Orbán Viktor miniszterelnök részvételével tartanak EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozót a szlovéniai Brdóban. A szerdai egész napos egyeztetést kedden informális munkavacsora előzi meg: itt az országvezetők az unió külkapcsolatainak alakulását, így az afganisztáni válságot, az AUKUS-ügyet, valamint a Kínával fenntartott viszonyt tárgyalják. A nyár eleji brüsszeli uniós csúcstalálkozó óta lényegében ez az első alkalom, hogy az állam-és kormányfők a kontinens előtti kihívásokról egyeztetnek. Szerdán pedig egy másik égető ügy, a Nyugat-Balkánnak nyújtott EU-perspektíva, a régióval kapcsolatos brüsszeli kötelezettségvállalást veszik górcső alá – ekkor már Szerbia, Észak-Macedónia, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró és Koszovó vezetőivel kiegészülve. Lengyelország EU-s képviselete kedd este a Twitteren jelentkezett be a találkozóról, ahol a V4-ek vezetése tartott koordinációs egyeztetést.
Az utóbbi hetekben kifejezetten nagy hangsúlyt kapott az EU-ban a Nyugat-Balkán ügye: Ursula von der Leyen bizottsági elnök háromnapos munkalátogatást is tett a térségben, felvezetve a szerdai csúcstalálkozót. Az elnöknő tiranai tárgyalása a sajtóban is nagy visszhangot kapott, ugyanis Edi Rama miniszterelnök a találkozót követően abszurdnak nevezte, hogy Bulgária akadályozza a csatlakozási tárgyalások indulását Észak-Macedóniával, emiatt Albánia pedig integrációs folyamata sem mozdul. Egy nappal később Zoran Zaev észak-macedón kormányfő az EU hitelességi problémáról beszélt a megakadt bővítési folyamat miatt. Von der Leyen körútjának valamennyi állomásán megerősítette, hogy a csatlakozásra váró államok ezidáig megfelelően teljesítettek, így most az EU-n a sor, hogy megtegye ugyanezt. A brdói csúcstalálkozó tehát megfelelő alkalom lehet arra, hogy egyértelmű uniós perspektívát nyújtsanak az országoknak:
a zárónyilatkozat megszellőztetett szövege szerint a vezetők ezt meg is teszik, ám pontos menetrend nélkül.
Uniós források szerint a politikailag érzékeny kérdést jócskán befolyásolhatja, hogy a bővítés egyik szkeptikus országában, Franciaországban jövőre elnökválasztást tartanak.
Ami a magyar érdeket illeti, Orbán Viktor miniszterelnök nemrég maga is kritikus volt az EU politikájával: mint mondta, ami most van, az nem integrációs politika, hanem
valami, amivel az integrációs politikát helyettesíteni próbálják
- A Balkán a következő nagy lehetőség az Európai Unió számára, a Balkán az EU következő nagy gazdasági motorja lehet, és a nyugat-európaiak nem tudják fenntartani az életszínvonalukat a Balkán integrálása nélkül - érvelt a miniszterelnök, aki szerint elsősorban a tagállami vezetők között, az uniós Tanácsban és nem feltétlenül az Európai Bizottságban kell áttörést elérni.
Az EB magyar biztosa, a bővítési és szomszédságpolitikáért felelős Várhelyi Olivér szeptember elején adott interjút lapunknak, amiben a találkozóval szembeni várakozásairól is beszélt. – A terveink nemcsak gazdasági értelemben változtathatják meg a Nyugat-Balkán helyzetét, hanem politikai üzenetet is hordoznak magukban. A cél, hogy a térség hosszú távú stabilitását és békéjét támogassuk – mondta a magyar biztos, aki arról is kendőzetlenül beszélt, hogy a Covid miatti válságmenedzselés mellett folyamatosan dolgozik azon is, hogy mielőbb indulhassanak a csatlakozási tárgyalások Észak-Macedóniával és Albániával.
Várhelyit támadja a Politico
A magyar uniós biztosról, Várhelyi Olivérről közölt lejárató cikket kedden a Politico. A brüsszeli lap azzal vádolja a bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős bizottsági portfólió tulajdonosát, hogy félresöpri a „jogállamisági” aggályokat, amikor a nyugat-balkáni országok, kiváltképp Szerbia uniós integrációját sürgeti. A Politico szerint Várhelyi ezzel nem az Európai Bizottság, hanem a magyar kormány érdekeit érvényesíti. A lap egyetlen forrását sem nevezi meg, névtelenséggel minősíti rossznak a magyar biztos munkáját. A cikk egy részében azt vetik Várhelyi szemére, hogy a bizottság készülő, Szerbiáról szóló országjelentésében megkérdőjelezte a civil szervezetek negatív véleményét a szerb jogállamiságról. A brüsszeli lap szerint ez a „tudományos szakemberek” véleményének félresöprése. Azt is kiemelik, hogy a magyar biztos kabinetje az uniós dokumentumokban nem szívesen nevesíti az LMBTQ-jogok törökországi helyzetét. Várhelyi az erről szóló felvetésre egy e-mailben csak azt felelte a Politicónak: „a múlt évi bővítési csomagban Ankara esetében 58 alkalommal volt jelen LMBTQ-kritika”. Sokat elárul a brüsszeli lap munkamódszereiről, hogy azzal vezetik fel a cikket, hogy a magyar biztos nem volt hajlandó szóba állni velük, miközben Várhelyi Olivér a kérdéseikre adott írásbeli válaszait sorra idézik a cikkben. Korábban egyébként épp a Politico szellőztette meg kárörvendve, hogy Ursula von der Leyen elnök a magyar biztost két, egymást követő karácsonyra is beosztotta brüsszeli ügyeletesnek. (MWH)
(Borítókép: Orbán Viktor és Andrej Babis cseh kormányfő a szlovéniai találkozón Forrás: Miniszterelnöki Sajtóiroda)
