A belarusz–lengyel határnál táborozó bevándorlók a hét második felében sem hagytak fel próbálkozásaikkal, hogy illegálisan átjussanak Lengyelországba.
A lengyel védelmi minisztérium jelentései szerint egy határmenti település, Białowieża közelében 468 illegális határátlépési kísérlet történt szerdáról csütörtökre virradóan az ott várakozó mintegy százötven migráns részéről, akik közül többen fadarabokkal és kövekkel dobálták meg a határőröket.
A migrációs helyzet november 8-án vált különösen feszültté, amikor több ezer bevándorló közelítette meg a lengyel határt a belarusz oldalról. Lengyelország a határt védő erők támogatására 15 ezer katonát is a térségbe vezényelt.
A Belarusszal szomszédos balti országok arra figyelmeztettek, hogy a migránsválság katonai összecsapásokba is torkollhat. Lettország, Litvánia és Észtország védelmi miniszterei közös nyilatkozatukban elmondták: Belarusz egyre nagyobb embercsoportokat gyűjt össze, és szállít a határtérségbe, ahol illegális határátlépésre kényszeríti őket. A helyzetre való tekintettel Lengyelországhoz hasonlóan Litvánia is rendkívüli állapotot hirdetett ki a napokban, amely előreláthatólag december 10-ig hatályban marad.
Litvánia szerint a legutóbbi fejlemények az eddigi legfelháborítóbb példái annak, hogy a Lukasenka-rezsim eszközként használja fel az illegális migrációt
– válaszolta a Magyar Nemzet megkeresésére Litvánia budapesti nagykövetsége.
Tájékoztatásuk szerint a hibrid hadviselés, amelynek célja, hogy nyomást gyakoroljon az EU-ra és a külső határainak biztonságát fenyegesse 2021 májusában kezdődött, és azóta is tart. A belarusz–litván határhoz illegálisan érkezők száma ebben az évben ötvenötszörösére nőtt a 2020-as adatoknak, csak augusztus közepe óta 4220 illegális belépést regisztráltak a litván hatóságok.
„Sürgősen újabb korlátozó intézkedésekre van szükség a migránscsempészetben résztvevőkkel szemben, erről már tárgyal az Európai Unió. Továbbá üdvözöljük az Európai Bizottság azon szándékát is, hogy megerősíti az uniós jogi keretet ahhoz, hogy az EU jobban megvédhesse a külső határait és ezzel együtt az alapvető érdekeit” – fűzte hozzá a litván nagykövetség.
Litvánia ötszáz kilométeren át húzódó, csaknem négy méter magas acélkerítést épít a Belarusszal közös határán, ennek első szakasza már el is készült. Az Európai Unió ugyanakkor egyelőre nem támogatja anyagilag a határ menti kerítések megépítését.
Brüsszel e helyett azt helyezte kilátásba, hogy szankciókkal sújt több olyan légitársaságot – sajtóhírek szerint török és orosz vállalatokat is –, amelyek a blokk szerint segítenek a közeli-keleti migránsok Belaruszba szállításában.
Elutasítjuk az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy Törökországot, amely nem részese a Belarusznál kialakult migránsválságnak, a probléma részeként ábrázolják
– válaszolt az uniós fenyegetésekre a török külügyminisztérium. A Turkish Airlines török légitársaság azonban bejelentette, kész együttműködni az EU-val, és nem árusít repülőjegyeket többek között azoknak az irakiaknak és szíriaiaknak, akik Isztambulból Minszkbe utaznának.
Arra a hírre, hogy az EU-s büntetőintézkedések az Aeroflot orosz légitársaság ellen is kiterjednének, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter úgy reagált: az Aeroflot nem repül a belarusz fővárosba azoknak az országoknak a fővárosából, ahonnan menekültek áramlanak Európába.
A Belarusz és néhány uniós tagállam határán kialakult migrációs válság megoldása érdekében az EU-nak helyre kellene állítania a kapcsolatát Minszkkel
– jelentette ki Vlagyimir Putyin az Angela Merkellel folytatott csütörtöki telefonbeszélgetése során. Az orosz elnök és a német kancellár már második alkalommal értekezett a migrációs krízisről, amelyben az EU azzal vádolja Moszkvát, hogy közbenjár Minszk érdekében.
Borítókép: Lengyel katonák, rendőrök és határőrök őrt állnak a lengyel–belarusz határ mentén húzódó kerítés mellett a lengyelországi Kuźnica közelében 2021. november 11-én (Fotó: MTI/EPA/Irek Dorozanski)
