– Olyan intézkedéseket fogadott el az Európai Unió a belarusz–lengyel migránsválsággal kapcsolatban, amelyek alapján szankcionálható lesz a migráció manipulációs eszközként való használata – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.
A tárcavezető arról számolt be az EU-tagországok külügyminiszteri találkozójának szünetében, hogy a fő napirendi pontok a migráció kérdése körül forognak, ugyanis a közösség példátlan nyomással néz szembe, miután a déli és délkeleti irány mellett már kelet felől is komoly ostrom alatt áll. Kiemelte, hogy emiatt rendkívüli visegrádi miniszteri értekezletet is tartottak, amelyen Csehország, Magyarország és Szlovákia is felajánlotta támogatását Lengyelországnak, amennyiben bármilyen közvetlen segítségre lesz szüksége. Rámutatott, hogy amikor Magyarország volt hasonló helyzetben 2015-ben, akkor a többi visegrádi állam ugyanígy segítséget nyújtott a határvédelemben.
– Ezen sikerre, illetve a barátságra és a testvériségre alapozva is állunk lengyel barátaink rendelkezésére
– fogalmazott.
Szijjártó Péter egyúttal ismertette, hogy a belarusz helyzettel kapcsolatban megszavazott határozat alapján az Európai Unió büntetőintézkedéseket rendelhet el azon személyek és szervezetek ellen, akik és amelyek manipuláció eszközként használják a migrációt. A konkrét szankciós listáról azonban csak később várható döntés.
– A döntés tükrözi az Európia Unió elszántságát amellett, hogy szembeszálljon azzal a belarusz tevékenységgel, amely a migránsokat eszközként használja politikai célok eléréséhez. Visszaszorítjuk ezt az embertelen és illegális tevékenységet, ahogy továbbra elfogadhatatlannak tartjuk a belarusz lakosság elnyomását
– idézte az Európai Tanács közleménye Josep Borrellt, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét.
Az Európai Unió első alkalommal 2020 októberében vezetett be korlátozó intézkedéseket Belarusz ellen válaszul a tavaly augusztusban rendezett, elcsaltnak tartott elnökválasztásra, valamint az azt követő megmozdulások erőszakos elnyomására, illetve résztvevőik, valamint ellenzéki képviselők és újságírók megfélemlítésére. Ez idáig összesen 166 személyt és 15 szervezetet jelöltek ki a Belarusz elleni szankciórendszer hatálya alá, beleértve Aljakszandr Lukasenka elnököt és fiát, Viktor Lukasenkót, aki korábban apja nemzetbiztonsági tanácsadója volt. A jegyzékbe vett személyekkel és szervezetekkel szembeni intézkedések magukba foglalják az utazási tilalmat – nem léphetnek be az EU területére és nem haladhatnak át azon – és a vagyonbefagyasztást. Az uniós államok továbbá abban is megállapodtak korábban, hogy a belarusz légitársaságok járatai nem repülhetnek keresztül az EU légterén, valamint korlátozták a belarusz olaj-, műtrágya- és cigarettaipar kereskedelmét. Szankciókat vetettek ki továbbá a távközlésre, az energiaiparra és a hamuzsír (kálium-karbonát) exportjára vonatkozó intézkedéseket is hoztak.
Belarusz azonban idén nyáron már visszavágott Brüsszelnek: Lukasenka intézkedései szerint nem utazhatnak be az országba azok az uniós tisztségviselők, akiknek köze volt a szankciók elrendeléséhez, valamint felfüggesztették tagságukat a keleti partnerségi programban is, noha a tagság révén 2014 és 2020 között Belarusz 170 millió euró (nagyjából hatvanmilliárd forint) támogatást kapott.
Borítókép: Szijjártó Péter és a V4-tagországok külügyminiszterei Brüsszelben, a Külügyi Tanács ülése alatt 2021. november 15-én. (Fotó. Facebook.com/szijjarto.peter.official)
