hajó sem futott ki Egyiptom partjaitól. Hogy ez így is maradjon, egyúttal sürgette, hogy az Európai Unió pénzügyi segítséget nyújtson Kairónak, valamint elérhetővé tegye azokat a modern katonai határvédelmi eszközöket, amelyek most tiltólistán vannak. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábbi tájékoztatásából kiderül, hogy ezzel egyrészt arra az európai szomszédságpolitika részeként járó 120 millió euróra utalt, amelyet politikai okokból visszatart az unió, másrészt például drónok és más megfigyelési technikák beszerzésének korlátozásáról.
Egyiptom bizonyíték arra, hogy ha van akarat, akkor mind a szárazföldi, mind a tengeri határok megvédhetők, ez fontos és értékes tapasztalat Európa számára
– magyarázta a kormányfő.
– Ahhoz, hogy megakadályozzák az Európába irányuló illegális bevándorlást, mindenképpen vissza kell adni a migránsokat kibocsátó országok stabilitását– tette hozzá az illegális migráció kapcsán Abdel-Fattáh esz-Szíszi. Egyúttal kifejezte, hogy a problémának erkölcsi dimenziója is van: nem szeretné ugyanis, hogy emberek fulladjanak a tengerbe. Az egyiptomi elnök úgy vélte,
Orbán Viktor miniszterelnök jól látja és érti Egyiptom térségének ügyeit, és tudja, miként kell kezelni azokat.
Százmilliós piac
A kétoldalú tárgyalások másik kiemelt területe a gazdasági együttműködés fejlesztése volt. A kereskedelmi forgalom a két ország között az elmúlt húsz évben dinamikusan növekedett, tavaly már meghaladta a százmilliárd forintot, azonban a felek most elkötelezték magukat, hogy új szintre emelnék a partnerséget.
Orbán Viktor ezzel kapcsolatban mindenekelőtt gratulált a nagy fejlődéshez, amelyet százmilliós dimenzióban hajtottak végre. Konkrét lépésként megegyeztek,
hogy személyes megbízottakat jelölnek ki, akik javaslatokat tesznek majd, mely területeken rúghatnak labdába a magyar cégek.
Elmondása alapján néhányat máris azonosítottak: ilyen a mezőgazdaság, ezért az élőállattartásban, a gabonafélék termesztésében és a vetőmagtermesztésben is nagy közös projektekben gondolkodnak magyar–egyiptomi és V4-egyiptomi keretekben is.
Ezen kívül emlékeztetett rá, hogy Magyarország egyik legnagyobb ipari vállalkozása, hogy vasúti kocsikat szállít Egyiptomba, és tervezik, hogy karbantartó és gyártórészlegeket is kitelepítenek majd. Ezen kívül még szóba került az energetika is, hogy a későbbiekben Egyiptom LNG-kapacitásait Magyarországon keresztül bekapcsolják az európai gázellátásba. A nagy érdeklődésre való tekintettel döntés született arról is, hogy 115 ösztöndíjas helyet biztosítunk egyiptomi diákoknak.
A két vezető hamarosan kiértékelheti az eredményeket, Abdel Fattáh esz-Szíszi ugyanis a közös sajtótájékoztató végén meghívta Egyiptomba az új főváros felavatására Orbán Viktort.
Következetlen Európa
Egyiptom az Európai Unió számára megkerülhetetlen szereplő, a viszony ugyanakkor kölcsönös. Kairó 2017 és 2020 között például 756 millió euró értékű támogatást kapott, ráadásul az unió továbbra is első számú kereskedelmi partnere, a teljes áruforgalom egynegyedéért felelős. Az ország az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank forrásainak első számú haszonélvezői közé került, több európai állam (például Olaszország, Hollandia, Németország és Belgium) az egyiptomi piac első számú befektetői között találhatók – derült ki a Külügyi és Külgazdasági Intézet frissen közzétett elemzéséből. Szalai Máté rámutatott, a kézzelfogható érdekek ellenére az európai kormányok többsége és az uniós szervek is emberi jogi és politikai aggályok miatt távolságot igyekeznek tartani a kairói kormánytól. – A szóbeli bírálaton túl az EU érdemben nem tud (vagy nem akar) fellépni Egyiptommal szemben – folytatta. A kutató következtetése szerint azonban az inkonzisztens uniós hozzáállás csak arra jó, hogy csökkentse az „Egypt first”, azaz Donald Trump után az „Egyiptom az első” politikát folytató kairói kormány bizalmát az unióval szemben. Hozzátette, ugyan a visegrádi négyek nem számottevő gazdasági partnerei Egyiptomnak befektetések tekintetében, az ország fontosságát azonban már csak az is jól mutatja, hogy Kairó egyike azon öt afrikai fővárosnak, ahol mind a négy ország állandó nagykövetséget üzemeltet.
Borítókép: Orbán Viktor a karmelita kolostorban fogadta az egyiptomi elnököt. Forrás: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
