Egy kijevi bíróság csütörtökön elrendelte Petro Porosenko vagyonának befagyasztását annak az eljárásnak a részeként, amelyben hazaárulással vádolták meg a volt ukrán elnököt. A főügyészség közleménye alapján a lefoglalt tulajdont a politikus ingatlanjai és vállalati részesedései képezik.
Mindez egy nappal azután történt, hogy Petro Porosenko a közösségimédia-oldalán közölte, hazatér Ukrajnába – az Európai Szolidaritás ukrán ellenzéki párt vezetője ugyanis még decemberben elhagyta az országot. A volt elnök megjegyezte: nem azért tér vissza Ukrajnába, hogy megvédje magát Volodimir Zelenszkij elnöktől, hanem azért, hogy megvédje Ukrajnát a hozzá nem értő vezetéstől és a külső agressziótól.
– Ez a jogellenes döntés súlyosbítja az országban uralkodó politikai válságot
– fejezte ki felháborodását a Porosenko ellen indított eljárással kapcsolatban Irina Gerascsenko, a volt elnök párttársa.
A 2014 és 2019 között Ukrajnát vezető Porosenkót tavaly decemberben vádolta meg a jelenlegi vezetés hazaárulással és azzal, hogy terrorista szervezetekkel működött együtt.
A hatóságok szerint ugyanis illegális szénkereskedelmet folytatott mintegy 48 millió euró értékben az oroszbarát szakadárok által ellenőrzött Donyec-medencei területekkel a kelet-ukrajnai háború idején.
A Foreign Policy amerikai hírmagazin szerint súlyod vád, hogy az ukrán elnök az ellenséges szeparatistákkal üzletelt 2014–2015-ben, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az akkori vezetőnek nem volt mit tennie, mivel Ukrajnának szénhez kellett jutnia a tél és a harcok közepette.
A Foreign Policy cikke továbbá azt is közölte, hogy a Zelenszkij által kezdeményezett jogi eljárás korábbi riválisával szemben nem jöhetett volna ennél rosszabb időben. A világ az elmúlt másfél hónapban azzal a kérdéssel volt elfoglalva, hogy valóban offenzívát indít-e Oroszország Ukrajn ellen – írta a hírmagazin. „A Zelenszkij-adminisztráció nagyon veszélyes lépést tesz azzal, hogy egy belső politikai ellenféllel szemben harcol, miközben élénk vita tárgyát képezi Washingtonban, hogyan lehetne segíteni az országot szuverenitásának megőrzésében.
Zelenszkij a Porosenko ellen indított eljárással megkockáztatja, hogy éppen akkor veszíti el a nemzetközi közösség jóindulatát, amikor arra égető szüksége lenne az orosz fél elrettentéséhez”
– emelte ki a Foreign Policy. Kijev európai és transzatlanti partnerei ugyanis aggodalmukat fejezték ki a belső politikai viszálykodás láttán, hiszen nem ez az első eset, amikor az ukrán elnök fellép elődjével szemben.
Zelenszkij november végén írta alá az úgynevezett oligarchaellenes törvényt is, hogy korlátozza a jelentős politikai és gazdasági befolyásra szert tett vállalkozókat. Ahogyan korábban lapunk is megírta, a tervek szerint Kijev májusban nevezi meg hivatalosan is az első oligarchákat, akiket ezek után eltiltanak a politikai szerepvállalástól, kizárnak a privatizációs folyamatokból és megfosztanak médiaérdekeltségeiktől is. Szakértői vélekedések szerint a törvény legfőbb célja meggyengíteni a regnáló államfő politikai riválisait. A „célszemélyek” között Petro Porosenkón kívül a legnagyobb rivális erő, az oroszbarát Ellenzéki Platform – Az Életért párt két vezetője, Viktor Medvedcsuk és Szerhij Ljovocskin is szerepel. Amíg Porosenko kényszerből ugyan, de önszántából már meg is vált médiabefolyásától, Vlagyimir Putyin ukrajnai bizalmasát, Medvedcsukot erővel szabadították meg sajtójától.
