Az Európai Unió keleti határain kialakult migrációs válság orvoslásához további és jobban kiterjesztett szankciókra van szükség a fehérorosz rezsim ellen – jelentette ki Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az Európai Parlament (EP) szerdai plenáris ülésén. Az EU–belarusz határon és különösen Lengyelországban súlyosbodó humanitárius válságról szóló vitában a főképviselő elmondta:
az új szankciós csomagról az EU-tagországok külügyminisztereinek hétfői tanácskozásán döntenek.
Azt is hozzátette, hogy a minszki vezetés elnyomó módszereit megtorlandó az EU-nak ösztönöznie kellene a nemzetközi felelősségre vonási mechanizmusok elindítását. Borrell hangsúlyozta, hogy a migrációs válság megoldása érdekében az EU külügyi szolgálata felvette a kapcsolatot 13 uniós partnerországgal, amelyek felfüggesztették a Minszkbe tartó járataikat, hogy így is csökkentsék a belarusz rezsim által szervezett embercsempészetet. Hozzátette, hogy Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság alelnöke libanoni, szaúdi és török vezetőkkel tárgyal a helyzet kezeléséről, továbbá az uniós külszolgálat több mint húsz országban tájékoztatja a vezetést a belarusz kormány hamis ígéreteiről. Arra is kitért, hogy a migrációs válság humanitárius szempontból is aggasztó, mivel télen a migránsok embertelen időjárási körülményeknek vannak kitéve. Ezért el kell érni, hogy a belarusz hatóságok engedélyezzék a humanitárius szervezeteknek a segítségnyújtást. Emellett humanitárius folyosót kell nyitni, ami segíti a migránsokat biztonságos hazatérésükben – tette hozzá.
Weber ismét pénzt kért
Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke beszédében hangsúlyozta:
a keleti határokon nem migrációs válságról van szó, hanem hibrid támadásról az EU ellen, amit Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök követ el az uniós szankciókra válaszul.
– Azonban az EU-t nem lehet zsarolni, megvédjük állampolgárainkat – hangoztatta. Azt is hozzátette, hogy a migránsok a minszki rezsim áldozatai, éppen ezért humanitárius módon kell fellépni a probléma kezelésében. Lengyelország nem így tesz, mivel nem kéri az uniós hatóságok támogatását. Mint mondta, az embercsempészetre használt útvonalakat le kell zárni, és az embercsempészetben szerepet játszó légitársaságok elől el kell zárni az európai reptereket. Weber kiemelte:
senki sem akar falakat vagy kerítéseket, de a görög–török határon épült fal megállította a török vezetés zsarolásait a migránsok áteresztésével, ezért nem ártana pénzt fektetni a fizikai határzárba.
– Nem szabad naivnak lennünk, az EU ilyen különleges helyzetekben igenis finanszírozhat ilyenfajta határvédelmet – hívta fel a figyelmet.
Magyar vélemények
Gál Kinga, a Fidesz uniós parlamenti képviselője felszólalásában elmondta: nem humanitárius, hanem migrációs és biztonsági válság van a lengyel–fehérorosz határon.
Ez megerősíti azt az évek óta hangoztatott álláspontunkat, miszerint külső határaink védelme váljon végre prioritássá. A migránsokat nem szétosztani, a migrációt nem menedzselni kell ügynökségek segítségével, hanem a tömeges illegális migrációt meg kell állítani a külső határoknál. Magyarország megmutatta, hogy ez lehetséges
– hívta fel a figyelmet.
A képviselő rámutatott: az EU külső határain a határzárak létrehozása soha nem kapott támogatást uniós költségvetésből, az európai szolidaritás vitathatatlan megnyilvánulásaként kell végre elismerni. – Itt az ideje, hogy ezt a bizottság is megtegye, és gyors anyagi segítséget nyújtson az érintett tagállamok erőfeszítéseihez. Elég volt a szavakból, a technikai vitákra nincs már idő. Csak így óvhatjuk meg az amúgy is törékeny biztonsági stabilitásunkat – szólított fel Gál Kinga.
Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a belarusz rezsim nemcsak saját népét nyomja el, hanem az országhatárnál hagyott migránsokat is terrorizálja és kínozza. Mint mondta, „Lukasenka saját népével szembeni agressziója az unióval szembeni hibrid háborúvá nőtte ki magát, ami az emberi szenvedést használja ki”. Véleménye szerint Minszkben semmi nem történik Moszkva tudta nélkül, és ez fenyegetést jelent egész Európára nézve. – Ezt a fenyegetést olyan trójai falovak is erősítik, mint Orbán Viktor, aki megvétózza az oroszok elleni közös uniós állásfoglalásokat – jelentette ki Cseh Katalin.
Borítókép: Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai fõképviselõje a fehérorosz–lengyel határon kialakult migránsválságról szóló vitára érkezik az Európai Parlament brüsszeli üléstermébe 2021. november 10-én. (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)
