– Amit volt az egyetlen fiam. Egy terrorista meggátolt abban, hogy szülő legyek, de nem akarom, hogy abban is meggátoljon, hogy nagyszülő legyek – fakadt ki a Jerusalem Postnak Ben Jigal, akinek a katonaként szolgáló fiát két évvel ezelőtt ölték meg egy ciszjordániai művelet során. Ő is egyike azoknak az elkeseredett izraelieknek, akik azért harcolnak, hogy az elesett katonáknak haláluk után születhessen gyermekük. Nem tévedés – a dolog tudományosan megoldható.
Az úgynevezett postmortem spermavétel már évtizedek óta ismert technológia, a halál beállta után általában 24–36 órán belül levett sperma még életképes, és mesterséges megtermékenyítéshez is használható.
Szülei Amit hímivarsejtjeit is levetették halála után, csak éppen felhasználásuk nem legális.
Legalábbis egyelőre. A jobboldali Új Remény párt egyik képviselője, Cvi Hauszer most egy olyan törvénytervezeten dolgozik, amely szigorú előírások mellett lehetővé tenné, hogy az elesett katonák hozzátartozói – felesége vagy szülei – az áldozat levett spermáját megtermékenyítéshez használják.
A politikus azzal érvel, hogy ha elvárják a polgáraiktól, hogy életüket kockáztassák a hazáért, akkor a haza is tartozik nekik ennyivel.
Azt ugyanakkor ő is elismeri, hogy a kérdés rendkívül összetett, ezért alapos szabályozást követel. A mostani tervezet abból indul ki, hogy mindenekelőtt az életét kockáztató katona előzetes beleegyezéséhez kötnék a lehetőséget. Azt is sietnek leszögezni, hogy a születendő gyermek nem számítana katonaárvának, tehát a családot nem illetnék meg az elesettek után ilyenkor járó segélyek. Abban is egyetértés van, hogy a döntés elsősorban a feleségé, nem pedig a szülőké. Előírnának még egy legalább egyéves türelmi időszakot is, amíg lefagyasztanák a hímivarsejteket, hogy ne a gyász és felkorbácsolt érzelmek viharában hozzanak meg egy ilyen fontos döntést.
Az ügy egyébként nem először merült fel a törvényhozásban, ám korábban már egy parlamenti bizottság elkaszálta a javaslatot. Így az egyes esetekben, borítékolhatóan hosszas pereskedés után jelenleg a bíróság dönt.
Nem is példátlan, hogy Izraelben engedélyezték, hogy az apa halála után születhessen gyermeke. Hivatalos statisztikák ugyan nincsenek, de több tucat ilyen eset lehetett.
Az egyik legelső és leghíresebb köztük Keivan Cohené, akivel 19 évesen végzett egy gázai mesterlövész 2002-ben. Édesanyja végül bizonyítani tudta, hogy fia szeretett volna gyermeket, de csak 2013-ban, 11 év után született meg egy béranyától az unokája.
Ben Jigal arról beszélt: 182 olyan nőt ismer, akit érint a probléma, és csak arra vár, hogy az állam jóváhagyja a procedúrát.
A dilemma tehát sokakat érint, ideje lenne az egyértelmű szabályozásnak, csakhogy ehhez egy sor kérdésre választ kellene találni. Például, hogy mi vonatkozzon azokra a katonákra, akik nem ütközetben, hanem például autóbalesetben hunytak el? Mi történik, ha a feleség és a szülők nem értenek egyet? És egyáltalán: megnyithatja-e ez a lehetőséget minden ember előtt, számít-e hogy katona az áldozat? Nem utolsósorban ott a morális dilemma, hogy születhet-e gyermeke egy elhunyt embernek? Nem véletlen, hogy a postmortem spermavétel a világ legtöbb országában nem engedélyezett.
Borítókép: a haza is tartozik azoknak, akik az életüket kockáztatják (Fotó: Europress/AFP)
