– A brüsszeli szankciók eredményeként Belarusznak se pénze, se ereje nincs a migránsok feltartóztatására. […] Senkit sem tartóztatunk fel, hiszen nem mi vagyunk az úti cél. A migránsok a felvilágosult, meleg, kényelmes Európába vágynak – Aljakszandr Lukasenka nyáron elhangzott szavai ezek, s Belarusz elnöke azóta tartja magát ígéretéhez. Az EU gazdasági szankcióit megbosszulva a minszki vezetés az elmúlt mintegy fél évben bevándorlók ezreit utaztatta be repülővel, majd szállíttatta a Belarusszal szomszédos európai uniós tagállamok határaihoz. A számok önmagukért beszélnek:
Litvániába idén mintegy 4200-an, Lettországba 2300-an, Lengyelországba 1400-an léptek át illegálisan Belarusz felől. Tavaly egész évben 74, 81, illetve 122 illegális bevándorlót tartóztattak fel a szóban forgó országok hatóságai.
Mindhárom állam kerítés építésébe fogott, miközben Németország is a határellenőrzés fokozása mellett döntött. Horst Seehofer belügyminiszter minapi tájékoztatása szerint Németországban több mint hatezer ember lépett be illegálisan a belarusz–lengyel migrációs útvonalon az év eleje óta.
– Belarusznak viszálya van az EU-val. A belarusz elnök úgy döntött, megnyitja az EU-val közös határait
– magyarázta el a BBC brit közszolgálati adónak egy 20-as éveiben lévő szíriai kurd férfi, hogy társaival együtt miért döntött úgy: Belaruszon keresztül próbál az unióba jutni. – Ez nyilvánvalóan sokkal egyszerűbb, mint például Törökországon vagy Észak-Afrikán keresztül utazni – tette hozzá. – A Lukasenka-kormány megállapodott különböző repülőterekkel, elsősorban a bagdadival, hogy a belarusz nemzeti légitársaság, a Belavia napi szinten fog járatokat indítani, amelyekre kedvezményesek lesznek a jegyek. Aki jegyet foglalt, azt azonnal összekapcsolták a Centrkurort utazási irodával.
A bevándorlók a leszállás után turistavízumot kaptak, a Centrkurort elszállásolta őket különböző hostelekben, majd másnap a hatóságok kisbuszokba pakolták őket, elvitték őket a lett, litván vagy lengyel határra, ahol áttolták őket
– mondta el a Magyar Nemzetnek Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet munkatársa, hogyan szervezték meg a kezdetekben Minszkben a bevándorlók beutaztatását.
Az EU nyomásgyakorlásának hatására azonban Bagdad augusztusban visszavonta a leszállási engedélyt a Belavia járataitól. Az iraki és szíriai migránsok azóta kénytelenek olyan repülőtereken – például Dubajon, Isztambulon vagy Kijeven – keresztül Belaruszba utazni, ahol leszáll a Belavia. Turistavízumot viszont nem kapnak automatikusan, ehelyett valamelyik belarusz nagykövetségen kell vízumot igényelniük, például az iraki Erbílben. A BBC-nek nyilatkozó bevándorló ötezer eurót (1,8 millió forint) fizetett a vízumért, az utazásért és a szállodaszobáért. Sajtóbeszámolók szerint további 9 és 12 ezer euró közötti összeget kell kifizetnie annak, aki embercsempészeket is felfogad.
Január és szeptember között főleg iraki, afgán és szír állampolgárokat tartóztattak fel a lett, a litván és a lengyel határokon, de például kétszáz kongói is volt a bevándorlók között.
Gönczi Róbert szerint szubszaharai migránsok tucatjai utaznak Irakba, vagyis konfliktuszónából konfliktuszónába, abban a reményben, hogy végül Belaruszban kötnek ki.
Az NPR amerikai rádióadó olyan kubai migránsokat is megszólaltatott, akik Havannából Moszkvába repültek, onnan embercsempészek segítségével Belaruszba autóztak. A Migrációkutató Intézet szakértője szerint külön pikantériája van annak, hogy egyes bevándorlók Ukrajnán át próbálnak Belaruszba jutni, hiszen ezt elsősorban egy lakhatatlan területen, a csernobili vörös zónán keresztül tudják megtenni, ami sem az áthaladók, sem a rendet fenntartani kívánó hatóságok számára nem biztonságos.
Borítókép: Életkép a lengyel–belarusz határ mentén Forrás: MTI/AP/Czarek Sokolowski
