A Zöldek kancellárjelöltjeként ugyan megbukott, az új német kormánykoalícióban várhatóan külügyminiszteri pozíciót tölt majd be Annalena Baerbock. A szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberálisok (FDP) szerdán állapodtak meg az új német kormány megalakításáról, amely Olaf Scholz, a kancellári szék várományosának szavaival élve véget vet a Merkel-érának. Az újonnan bemutatott koalíciós szerződés kapcsán Annalena Baerbock kiemelte, hogy
a közös kormányzásra készülő német pártok „paradigmaváltásra” törekednek: az a céljuk, hogy „visszatérjen az aktív európai külpolitika”, és a „közös diplomáciát az értékek és az emberi jogok vezéreljék”
– írja az MTI.
– Föderalista politika várható az Európai Unióban, sokkal nagyobb hangsúlyt helyeznek majd az Európai Parlament szerepére, és erősíteni akarják a transznacionális pártlisták elemét, ami azt jelenti, hogy olyan listákat javasolnak, amelyekre minden európai tagországban lehetne szavazni. Ez egy egészen új föderalista elem – nyilatkozott a Magyar Nemzetnek Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézetének igazgatója a várhatóan hamarosan megalakuló német kormánykoalíció terveivel kapcsolatban. Hozzátette:
mivel Közép-Európa sohasem volt a föderalista Európa híve, ebben a kérdésben lesz még összetűzés a régió és Németország között.
Ahogyan lapunk korábban megírta: a három párt megállapodásába belefoglalta többek között az EU jogállamisági mechanizmusának megerősítését, vagyis azt szorgalmazzák, hogy szigorúbb szankciókat lehessen bevezetni azokkal az uniós tagállamokkal szemben, amelyek Brüsszel szerint nem tartják tiszteletben a jogállamiságot. A világjárvány utáni helyreállításra irányuló uniós támogatást például olyan feltételekhez kötnék, mint a független igazságszolgáltatás.
– Bár Magyarországon e tekintetben nincs gond, sokan úgy vélik, hogy ebbe a kelepcébe bele lehetne húzni hazánkat. Így ebben a kérdésben lehet, hogy konfliktus várható
– magyarázta Bauer Bence.
A szakértő kitért arra is, hogy a merkeli politikához képest sokkal megengedőbb bevándorláspolitikát szeretne az új kormány, és bár az illegális bevándorlást visszaszorítanák, a legális bevándorlást megkönnyítenék.
Az SPD, az FDP és a Zöldek megegyeztek abban, hogy a Németországban élő külföldiek öt év után kérhessenek német állampolgárságot, illetve engedélyeznék a kettős állampolgárságot is a számukra, ami hatalmas változást idézhet elő az országban élő bevándorlócsoportok, például a törökök számára.
Annalena Baerbockkal kapcsolatban Bauer Bence elmondta, hogy eddigi karrierjét nézve se diplomáciai, se államvezetői tapasztalata nincs, így nem lehet megítélni, hogy erőskezű vezető lesz-e az új kormányban. A negyvenéves politikus, aki Németország első női külügyminisztere lehet, eddig tanulmányai és pártpolitikai munkája során foglalkozott a külpolitikával. A politikatudományt és jogot végzett Baerbock Brandenburg tartomány pártelnökéből vált a szövetségi parlament képviselőjévé 2013-ban, a Zöldeket pedig 2018 óta vezeti Robert Habeckkel együtt.
Legfőbb politikai célkitűzése a klímavédelem, amit a hárompárti koalíciós tárgyalások során is nyomatékosított. A Zöldek elérték többek között, hogy a koalíciós szerződésbe foglalják Németország szénfelhasználásának megszüntetését 2030-ig, illetve azt, hogy szintén eddig az időpontig legalább tizenötmillió elektromos autó közlekedjen a német utakon.
– Az inkább baloldali, balliberális attitűd, amely eddig is tetten követhető volt a német külügyminisztérium eddigi szociáldemokrata vezetésénél, valószínűleg folytatódik a Zöldeknél, egy még erősebb zöldhangsúllyal
– összegezte az elmondottakat Bauer Bence.
Visegrádi ellenállás
– A föderalista mintát követhetik Brüsszelben. Az NSZK politikai berendezkedését ültetnék át az Európai Unióra, ami lényegében azt jelenti, hogy az Európai Bizottságból alakulna a kormány, közös lenne a kül- és adópolitika, az Európai Parlament pedig kezdeményezési jogot kapna, ami jelentősen csorbítaná a nemzetállamok jogait – nyilatkozta lapunknak Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója, aki úgy látja, a hamarosan felálló új német kormánykoalíció föderális európai államot akar létrehozni. A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta: a visegrádi négyek nemcsak a szuverenitás elvesztése miatt nem fogadják el az új német kormány elképzeléseit, hanem azért sem, mert az évtized végére nettó befizetők lesznek, és nem akarják finanszírozni a lemaradóbb, főleg déli államokat. − A nemzeti valuta megőrzése Magyarországnak rendkívül fontos, hiszen így nem vagyunk része az euró adósságzónájának − emelte ki Kiszelly Zoltán, aki szerint a patrióta kormányok nem fogják megszavazni a szerződésmódosításokat. (Harangozó Éva)
