Az Európai Unió keleti határain kialakult migrációs válság orvoslásához további és jobban kiterjesztett szankciókra van szükség a fehérorosz rezsim ellen – jelentette ki Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az Európai Parlament (EP) szerdai plenáris ülésén. Az EU–belarusz határon és különösen Lengyelországban súlyosbodó humanitárius válságról szóló vitában a főképviselő elmondta:
az új szankciós csomagról az EU-tagországok külügyminisztereinek hétfői tanácskozásán döntenek.
Azt is hozzátette, hogy a minszki vezetés elnyomó módszereit megtorlandó az EU-nak ösztönöznie kellene a nemzetközi felelősségre vonási mechanizmusok elindítását. Borrell hangsúlyozta, hogy a migrációs válság megoldása érdekében az EU külügyi szolgálata felvette a kapcsolatot 13 uniós partnerországgal, amelyek felfüggesztették a Minszkbe tartó járataikat, hogy így is csökkentsék a belarusz rezsim által szervezett embercsempészetet. Hozzátette, hogy Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság alelnöke libanoni, szaúdi és török vezetőkkel tárgyal a helyzet kezeléséről, továbbá az uniós külszolgálat több mint húsz országban tájékoztatja a vezetést a belarusz kormány hamis ígéreteiről. Arra is kitért, hogy a migrációs válság humanitárius szempontból is aggasztó, mivel télen a migránsok embertelen időjárási körülményeknek vannak kitéve. Ezért el kell érni, hogy a belarusz hatóságok engedélyezzék a humanitárius szervezeteknek a segítségnyújtást. Emellett humanitárius folyosót kell nyitni, ami segíti a migránsokat biztonságos hazatérésükben – tette hozzá.
Weber ismét pénzt kért
Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke beszédében hangsúlyozta:
a keleti határokon nem migrációs válságról van szó, hanem hibrid támadásról az EU ellen, amit Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök követ el az uniós szankciókra válaszul.
– Azonban az EU-t nem lehet zsarolni, megvédjük állampolgárainkat – hangoztatta. Azt is hozzátette, hogy a migránsok a minszki rezsim áldozatai, éppen ezért humanitárius módon kell fellépni a probléma kezelésében. Lengyelország nem így tesz, mivel nem kéri az uniós hatóságok támogatását. Mint mondta, az embercsempészetre használt útvonalakat le kell zárni, és az embercsempészetben szerepet játszó légitársaságok elől el kell zárni az európai reptereket. Weber kiemelte:
senki sem akar falakat vagy kerítéseket, de a görög–török határon épült fal megállította a török vezetés zsarolásait a migránsok áteresztésével, ezért nem ártana pénzt fektetni a fizikai határzárba.
