Nem is példátlan, hogy Izraelben engedélyezték, hogy az apa halála után születhessen gyermeke. Hivatalos statisztikák ugyan nincsenek, de több tucat ilyen eset lehetett.
Az egyik legelső és leghíresebb köztük Keivan Cohené, akivel 19 évesen végzett egy gázai mesterlövész 2002-ben. Édesanyja végül bizonyítani tudta, hogy fia szeretett volna gyermeket, de csak 2013-ban, 11 év után született meg egy béranyától az unokája.
Ben Jigal arról beszélt: 182 olyan nőt ismer, akit érint a probléma, és csak arra vár, hogy az állam jóváhagyja a procedúrát.
A dilemma tehát sokakat érint, ideje lenne az egyértelmű szabályozásnak, csakhogy ehhez egy sor kérdésre választ kellene találni. Például, hogy mi vonatkozzon azokra a katonákra, akik nem ütközetben, hanem például autóbalesetben hunytak el? Mi történik, ha a feleség és a szülők nem értenek egyet? És egyáltalán: megnyithatja-e ez a lehetőséget minden ember előtt, számít-e hogy katona az áldozat? Nem utolsósorban ott a morális dilemma, hogy születhet-e gyermeke egy elhunyt embernek? Nem véletlen, hogy a postmortem spermavétel a világ legtöbb országában nem engedélyezett.
Borítókép: a haza is tartozik azoknak, akik az életüket kockáztatják (Fotó: Europress/AFP)
